2005-ös Formula–1 világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


2005-ös FIA
Formula–1 világbajnokság
13 Renault JP.jpg
A 2005-ös év bajnoka Fernando Alonso, mögötte a második helyezett Kimi Räikkönen a brit nagydíjon
Egyéni világbajnok
Spanyol Fernando Alonso 133
Konstruktőri világbajnok
Francia Renault F1 191

 ← 2004
2006 → 

A 2005-ös Formula–1 világbajnokság az 56. Formula–1-es világbajnoki szezon volt, amely 2005. március 6-tól 2005. október 16-ig tartott, és 19 futamból állt. Mind az egyéni, mind a konstruktőri versenyben új bajnokot avattak, előbbi Fernando Alonso, míg utóbbi a Renault lett. Ebben az évben debütált Robert Doornbos, Vitantonio Liuzzi, Patrick Friesacher, Christijan Albers, Narain Karthikeyan és Tiago Monteiro, valamint a Red Bull Racing csapat. Új helyszínként Törökország került a versenynaptárba, mely nagydíját Isztambulban, az Isztambul Park versenypályán rendeztek.

Változások 2005-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005 volt a Jordan utolsó szezonja

Új helyszínként az Isztambulban rendezett török nagydíj került be a versenynaptárba. Ezzel tizenkilencre növekedett a futamok száma 2004-hez képest, és a Formula–1 történelmében ez az eddigi legtöbb verseny egy szezon alatt.

Szabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005-ben jelentős szabályváltozásokat hoztak a Formula–1-ben. A legfontosabb az a szabály volt, aminek értelmében a versenyzőknek egy garnitúra gumival kellett végigfutniuk az időmérő edzéseket és a teljes versenytávot, valamint a motorszabály, amely szerint egy hajtóműnek két versenyhétvégét kellett kibírnia.[1] A rajtsorrendről az első hat futamon két „egykörös” időmérő edzés döntött (egy szombaton, egy vasárnap), ám a nürburgringi európai nagydíjtól kezdve a nézők és a média általános elégedetlensége miatt eltörölték a vasárnapi időmérő edzést.[2]

Versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben az évben kilenc versenyző igazolt át más csapathoz, valamint ekkor debütált Tiago Monteiro és Narain Karthikeyan a Jordannel, továbbá Patrick Friesacher és Christijan Albers a Minardival.

Albers a Minardival
Klien az új Red Bull Racinggel
Versenyző 2004-es csapat 2005-ös csapat
ITA Giancarlo Fisichella SUI Sauber-Petronas FRA Renault
AUS Mark Webber GBR Jaguar Racing GBR Williams-BMW
GER Nick Heidfeld IRL Jordan Ford GBR Williams-BMW
COL Juan Pablo Montoya GBR Williams-BMW GBR McLaren-Mercedes
CAN Jacques Villeneuve FRA Renault SUI Sauber-Petronas
GBR David Coulthard GBR McLaren-Mercedes GBR Red Bull-Cosworth
AUT Christian Klien GBR Jaguar GBR Red Bull-Cosworth
ITA Jarno Trulli FRA Renault JPN Toyota
GER Ralf Schumacher GBR Williams-BMW JPN Toyota

Csapatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az osztrák milliomos Dietrich Mateschitz megvásárolta a Jaguar Racinget, és 2005-ben Red Bull Racing néven új csapatot alapított. Meghagyta a korábbi Jaguar brit licencét, és Cosworth motorok hajtották az autókat. 2005 számos csapat utolsó szezonja volt: a Minardié, a Jordané, a Sauberé és a British American Racingé.

Versenyzők és csapatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő lista a 2005-ös Formula–1-es világbajnokságban részt vevő csapatokat és a versenyzőiket tartalmazza, a FIA hivatalos tájékoztatása alapján.

Megnevezés Konstruktőr Modell Motor Gumi Rsz. Versenyző Rsz. Harmadik versenyző Teszt pilóta
Olaszország Scuderia Ferrari Marlboro Ferrari F2004M
F2005
Ferrari 054 3.0 V10
Ferrari 055 3.0 V10
B 1 Németország Michael Schumacher nem volt Olaszország Luca Badoer
Spanyol Marc Gené
2 Brazil Rubens Barrichello
UK Lucky Strike BAR Honda BAR 007 Honda RA005E 3.0 V10 M 3 UK Jenson Button nem volt UK Anthony Davidson
Brazil Enrique Bernoldi
UK Adam Carroll
Brazil Tony Kanaan
Dél-afrikai Köztársaság Alan van der Merwe
4 Japán Szató Takuma
UK Anthony Davidson [3]
Franciaország Mild Seven Renault F1 Team Renault R25 Renault RS25 3.0 V10 M 5 Spanyol Fernando Alonso nem volt Franciaország Franck Montagny
Brazil Lucas di Grassi
lengyel Robert Kubica
Svájc Giorgio Mondini
6 Olaszország Giancarlo Fisichella
UK BMW WilliamsF1 Team Williams FW27 BMW P84/5 3.0 V10 M 7 Ausztrália Mark Webber nem volt Brazil Antônio Pizzonia
Németország Nico Rosberg
UK Andy Priaulx
Németország Sebastian Vettel
8 Németország Nick Heidfeld
Brazil Antônio Pizzonia[4]
UK West McLaren Mercedes
Team McLaren Mercedes
McLaren MP4-20 Mercedes FO110R 3.0 V10 M 9 Finn Kimi Räikkönen 35 Spanyol Pedro de la Rosa
Ausztria Alexander Wurz
Spanyol Pedro de la Rosa
Ausztria Alexander Wurz
UK Gary Paffett
10 kolumbia Juan Pablo Montoya
Spanyol Pedro de la Rosa[5]
Ausztria Alexander Wurz[6]
Svájc Sauber Petronas Sauber C24 Petronas 05A 3.0 V10 M 11 kanada Jacques Villeneuve nem volt nem volt
12 Brazil Felipe Massa
GBR Red Bull Racing Red Bull RB1 Cosworth TJ2005 3.0 V10 M 14 UK David Coulthard 37 Olaszország Vitantonio Liuzzi
Ausztria Christian Klien
USA Scott Speed
USA Scott Speed
Svájc Neel Jani
15 Ausztria Christian Klien
Olaszország Vitantonio Liuzzi[7]
Japán Panasonic Toyota Racing Toyota TF105
TF105B
Toyota RVX-05 3.0 V10 M 16 Olaszország Jarno Trulli 38 BrazilRicardo Zonta
Franciaország Olivier Panis
Franciaország Olivier Panis
Ausztrália Ryan Briscoe
Franciaország Franck Perera
Spanyol Borja García
17 Németország Ralf Schumacher
Brazil Ricardo Zonta[8]
ír Jordan Grand Prix Jordan EJ15
EJ15B
Toyota RVX-05 3.0 V10 B 18 Portugál Tiago Monteiro 39 holland Robert Doornbos
Franciaország Franck Montagny
Dán Nicolas Kiesa
Japán Jamamoto Szakon
holland Nicky Pastorelli
Mexikó Mario Domínguez
19 India Narain Karthikeyan
Olaszország Minardi F1 Team Minardi PS04B
PS05
Cosworth TJ2005 3.0 V10 B 20 Ausztria Patrick Friesacher[9] 40 Izrael Chanoch Nissany
Olaszország Enrico Toccacelo
Izrael Chanoch Nissany
Uruguay Juan Cáceres
Spanyol Roldán Rodríguez
holland Robert Doornbos[10]
21 holland Christijan Albers

A versenyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ausztrál nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Melbourne Grand Prix Circuit
Paul Stoddart, a Minardi csapatfőnöke Ausztráliában

Az első versenyt, az ausztrál nagydíjat 2005. március 6-án rendezték meg Melbourne-ben. A pályán egy kör 5,303 km, a verseny 58 körös volt.

Az ausztrál nagydíj napjaiban a Minardi csapatfőnöke, Paul Stoddart az előző évi, a 2005-ös szabályoknak nem megfelelő autóval akarta elindítani versenyzőit, amit az FIA nem fogadott el.[11] A Minardi végül a már megfelelő autóval lépett pályára szombaton. Az időmérő edzésen a versenyzőknek az előző verseny (2004-es brazil nagydíj) szerinti fordított sorrendben kellett a pályára lépniük. Az edzés a tizenegyedik pályára lépőig, Fisichelláig száraz volt, majd Felipe Massa, Michael Schumacher és Szató Takuma körén erősen esett, ezután hamar el is állt. A pole Fichelláé lett, Räikkönen 10., Alonso 13., Schumacher 19. lett csak. A renault-s Fisichella a pole-ból indulva nyert, a 11. helyről rajtolt Barrichello, csapattársa, Fernando Alonso és a red bullos David Coulthard előtt. Schumacher 42. körben összeütközött Nick Heidfelddel.[12]


Maláj nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sepang International Circuit
A sepangi főtribűn

A második versenyt, a maláj nagydíjat 2005. március 20-án rendezték meg Sepangban. A pályán egy kör 5,540 km, a verseny 56 körös volt.

A szezon második versenyén ezúttal a Renault másik versenyzője, Alonso szerezte meg az első rajtkockát[13] és a győzelmet is. Trulli második, a 10. helyről induló Heidfeld 3. lett Fisichella kiesése után, aki Mark Webberrel ütközött a 35. körben (egyikük sem tudta folytatni a futamot). A dobogósok mögött Montoya, Ralf Schumacher, Coulthard, Michael Schumacher és Klien végzett. A leggyorsabb kört (1:35,483) Kimi Räikkönen autózta. A versenyből Barrichello, Villeneuve és Button is kiesett.[14]

Alonso a verseny után Fisichellától átvette a vb-vezetést, és a szezon végéig meg is tartotta.


Bahreini nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bahrain International Circuit
A szahíri pálya

A harmadik versenyt, a bahreini nagydíjat 2005. április 3-án rendezték meg Szahírban. A pályán egy kör 5,420 km, a verseny 57 körös volt.

A Ferrari gyenge teljesítménye miatt a tervezettnél előbb, már itt az F2005-tel lépett pályára, az első két futamon használt átmeneti F2004M helyett. A pole pozíciót Alonso szerezte meg Michael Schumacher és Jarno Trulli előtt.[15]

Minden idők egyik legforróbb (levegő: 42 °C, aszfalt: 56 °C) F1-es futamán ismét Fernando Alonso győzedelmeskedett a Renault 100. versenyén, Trulli és Räikkönen előtt. Schumacher a 12. körben a hidraulikai rendszer meghibásodása miatt kiesett. A német a 2001-es hockenheimi verseny óta nem esett ki technikai probléma miatt. A sérült Montoyát helyettesítő mcLarenes Pedro de la Rosa autózta a leggyorsabb kört (1:31,447).[16]



San Marinó-i nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autodromo Enzo e Dino Ferrari
Schumacher és Alonso csatája

A negyedik versenyt, a San Marinó-i nagydíjat 2005. április 24-én rendezték meg Imolában. A pályán egy kör 4,933 km, a verseny 62 körös volt.

