1982-es Formula–1 világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1982-es FIA
Formula–1 világbajnokság
Williams FW08 2008 Silverstone Classic.jpg
Williams FW08
Egyéni világbajnok
Finn Keke Rosberg 44
Konstruktőri világbajnok
Olasz Scuderia Ferrari 74

 ← 1981
1983 → 

Az 1982-es Formula–1-es szezon volt a 33. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1982. január 23-ától szeptember 25-éig tartott.

Visszatért a sportágba Niki Lauda egy McLaren volánja mögött. A San Marinói Nagydíj ismét botránytól volt hangos: A Tyrrell kivételével az összes nem gyári csapat bojkottálta a versenyt, amin a Ferrari két pilótája, Didier Pironi és Gilles Villeneuve végzett az élen. Utóbbi a verseny után azzal vádolta Pironit, hogy nem tartotta be a csapatutasítást. Viszonyuk elmérgesedett, és a következő, zolderi belga nagydíj edzésén a bizonyítási vágytól égő Villeneuve karambolozott Jochen Masszal, a baleset napjának éjjelén életét vesztette. Pironit is utolérte végzete, amikor a német nagydíjon hátulról belerohant Alain Prost autójába. Mindkét lába eltörött, ami a pályafutása végét jelentette. Az egyéni világbajnoki címet végül a mindössze egy futamot nyerő finn Keke Rosberg hódította el (a szezon során összesen tizenegy versenyző nyert futamot, kettőnél többet senkinek sem sikerült) . A csapatok között az idény közben mindkét pilótáját elveszítő Ferrari győzött, ezzel elsőként nyerte meg turbómotoros autó a konstruktőri címet.

Nagydíjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Verseny Dátum Pálya Győztes pilóta Győztes csapat Összefoglaló
358 Dél-Afrika 1928-1994 dél-afrikai nagydíj Január 23. Kyalami Francia Alain Prost Francia Renault Összefoglaló
359 Brazília brazil nagydíj Március 31. Jacarepaguá Francia Alain Prost Francia Renault Összefoglaló
360 USA nyugat-amerikai nagydíj Április 4. Long Beach Ausztria Niki Lauda UK McLaren-Ford Összefoglaló
361 San Marino San Marinó-i nagydíj Április 25. Imola Francia Didier Pironi Olasz Ferrari Összefoglaló
362 Belgium belga nagydíj Május 9. Zolder UK John Watson UK McLaren-Ford Összefoglaló
363 Monaco monacói nagydíj Május 23. Monaco Olasz Riccardo Patrese UK Brabham-Ford Összefoglaló
364 USA kelet-amerikai nagydíj Május 23. Detroit UK John Watson UK McLaren-Ford Összefoglaló
365 Kanada kanadai nagydíj Június 13. Circuit Gilles Villeneuve Brazil Nelson Piquet UK Brabham-BMW Összefoglaló
366 Hollandia holland nagydíj Július 3. Zandvoort Francia Didier Pironi Olasz Ferrari Összefoglaló
367 UK brit nagydíj Július 18. Brands Hatch Ausztria Niki Lauda UK McLaren-Ford Összefoglaló
368 Franciaország francia nagydíj Július 25. Paul Ricard Francia René Arnoux Francia Renault Összefoglaló
369 Német német nagydíj Augusztus 6. Hockenheimring Francia Patrick Tambay Olasz Ferrari Összefoglaló
370 Ausztria osztrák nagydíj Augusztus 15. Österreichring Olasz Elio de Angelis UK Lotus-Ford Összefoglaló
371 Svájc svájci nagydíj Augusztus 29. Dijon Finn Keke Rosberg UK Williams-Ford Összefoglaló
372 Olaszország olasz nagydíj Szeptember 12. Monza Francia René Arnoux Francia Renault Összefoglaló
373 USA Las Vegas-i nagydíj Szeptember 25. Caesars Palace Olasz Michele Alboreto UK Tyrrell-Ford Összefoglaló

A bajnokság végeredménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pontozás:

Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-20.
Pont 9 6 4 3 2 1 0
Helyezés Versenyző RSA
Dél-Afrika 1928-1994
BRA
Brazil
USW
USA
SMR
San Marino
BEL
Belgium
MON
Monaco
USE
USA
CAN
kanada
NED
holland
GBR
UK
FRA
Franciaország
GER
Németország
AUT
Ausztria
SUI
Svájc
ITA
Olaszország
LVS
USA
Pont
1 Finn Keke Rosberg 5 Kiz 2 2 Ki 4 Ki 3 Ki 5 3 2 1 8 5 44
2 Franciaország Didier Pironi 18 6 Ki 1 Vi 2 3 9 1 2 3 NI 39
3 UK John Watson 6 2 6 1 Ki 1 3 9 Ki Ki Ki 9 13 4 2 39
4 Franciaország Alain Prost 1 1 Ki Ki Ki 7 HN Ki Ki 6 2 Ki 8 2 Ki 4 34
5 Ausztria Niki Lauda 4 Ki 1 Kiz Ki Ki Ki 4 1 8 5 3 Ki Ki 30
6 Franciaország René Arnoux 3 Ki Ki Ki Ki Ki 10 Ki Ki Ki 1 2 Ki 16 1 Ki 28
7 Franciaország Patrick Tambay 8 3 4 1 4 Ki 2 NI 25
8 Olaszország Michele Alboreto 7 4 4 3 Ki 10 HN Ki 7 Ki 6 4 Ki 7 5 1 25
9 Olaszország Elio de Angelis 8 Ki 5 4 5 Ki 4 Ki 4 Ki Ki 1 6 Ki Ki 23
10 Olaszország Riccardo Patrese Ki Ki 3 Ki 1 Ki 2 15 Ki Ki Ki Ki 5 Ki Ki 21
11 Brazil Nelson Piquet Ki Kiz Ki 5 Ki NK 1 2 Ki Ki Ki Ki 4 Ki Ki 20
12 USA Eddie Cheever Ki Ki Ki 3 Ki 2 10 NK Ki 16 Ki Ki Ki 6 3 15
13 ír Derek Daly 14 Ki Ki Ki 6 5 7 5 5 7 Ki Ki 9 Ki 6 8
14 UK Nigel Mansell Ki 3 7 Ki 4 Ki Ki Ki 9 Ki 8 7 Ki 7
15 kanada Gilles Villeneuve Ki Ki Kiz 2 NI 6
16 Argentína Carlos Reutemann 2 Ki 6
17 Olaszország Andrea de Cesaris 13 Ki Ki Ki Ki 3 Ki 6 Ki Ki Ki Ki Ki 10 10 9 5
18 Franciaország Jacques Laffite Ki Ki Ki 9 Ki 6 Ki Ki Ki 14 Ki 3 Ki Ki Ki 5
19 USA Mario Andretti Ki 3 Ki 4
20 Franciaország Jean-Pierre Jarier Ki 9 Ki 4 Ki NK Ki Ki 14 Ki Ki Ki NK Ki Ki NI 3
21 Svájc Marc Surer 7 9 8 5 10 Ki 13 6 Ki 15 Ki 7 3
22 Olaszország Bruno Giacomelli 11 Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki 11 7 9 5 Ki 12 Ki 10 2
23 Chile Eliseo Salazar 9 Ki Ki 5 Ki Ki Ki Ki 13 NK Ki Ki NK 14 9 NK 2
24 Németország Manfred Winkelhock 10 5 Ki Kiz Ki Ki Ki NK 12 NK 11 Ki Ki Ki NK HN 2
25 Olaszország Mauro Baldi NK 10 NK Ki NK Ki 8 6 9 Ki Ki 6 NK 12 11 2
26 Brazil Chico Serra 17 Ki NK 6 NeK 11 NK Ki Ki 11 7 NK 11 NK 1
27 UK Brian Henton NK NK Ki Ki Ki 8 9 HN Ki 8 10 7 Ki 11 Ki 8 0
28 Németország Jochen Mass 12 8 8 Ki NK 7 11 Ki 10 Ki 0
29 Svéd Slim Borgudd 16 7 10 0
30 Brazil Raul Boesel 15 Ki 9 8 NeK Ki Ki Ki NK NK Ki NK Ki NK 13 0
31 kolumbia Roberto Guerrero NK NK Ki NK NK Ki Ki NK Ki NK 8 Ki Ki HN NI 0
32 UK Derek Warwick Ki NK NK Ki Ki NK Ki Ki 15 10 Ki Ki Ki Ki 0
33 USA Rupert Keegan NK Ki Ki NK 12 0
34 UK Geoff Lees Ki 12 0
Olaszország Teo Fabi NK NK NK HN Ki NeK NK Ki Ki NK Ki Ki Ki NK 0
Olaszország Riccardo Paletti NK NK NK Ki NeK NeK Ki Ki 0
ír Tommy Byrne NK Ki NK NK Ki 0
holland Jan Lammers NK NK NK Ki NK NK 0
Spanyol Emilio de Villota NeK NeK NK NK NeK 0
Brazil Roberto Moreno NK 0
Helyezés Versenyző RSA
Dél-Afrika 1928-1994
BRA
Brazil
USW
USA
SMR
San Marino
BEL
Belgium
MON
Monaco
USE
USA
CAN
kanada
NED
holland
GBR
UK
FRA
Franciaország
GER
Németország
AUT
Ausztria
SUI
Svájc
ITA
Olaszország
LVS
USA
Pont

Konstruktőrök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezés Gyártó Model Motor Gumi Győzelmek Dobogó Első rajthelyek Leggyorsabb kör Pont
1 ITA Ferrari 126C2 Ferrari 021 G 3 11 3 2 74
2 UK McLaren-Ford MP4/1B Ford Cosworth DFV M 4 8 2 69
3 Francia Renault RE30B Renault-Gordini EF1 M 4 8 10 5 62
4 UK Williams-Ford FW07D
FW08
Ford Cosworth DFV G 1 7 1 58
5 UK Lotus-Ford 87B
91
Ford Cosworth DFV G 1 2 30
6 UK Tyrrell-Ford 011 Ford Cosworth DFV G 1 2 2 25
7 UK Brabham-BMW BT50 BMW M12/13 G 1 2 1 4 22
8 Francia Ligier-Matra JS17
JS17B
JS19
Matra MS81 M 4 20
9 UK Brabham-Ford BT49D Ford Cosworth DFV G 1 3 19
10 ITA Alfa Romeo 179D
182
182B
Alfa Romeo 1260 M 7
11 UK Arrows-Ford A3
A4
A5
Ford Cosworth DFV P 5
12 Német ATS-Ford D5 Ford Cosworth DFV M 4
13 ITA Osella-Ford FA1C
FA1D
Ford Cosworth DFV P 3
14 Brazília Fittipaldi-Ford F8D
F9
Ford Cosworth DFV P 1
- UK March-Ford 821 Ford Cosworth DFV A 0
- Flag of Hong Kong (1959-1997).svg Theodore-Ford TY01
TY02
Ford Cosworth DFV G 0
- UK Toleman-Hart TG181C
TG183
Hart 415T P 1 0
- UK Ensign-Ford N180B
N181
Ford Cosworth DFV A 0

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1982-es Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.