1989-es Formula–1 magyar nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország 1989-es magyar nagydíj
Az évad 10. versenye a 16-ból
az 1989-es Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Hungaroring1999.png
Versenyadatok
Dátum 1989. augusztus 13.
Hivatalos elnevezés IV Pop 84 magyar nagydíj
Helyszín Hungaroring, Mogyoród, Magyarország
Versenypálya 3,963 km
Táv 305,536 km
Körök 77
Időjárás száraz
Pole-pozíció
Versenyző Olaszország Riccardo Patrese
(Williams-Renault)
Idő 1:19,726
Leggyorsabb kör
Versenyző Egyesült Királyság Nigel Mansell
(Ferrari)
Idő 1:22,637 (66. a(z) 77-ből)
Dobogó
Első Egyesült Királyság Nigel Mansell
(Ferrari)
Második Brazília Ayrton Senna
(McLaren-Honda)
Harmadik Belgium Thierry Boutsen
(Williams-Renault)

A magyar nagydíj volt az 1989-es Formula–1 világbajnokság tizedik futama, amelyet 1989. augusztus 13-án rendeztek meg a Hungaroringen.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 27 Egyesült Királyság Nigel Mansell Ferrari 77 1h49:38,650 12 9
2 1 Brazília Ayrton Senna McLaren-Honda 77 + 25,967 2 6
3 5 Belgium Thierry Boutsen Williams-Renault 77 + 38,354 4 4
4 2 Franciaország Alain Prost McLaren-Honda 77 + 44,177 5 3
5 10 USA Eddie Cheever Arrows-Ford 77 + 45,106 16 2
6 11 Brazília Nelson Piquet Lotus-Judd 77 + 1:12,039 17 1
7 21 Olaszország Alex Caffi Dallara-Ford 77 + 1:24,225 3
8 20 Olaszország Emanuele Pirro Benetton-Ford 76 + 1 kör 25
9 4 Franciaország Jean Alesi Tyrrell-Ford 76 + 1 kör 11
10 9 Egyesült Királyság Derek Warwick Arrows-Ford 76 + 1 kör 9
11 8 Olaszország Stefano Modena Brabham-Judd 76 + 1 kör 8
12 7 Egyesült Királyság Martin Brundle Brabham-Judd 75 + 2 kör 15
13 3 Egyesült Királyság Jonathan Palmer Tyrrell-Ford 73 + 4 kör 19
Ki 24 Spanyolország Luis Perez-Sala Minardi-Ford 57 Ütközés 23
Ki 28 Ausztria Gerhard Berger Ferrari 56 Váltóhiba 6
Ki 6 Olaszország Riccardo Patrese Williams-Renault 54 Vízszivárgás 1
Ki 36 Svédország Stefan Johansson Onyx-Ford 48 Váltóhiba 24
Ki 19 Olaszország Alessandro Nannini Benetton-Ford 46 Váltóhiba 7
Ki 37 Belgium Bertrand Gachot Onyx-Ford 38 Váltóhiba 21
Ki 12 Japán Nakadzsima Szatoru Lotus-Judd 33 Baleset 20
Ki 15 Brazília Maurício Gugelmin March-Judd 27 Elektronika 13
Ki 16 Olaszország Ivan Capelli March-Judd 26 Kerékhiba 14
Ki 29 Olaszország Michele Alboreto Larrousse-Lamborghini 26 Motorhiba 26
Ki 18 Olaszország Piercarlo Ghinzani Osella-Ford 20 Elektronika 22
Ki 23 Olaszország Pierluigi Martini Minardi-Ford 9 Kerékhiba 10
Ki 22 Olaszország Andrea de Cesaris Dallara-Ford 0 Kuplung 18
NK 25 Franciaország René Arnoux Ligier-Ford
NK 26 Franciaország Olivier Grouillard Ligier-Ford
NK 38 Németország Christian Danner Rial-Ford
NK 39 Németország Volker Weidler Rial-Ford
NeK 17 Olaszország Nicola Larini Osella-Ford
NeK 30 Franciaország Philippe Alliot Larrousse-Lamborghini
NeK 41 Franciaország Yannick Dalmas AGS-Ford
NeK 34 Németország Bernd Schneider Zakspeed-Yamaha
NeK 40 Olaszország Gabriele Tarquini AGS-Ford
NeK 31 Brazília Roberto Moreno Coloni-Ford
NeK 33 Svájc Gregor Foitek Euro Brun-Judd
NeK 35 Japán Szuzuki Aguri Zakspeed-Yamaha
NeK 32 Franciaország Pierre-Henri Raphanel Coloni-Ford

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

Nigel Mansell 15. győzelme, 13. leggyorsabb köre, Riccardo Patrese 3. pole-pozíciója.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1989-es Formula–1 német nagydíj
FIA 1989-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1989-es Formula–1 belga nagydíj
Előző nagydíj:
1988-as Formula–1 magyar nagydíj
Formula–1 magyar nagydíj Következő nagydíj:
1990-es Formula–1 magyar nagydíj