Az időmérőn Räikkönen érte el a pole-t Alonso és Button előtt. Michael Schumacher vezetői hiba miatt csak 13. lett.[17] A versenyen a vezető Räikkönen a 9. körben technikai probléma miatt kiesett, Schumacher a futam végén felzárkózott a vezető Alonsóra, de megelőzni nem tudta, második lett és megfutotta a leggyorsabb kört (1:21,858). Button harmadikként ért célba, de a BAR-Honda csapatot diszkvalifikálták a versenyről és a következő két versenytől is eltiltották, mivel bebizonyosodott, hogy manipulálni tudták az autó súlyát úgy, hogy az a verseny közben könnyebb legyen a minimálisan előírtnál.[18] A harmadik helyért járó 6 pontot így a Montoyát helyettesítő Alexander Wurz kapta. Villeneuve 4., Trulli, 5., Heidfeld 6., Webber 7., Liuzzi 8. lett,[19] Ralf Schumacher huszonöt másodperces időbüntetését követően.[20]


Spanyol nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Circuit de Catalunya
A barcelonai célegyenes

Az ötödik versenyt, a spanyol nagydíjat 2005. május 8-án rendezték meg Montmelóban. A pályán egy kör 4,627 km, a verseny 66 körös volt.

Räikkönen az összesített 2:31,421-es idővel megszerezte az első helyet Webber és a hazai közönség előtt autózó Alonso előtt.[21] A verseny a rajt utáni Safety Car fázissal kezdődött, miután a két Minardinak rajtproblémái voltak. Räikkönen a versenyen dominálva győzött az élről indulva. Fisichelláé lett a leggyorsabb kör (1:15,641). Alonso második, Trulli harmadik, Ralf Schumacher negyedik, Fisichella ötödik, Webber hatodik, Montoya hetedik, Coulthard nyolcadik lett. Michael Schumacher a 46. körben defekt miatt kiesett.[22]


Monacói nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Circuit de Monaco
A Grand Hotel kanyar

A hatodik versenyt, a monacói nagydíjat 2005. május 22-én rendezték meg Monacóban. A pályán egy kör 3,34 km, a verseny 77 körös volt.

Räikkönen pályacsúcsot autózva megszerezte a pole-t Alonso előtt.[23] A verseny 24. körében Christijan Albers keresztbe állt a pályán, akinek nekiütközött David Coulthard és Michael Schumacher. A baleset miatt a pályára küldték a Safety Cart. A két Renault ekkor kiállt tankolni, de számításuk nem vált be, az autók nagy súlya elkoptatta a hátsó gumikat. Fisichella a 12., a győzelemért harcoló Alonso a 4. helyre esett vissza a verseny végére. A két Ferrari a 7. és a 8. helyen végzett.[24]


Európai nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nürburgring
A Nürburgring célegyenese

A hetedik versenyt, az európai nagydíjat 2005. május 29-én rendezték meg a Nürburgringen. A pályán egy kör 5,148 km, a verseny 59 körös volt.

Az időmérőn Nick Heidfeld élete első pole pozícióját szerezte Räikkönen és Webber előtt.[25] A rajtnál a finn megelőzte Heidfeldet, és majdnem a verseny végéig vezetett. Az utolsó körökben Räikkönen jobb első kereke egyre erősebben vibrált, és a második Alonso folyamatosan közeledett hozzá. Az utolsó kör első kanyarjában a McLaren jobb első kerekének felfüggesztése eltört, Räikkönen kiesett. A leggyorsabb kört (1:30,711) autózó Fernando Alonso lett a győztes Heidfeld, Barrichello, Coulthard, Michael Schumacher, Fisichella, Montoya és Trulli előtt. Webber és Ralf Schumacher kiesett a futamon.[26]


Kanadai nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Circuit Gilles Villeneuve
Button a pole-ból indult, de kiesett

A nyolcadik versenyt, a kanadai nagydíjat 2005. június 12-én rendezték meg a Montrealban. A pályán egy kör 4,361 km, a verseny 70 körös volt.

Jenson Button 1:15,217-del győzött az időmérőn Michael Schumacher és Fernando Alonso előtt.[27] A rajtnál Buttont a két Renault, Schumachert a két McLaren előzte meg. Fisichella hidraulikai hiba, Alonso és Button ütközés miatt esett ki. Montoyát a bokszutca piros lámpa alatti elhagyása miatti diszkvalifikálták. Így Räikkönen győzött 1,1 másodperccel Michael Schumacher, Barrichello és Massa előtt. A leggyorsabb kört a finn autózta a 23. körben (1:14,384).[28]



Amerikai nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indianapolis Motor Speedway
Ricardo Zonta helyettesítette a balesetet szenvedett Ralfot

A kilencedik versenyt, az amerikai nagydíjat 2005. június 19-én rendezték meg a Indianapolisban. A pályán egy kör 4,195 km, a verseny 73 körös volt.

Jarno Trulli szerezte meg a pole-t Räikkönen és Button előtt. Ralf Schumacher – 2004-hez hasonlóan – ismét balesetet szenvedett az ovális részen.[29] A Michelin gumigyár olyan abroncsokat szállított a versenyre, amik nem bírták volna a pálya ovális részén a terhelést, nagy volt a defekt veszélye. Ezért csak a három Bridgestone-os csapat indult el a versenyen: a Ferrari, a Jordan és a Minardi. A többi hét csapat felállt ugyan a rajtrácsra (ezzel teljesítette a Concorde-szerződésben vállalt kötelezettségét), de a felvezető kör végén kivétel nélkül a boxba hajtottak. Ezután eseménytelen verseny zajlott, hat résztvevővel. Schumacher győzött Barrichello, Monteiro, Karthikeyan, Albers és Friesacher előtt.[30]


Francia nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magny-Cours
A bokszutca

A tizedik versenyt, a francia nagydíjat 2005. július 3-án rendezték meg a Magny-Cours-ban. A pályán egy kör 4,411 km, a verseny 70 körös volt.

Fernando Alonso szerezte meg a pole pozíciót Jarno Trulli és Kimi Räikkönen előtt.[31] A finn motorcsere miatt azonban 10 helyes rajtbüntetést kapott, így a 13. helyről indulhatott csak. Alonso megnyerte a versenyt, 22 év óta az első Renault győzelmet aratva Franciaországban. Räikkönen autózta a leggyorsabb kört (1:16,423), és a második helyre ért fel. Michael Schumacher harmadik, Button 4., Trulli 5., Fisichella 6., Ralf Schumacher 7., Villeneuve 8. lett.[32]



Brit nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Silverstone
A rajt

A tizenegyedik versenyt, a brit nagydíjat 2005. július 10-én rendezték meg a Silverstone-ban. A pályán egy kör 5,141 km, a verseny 60 körös volt.

Az időmérőn Alonso győzött Räikkönen előtt, akit – az előző hétvégéhez hasonlóan – motorcsere miatt ismét 10 hellyel hátrébb soroltak a rajtrácson.[33] A harmadik helyről induló Juan Pablo Montoya a McLaren-Mercedes hazai versenyén nyert, első mcLarenes győzelmét szerezve. Alonso a második, Räikkönen a harmadik lett. A finn 1:20,502-del tudhatta magáénak a leggyorsabb kört. Mögötte Fisichella, Button, Michael Schumacher, Barrichello és Ralf Schumacher szerzett pontot. A verseny egyetlen kiesője Karthikeyan volt.[34]


Német nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hockenheimring
Michael Schumacher

A tizenkettedik versenyt, a német nagydíjat 2005. július 24-én rendezték meg a Hockenheimben. A pályán egy kör 4,574 km, a verseny 67 körös volt.

Az időmérőn Räikkönen győzött Button és Alonso előtt. A finn dominálta a versenyt, amíg a 36. körben a hidraulika hibája miatt ki nem esett. A leggyorsabb kör azonban a finné lett 1:14,873-mal. Alonso győzelmével már 36 pontra növelte előnyét a vb-második Räikkönennel szemben, aki egyetlen kiesője volt a futamnak. Montoya második, Button harmadik, Fisichella negyedik, Michael ötödik, Ralf hatodik, Coulthard hetedik, Massa nyolcadik lett.[35]


Magyar nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hungaroring
A Hungaroring célegyenese

A tizenharmadik versenyt, a magyar nagydíjat 2005. július 31-én rendezték meg a Hungaroringen. A pályán egy kör 4,381 km, a verseny 70 körös volt.

A pole-t Michael Schumacher szerezte meg Montoya és Trulli előtt.[36] A vernsenyt a 4. helyről induló Räikkönen nyerte meg, míg Michael és Ralf Schumacher állt fel a dobogó második és harmadik fokára. Alonso az első kanyarban történt rajtbaleset miatt csak a 11. lett. Montreali kiesése és Indianapolis után ez volt a harmadik pont nélkül zárt futama. 1:21,219-del Räikkönen futotta a leggyorsabb kört. Trulli, 4., Button 5., Heidfeld 6., Webber 7., Szató 8. lett, egyetlen 2005-ös pontját szerezve. Az öt kieső: Villeneuve, Montoya, Doornbos, Coulthard és Klien.[37]



Török nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Isztambul Park
A rajt

A tizennegyedik versenyt, a török nagydíjat 2005. augusztus 21-én rendezték meg a Isztambul ázsiai oldalán. A pályán egy kör 5,338 km, a verseny 57 körös volt.

Kimi Räikkönen érte el a pole-t 1:26,797-del, Fisichella és Alonso előtt. Michael Schumacher az időmérőn a 9-es kanyarban kicsúszott, majd motorcsere miatt 10 helyes rajtbüntetést kapott, ahogy Karthikeyan és Szató is.[38] A finn vasárnap dominálva a versenyt, győzött. A futam utolsó köreiben a második helyezett Juan Pablo Montoya hibázott, és Alonso mögé, a 3. helyre esett vissza, így a McLaren-Mercedesnek nem sikerült a kettős győzelmet megszereznie. A dobogósok mögött Fisichella, Button, Trulli, Coulthard és Klien végzett pontszerzőként.[39]

A leggyorsabb kört Montoya autózta 1:24,770-nel.


Olasz nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autodromo Nazionale Monza
Sauber C24-es

A tizenötödik versenyt, az olasz nagydíjat 2005. szeptember 4-én rendezték meg a Monzában. A pályán egy kör 5,793 km, a verseny 53 körös volt.

A két McLaren-Mercedes végzett az időmérő edzés élén Räikkönen, Montoya sorrendben, de a finn motorcsere miatt 10 helyes rajtbüntetést kapott. Räikkönen így a 11., Juan Pablo Montoya az 1., Alonso a 2. helyről indult.[40] Montoya gumiproblémái ellenére is győzni tudott Fernando Alonso és Giancarlo Fisichella előtt. A kolumbiai csapattársa, az egykiállásos taktikán lévő Räikkönen is gumiproblémákkal küszködött, ezért egy második kiállást is le kellett tudnia, így csak 4. lett és értékes pontokat veszített az éllovas Alonsóval szemben. A finnt Jarno Trulli, Ralf Schumacher, Antônio Pizzonia és Jenson Button követte a pontszerzők között. 1:21,504-del a finn autózta a leggyorsabb versenyben futott kört. A futam érdekessége, hogy mind a húsz versenyző célba ért.[41]



Belga nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Circuit de Spa-Francorchamps
Räikkönen megnyerte a versenyt

A tizenhatodik versenyt, a belga nagydíjat 2005. szeptember 11-én rendezték meg a Spában. A pályán egy kör 6,976 km, a verseny 44 körös volt. Montoya szerezte meg a pole-t Räikkönen előtt, Fisichella motorcsere miatti 10 helyes rajtbüntetését követően a 13. helyről indult.[42] A futam nedves aszfalton indult, amely később felszáradt. Räikkönen felzárkózott Montoyára, majd a kolumbiai második boxkiállása után 7 másodperccel elé ért vissza. A két McLaren magabiztosan haladt az élen, amikor Montoya négy körrel a leintés előtt Pizzoniát körözte le, és összeütköztek. A második helyre így Alonso, a harmadikra Jenson Button jött fel. Fisichella nagy balesetet szenvedett az Eau Rouge kanyarban, ami miatt a Safety Carnak be kellett jönie. Michael Schumacher és Szató Takuma a 13. körben összeütközött, emiatt mindketten kiestek. A leggyorsabb kört Ralf Schumacher autózta 1:51,453-mal.[43]



Brazil nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autódromo José Carlos Pace
Az első kanyar

A tizenhetedik versenyt, a brazil nagydíjat 2005. szeptember 25-én rendezték meg a São Paulóban. A pályán egy kör 4,309 km, a verseny 71 körös volt.

Alonso érte el a pole pozíciót Montoya és Fisichella előtt.[44] A rajt után baleset történt a két Williams-BMW (Mark Webber, Antonio Pizzonia) és David Coulthard között. Emiatt bejött a pályára a biztonsági autó is. Ezután hármuk közül csak Webber tudta folytatni a versenyt. A versenyen a McLaren kettőse végzett az élen Montoya, Räikkönen sorrendben, ez volt a csapat első kettős győzelme a 2000-es osztrák nagydíj óta. Fernando Alonso harmadik helyével is be tudta biztosítani vb-címét, két futammal a szezon vége előtt. A dobogósok mögött pontot szerzett Michael Schumacher, Fisichella, Barrichello, Button és Ralf Schumacher. Räikkönen 1:12,268-del futotta meg a leggyorsabb kört a versenyen.

A McLaren átvette a konstruktőri pontversenyben a vezetést, 2 pont előnnyel.

Alonso 24 évesen a legfiatalabb Formula–1-es világbajnok lett, egyben az első spanyol, aki elhódította a címet.[45]


Japán nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Suzuka Circuit
A szuzukai pálya

A tizennyolcadik versenyt, a japán nagydíjat 2005. október 9-én rendezték meg a Szuzukában. A pályán egy kör 5,807 km, a verseny 53 körös volt.

Az esős időmérőn Ralf Schumacher győzött Button és Fisichella előtt. Alonso 16., Räikkönen 17., Montoya 18. lett.[46] A rajtnál mindhárman sok pozíciót nyertek, de Montoyát Jacques Villeneuve kiszorította a pályáról, és a kolumbiai a falnak ütközött. Emiatt bejött a biztonsági autó is. Räikkönen a futam végére a vezető Fisichella ért fel boxkiállása után. Csökkentette a kettejük közötti különbséget, majd az utolsó kör első kanyarjában külső ívről megelőzte az olaszt és győzött. Alonso 3., Webber 4., Button 5., Coulthard 6., Michael Schumacher 7., Ralf Schumacher 8. lett.[47] Szató Takumát vétkesnek találták a Jarno Trullival történt ütközésében, melynek eredményeként az olasz a verseny feladására kényszerült, ezért Szatót a futam után kizárták.

A Renault visszavette a konstruktőri pontversenyben a vezetést 2 pont előnnyel.


Kínai nagydíj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Shanghai International Circuit
Barrichello, Trulli, Webber, Ralf Schumacher és Massa

Az utolsó, tizenkilencedik versenyt, a kínai nagydíjat 2005. október 16-án rendezték meg a Sanghajban. A pályán egy kör 5,451 km, a verseny 56 körös volt.

A pole pozíciót Alonso szerezte meg Fisichella és Räikkönen előtt.[48] Fernando Alonso sikeres szezonját győzelemmel tudta befejezni, a Renault pedig megszerezte a konstruktőri világbajnok címet. Christijan Albers és Michael Schumacher összeütközött a felvezető körben, ezért a rajtnál a boxutcából kellett rajtolniuk tartalék autóval. A német a 23. körben a Safety Car fázis alatt elvesztette uralmát autója felett az egyik fékzónában, megpördült, majd a kavicságyba ragadt. Giancarlo Fisichella áthajtásos büntetést kapott, mivel feltartotta Räikkönent a második boxkiállás előtt, a boxba vezető útszakaszon. A leggyorsabb kört autózó (1:33,242) Räikkönen második lett Ralf Schumacher, Fisichella, Klien, Massa, Webber és Button előtt. Juan Pablo Montoyának már a verseny közepén fel kellett adnia a küzdelmet, mivel az egyik kerékvető burkolatának egy darabja súlyosan megrongálta versenyautóját.[49]

Végeredmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagydíjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Nagydíj Pole Pozíció Leggyorsabb kör Győztes pilóta Győztes konstruktőr Összefoglaló
732 Ausztrália ausztrál nagydíj Olaszország Giancarlo Fisichella Spanyolország Fernando Alonso Olaszország Giancarlo Fisichella Franciaország Renault Összefoglaló
733 Malajzia maláj nagydíj Spanyolország Fernando Alonso Finnország Kimi Räikkönen Spanyolország Fernando Alonso Franciaország Renault Összefoglaló
734 Bahrein bahreini nagydíj Spanyolország Fernando Alonso Spanyolország Pedro de la Rosa Spanyolország Fernando Alonso Franciaország Renault Összefoglaló
735 San Marino San Marinó-i nagydíj Finnország Kimi Räikkönen Németország Michael Schumacher Spanyolország Fernando Alonso Franciaország Renault Összefoglaló
736 Spanyolország spanyol nagydíj Finnország Kimi Räikkönen Olaszország Giancarlo Fisichella Finnország Kimi Räikkönen UK McLaren Összefoglaló
737 Monaco monacói nagydíj Finnország Kimi Räikkönen Németország Michael Schumacher Finnország Kimi Räikkönen UK McLaren Összefoglaló
738 EU európai nagydíj Németország Nick Heidfeld Spanyolország Fernando Alonso Spanyolország Fernando Alonso Franciaország Renault Összefoglaló
739 Kanada kanadai nagydíj UK Jenson Button Finnország Kimi Räikkönen Finnország Kimi Räikkönen UK McLaren Összefoglaló
740 USA amerikai nagydíj Olaszország Jarno Trulli Németország Michael Schumacher Németország Michael Schumacher Olaszország Ferrari Összefoglaló
741 Franciaország francia nagydíj Spanyolország Fernando Alonso Finnország Kimi Räikkönen Spanyolország Fernando Alonso Franciaország Renault Összefoglaló
742 UK brit nagydíj Spanyolország Fernando Alonso Finnország Kimi Räikkönen Kolumbia Juan Pablo Montoya UK McLaren Összefoglaló
743 Németország német nagydíj Finnország Kimi Räikkönen Finnország Kimi Räikkönen Spanyolország Fernando Alonso Franciaország Renault Összefoglaló
744 Magyarország magyar nagydíj Németország Michael Schumacher Finnország Kimi Räikkönen Finnország Kimi Räikkönen UK McLaren Összefoglaló
745 Törökország török nagydíj Finnország Kimi Räikkönen Kolumbia Juan Pablo Montoya Finnország Kimi Räikkönen UK McLaren Összefoglaló
746 Olaszország olasz nagydíj Kolumbia Juan Pablo Montoya Finnország Kimi Räikkönen Kolumbia Juan Pablo Montoya UK McLaren Összefoglaló
747 Belgium belga nagydíj Kolumbia Juan Pablo Montoya Németország Ralf Schumacher Finnország Kimi Räikkönen UK McLaren Összefoglaló
748 Brazília brazil nagydíj Spanyolország Fernando Alonso Finnország Kimi Räikkönen Kolumbia Juan Pablo Montoya UK McLaren Összefoglaló
749 Japán japán nagydíj Németország Ralf Schumacher Finnország Kimi Räikkönen Finnország Kimi Räikkönen UK McLaren Összefoglaló
750 Kína kínai nagydíj Spanyolország Fernando Alonso Finnország Kimi Räikkönen Spanyolország Fernando Alonso Franciaország Renault Összefoglaló

Versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pontozás:

Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.-
Pontok 10 8 6 5 4 3 2 1 0

(Félkövér: pole pozíció, dőlt: leggyorsabb kör, a színkódokról részletes információ itt található)

# Versenyző AUS
Ausztrália
MAL
Maláj
BHR
Bahrein
SMR
San Marino
ESP
Spanyol
MON
Monaco
EUR
EU
CAN
kanada
USA
USA
FRA
Franciaország
GBR
UK
GER
Németország
HUN
Magyarország
TUR
Török
ITA
Olaszország
BEL
Belgium
BRA
Brazil
JPN
Japán
CHN
Kína
Pontszám
1 Spanyol Fernando Alonso 3 1 1 1 2 4 1 Kie NI 1 2 1 11 2 2 2 3 3 1 133
2 Finn Kimi Räikkönen 8 9 3 Kie 1 1 11 1 NI 2 3 Kie 1 1 4 1 2 1 2 112
3 Németország Michael Schumacher Kie 7 Kie 2 Kie 7 5 2 1 3 6 5 2 Kie 10 Kie 4 7 Kie 62
4 kolumbia Juan Pablo Montoya 6 4 7 5 7 KIZ NI Kie 1 2 Kie 3 1 14† 1 Kie Kie 60
5 Olaszország Giancarlo Fisichella 1 Kie Kie Kie 5 12 6 Kie NI 6 4 4 9 4 3 Kie 5 2 4 58
6 Németország Ralf Schumacher 12 5 4 9 4 6 Kie 6 7 8 6 3 12 6 7 8 8 3 45
7 Olaszország Jarno Trulli 9 2 2 5 3 10 8 Kie NI 5 9 14 4 6 5 Kie 13 Kie 15 43
8 Brazil Rubens Barrichello 2 Kie 9 Kie 9 8 3 3 2 9 7 10 10 10 12 5 6 11 12 38
9 UK Jenson Button 11 Kie Kie KIZ Kiz Kiz 10 Kie NI 4 5 3 5 5 8 3 7 5 8 37
10 Ausztrália Mark Webber 5 Kie 6 7 6 3 Kie 5 NI 12 11 HN 7 Kie 14 4 Hn 4 7 36
11 Németország Nick Heidfeld Kie 3 Kie 6 10 2 2 Kie NI 14 12 11 6 Kie 28
12 UK David Coulthard 4 6 8 11 8 Kie 4 7 NI 10 13 7 Kie 7 15 Kie Kie 6 9 24
13 Brazil Felipe Massa 10 10 7 10 11 9 14 4 NI Kie 10 8 14 Kie 9 10 11 10 6 11
14 kanada Jacques Villeneuve 13 Kie 11 4 Kie 11 13 9 NI 8 14 15 Kie 11 11 6 12 12 10 9
15 Ausztria Christian Klien 7 8 NI 8 NI Kie 15 9 Kie 8 13 9 9 9 5 9
16 Portugál Tiago Monteiro 16 12 10 13 12 13 15 10 3 13 17 17 13 15 17 8 Kie 13 11 7
17 Ausztria Alexander Wurz 3 6
18 India Narain Karthikeyan 15 11 Kie 12 13 Kie 16 Kie 4 15 Kie 16 12 14 20 11 15 15 Kie 5
19 holland Christijan Albers Kie 13 13 Kie Kie 14 17 11 5 Kie 18 13 HN Kie 19 12 14 16 16 4
20 Spanyol Pedro de la Rosa 5 4
21 Ausztria Patrick Friesacher 17 Kie 12 Kie Kie Kie 18 Kie 6 Kie 19 3
22 Brazil Antônio Pizzonia 7 15 Kie Kie 13 2
23 Japán Szató Takuma 14 Kie KIZ Kiz Kiz 12 Kie NI 11 16 12 8 9 16 Kie 10 KIZ Kie 1
24 Olaszország Vitantonio Liuzzi 8 Kie Kie 9 1
25 holland Robert Doornbos 18 Kie 13 18 13 Kie 14 14 0
UK Anthony Davidson Kie 0
Brazil Ricardo Zonta NI 0
# Versenyző AUS
Ausztrália
MAL
Maláj
BHR
Bahrein
SMR
San Marino
ESP
Spanyol
MON
Monaco
EUR
EU
CAN
kanada
USA
USA
FRA
Franciaország
GBR
UK
GER
Németország
HUN
Magyarország
TUR
Török
ITA
Olaszország
BEL
Belgium
BRA
Brazil
JPN
Japán
CHN
Kína
Pontszám

† = a versenyző nem ért célba, de teljesítette a futamban szereplő körök legalább 90%-át, így helyezését értékelik, és pontot kaphat

Konstruktőrök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hely Konstruktőr Autó
rajtszám
AUS
Ausztrália
MAL
Malajzia
BHR
Bahrein
SMR
San Marino
ESP
spanyol
MON
Monaco
EUR
Európai Unió
CAN
Kanada
USA
USA
FRA
Franciaország
GBR
UK
GER
Németország
HUN
Magyarország
TUR
Törökország
ITA
Olaszország
BEL
Belgium
BRA
Brazil
JPN
Japán
CHN
Kína
Pont
1 Franciaország Renault 5 3 1 1 1 2 4 1 Kie. NI 1 2 1 11 2 2 2 3 3 1 191
6 1 Kie. Kie. Kie. 5 12 6 Kie. NI 6 4 4 9 4 3 Kie. 5 2 4
2 UK McLaren Mercedes 9 8 9 3 Kie. 1 1 11 1 NI 2 3 Kie. 1 1 4 1 2 1 2 182
10 6 4 5 3 7 5 7 KIZ NI Kie. 1 2 Kie. 3 1 14 1 Kie. Kie.
3 Olaszország Ferrari 1 Kie. 7 Kie. 2 Kie. 7 5 2 1 3 6 5 2 Kie. 10 Kie. 4 7 Kie. 100
2 2 Kie. 9 Kie. 9 8 3 3 2 9 7 10 10 10 12 5 6 11 12
4 Japán Toyota 17 12 5 4 9 4 6 Kie. 6 NI 7 8 6 3 12 6 7 8 8 3 88
16 9 2 2 5 3 10 8 Kie. NI 5 9 14 4 6 5 Kie. 13 Kie. 15
5 UK Williams BMW 7 5 Kie. 6 7 6 3 Kie. 5 NI 12 11 Kie. 7 Kie. 14 4 HN 4 7 66
8 Kie. 3 Kie. 6 10 2 2 Kie. NI 14 12 11 6 Kie. 7 15 Kie. Kie. 13
6 UK BAR Honda 3 11 Kie. Kie. KIZ EX EX 10 Kie. NI 4 5 3 5 5 8 3 7 5 8 38
4 14 Kie. Kie. KIZ EX EX 12 Kie. NI 11 16 12 8 9 16 Kie. 10 KIZ Kie.
7 UK RBR Cosworth 14 4 6 8 11 8 Kie. 4 7 NI 10 13 7 Kie. 7 15 Kie. Kie. 6 9 34
15 7 8 NI 8 Kie. Kie. 9 8 NI Kie. 15 9 Kie. 8 13 9 9 9 5
8 Svájc Sauber Petronas 12 10 10 7 10 11 9 14 4 NI Kie. 10 8 14 Kie. 9 10 11 10 6 20
11 13 Kie. 11 4 Kie. 11 13 9 NI 8 14 15 Kie. 11 11 6 12 12 10
9 Írország Jordan Toyota 18 16 12 10 13 12 13 15 10 3 13 17 17 13 15 17 8 Kie. 13 11 12
19 15 11 Kie. 12 13 Kie. 16 Kie. 4 15 Kie. 16 12 14 20 11 15 15 Kie.
10 Olaszország Minardi Cosworth 21 Kie. 13 13 Kie. Kie. 14 17 11 5 Kie. 18 13 HN Kie. 19 12 14 16 16 7
20 17 Kie. 12 Kie. Kie. Kie. 18 Kie. 6 Kie. 19 18 Kie. 13 18 13 Kie. 14 14
Hely Konstruktőr Autó
rajtszám
AUS
Ausztrália
MAL
Malajzia
BHR
Bahrein
SMR
San Marino
ESP
Spanyolország
MON
Monaco
EUR
Európai Unió
CAN
Kanada
USA
USA
FRA
Franciaország
GBR
UK
GER
Németország
HUN
Magyarország
TUR
Törökország
ITA
Olaszország
BEL
Belgium
BRA
Brazil
JPN
Japán
CHN
Kína
Pont
Helyezés +/- Gyártó Modell Motor Abroncs Start Győzelmek Dobogó Első rajthelyek Leggyorsabb kör Pont
1 +2 Francia Renault R25 Francia Renault M 18 8 18 7 3 191
2 +3 UK McLaren MP4-20 Német Mercedes M 18 10 18 7 12 182
3 -2 ITA Ferrari 2004M
F2005
ITA Ferrari B 19 1 9 1 3 100
4 +4 Japán Toyota TF105
TF105B
Japán Toyota M 18 0 5 2 1 88
5 -1 UK Williams FW27 Német BMW M 18 0 4 1 0 66
6 -4 UK BAR 007 Japán Honda M 16 0 2 1 0 38
7 0* UK Red Bull RB1 UK Cosworth M 18 0 0 0 0 34
8 -2 SUI Sauber C24 Malajzia Petronas M 18 0 0 0 0 20
9 0 Ír Jordan EJ15
EJ15B
Japán Toyota B 19 0 1 0 0 12
10 0 ITA Minardi PS04
PS05
UK Cosworth B 19 0 0 0 0 7
  • +/- Helyezésváltozás 2004-hez viszonyítva.

* A csapat helyezése az előző évi jogelődhőz képest (Jaguar→Red Bull)

Közvetítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2005-ös szezonban az RTL Klub csatorna közvetítette élőben az időmérő edzéseket és a futamokat. A magyar idő szerint kora reggeli versenyeket délután meg is ismételték. A magyar nagydíj kivételével valamennyi futamot a budapesti stúdióból kommentálták. A kommentátorok Palik László és Czollner Gyula voltak, Palikot szükség esetén Wéber Gábor helyettesítette szakkommentátorként. A helyszíni riporter Szujó Zoltán volt. A stúdióműsorokat Gyulai Balázs és Héder Barna vezették, állandó vendégeik Wéber Gábor és Szabó Róbert voltak.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Új szabályok és autók az F1-ben. vezess.hu, 2005. január 27. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  2. Újra változik az időmérő edzés. vezess.hu, 2005. május 21. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  3. Davidson a 2. futamon helyettesítette Szató Takumat.
  4. Pizzonia az utolsó öt futamon helyettesítette a sérűlt Nick Heidfeldet.
  5. de la Rosa a 3. futamon helyettesítette a sérűlt Montoyat.
  6. Wurz a 4. futamon helyettesítette a sérűlt Montoyat.
  7. A Red Bull Racing négy futamra Liuzzit nevezte második számú versenyzőnek
  8. Zonta a 9. futam időmérő edzésén helyettesítette sérűlt Ralf Schumachert.
  9. Friesacher a brit nagydíjig volt a csapat versenyzője
  10. Doornbos a német nagydíjtól volt a csapat versenyzője
  11. F1 ausztrál nagydíj - meglepő fordulatokkal. vezess.hu, 2005. március 4. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  12. F1 ausztrál nagydíj: a változatosság gyönyörködtet. vezess.hu, 2005. március 6. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  13. Alonso indulhat az élről -maláj nagydíj 2. időmérő. vezess.hu, 2005. március 20. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  14. Fernando Alonso nyerte a maláj nagydíjat. vezess.hu, 2005. március 20. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  15. Schumacher gyors, de Alonso gyorsabb! - Bahrein 2. időmérő. vezess.hu, 2005. április 3. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  16. Nem megy a Ferrarinak! - bahreini nagydíj. vezess.hu, 2005. április 3. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  17. Räikkönen brillírozott, Schumacher bénázott!. vezess.hu, 2005. április 24. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  18. Eltiltották a BAR-t. vezess.hu, 2005. május 6. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  19. Alonso győzött, de Schumacher is nyert - San Marinó Nagydíj. vezess.hu, 2005. április 24. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  20. Ralf büntetést kapott veszélyes manővere miatt. f1hirek.hu, 2005. április 24. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  21. Räikkönené a pole Spanyolországban. vezess.hu, 2005. május 8. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  22. Räikkönen nyerte, a Ferrari elbukta a Spanyol GP-t. vezess.hu, 2005. május 8. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  23. Räikkönené a pole Monacóban. vezess.hu, 2005. május 22. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  24. Räikkönen tarolt Monacóban!. f1hirek.hu, 2005. május 22. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  25. Heidfeld-é a pole a Nürburgringen. vezess.hu, 2005. május 28. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  26. Räikkönen az utolsó körben bukott!. vezess.hu, 2005. május 29. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  27. Schumacher újra az első sorban. vezess.hu, 2005. június 11. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  28. kanadai nagydíj: Ferrarik a dobogón. vezess.hu, 2005. június 12. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  29. Fenn és lenn - USA GP időmérő. vezess.hu, 2005. június 18. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  30. Botrányba fulladt az amerikai nagydíj. vezess.hu, 2005. június 19. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  31. F1: Alonso indul az élről Franciaországban. vezess.hu, 2005. július 2. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  32. Renault ünnep Magny-Cours-ban. vezess.hu, 2005. július 3. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  33. Alonso megállíthatatlan!. vezess.hu, 2005. július 9. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  34. A McLaren uralkodott Silverstone-ban. vezess.hu, 2005. július 10. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  35. 2005-ös német nagydíj. vezess.hu, 2005. július 24. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  36. Schumacher visszatért!?. vezess.hu, 2005. július 30. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  37. Räikkönen nyert, Alonso gyengélkedett. vezess.hu, 2005. július 31. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  38. Jégbalett. vezess.hu, 2005. augusztus 20. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  39. Tanári munka!. vezess.hu, 2005. augusztus 21. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  40. Räikkönen nyert, mégis vesztett. vezess.hu, 2005. szeptember 3. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  41. Ez történt 1 éve: Kimit még az ág is húzza!. vezess.hu, 2005. szeptember 4. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  42. McLaren fölény Belgiumban!. vezess.hu, 2005. szeptember 10. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  43. Kálvária és remény. vezess.hu, 2005. szeptember 11. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  44. Egyre közelebb a VB cím. vezess.hu, 2005. szeptember 24. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  45. Dupla McLaren siker, Alonso a világbajnok!. vezess.hu, 2005. szeptember 25. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
  46. Esőben Schumacher volt a legjobb. vezess.hu, 2005. október 8. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  47. 2005-ös japán nagydíj. vezess.hu, 2005. október 9. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  48. Renault siker Kínában - Alonsoé a pole. vezess.hu, 2005. október 15. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  49. Alonso nyert, a Renaulté a bajnoki cím is. vezess.hu, 2005. október 16. (Hozzáférés: 2010. január 3.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2005-ös Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.