1981-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 1981-es San Marinó-i nagydíj |
|
| Az évad 4. versenye a 15-ből az 1981-es Formula–1 világbajnokságon. |
|
 |
|
| Versenyadatok | |
| Dátum | 1981. május 3. |
| Hivatalos elnevezés | I Gran Premio di San Marino |
| Helyszín | Autodromo Enzo e Dino Ferrari, Imola, Olaszország |
| Versenypálya | 5,040 km |
| Táv | 60 kör, 302,4 km |
| Időjárás | felhős, esős |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző |  Gilles Villeneuve(Ferrari) |
| Idő | 1:34.523 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző | Gilles Villeneuve (Ferrari) |
| Idő | 1:48.064 (46. a(z) 60-ból) |
| Dobogó | |
| Első |  Nelson Piquet(Brabham-Ford) |
| Második |  Riccardo Patrese(Arrows-Ford) |
| Harmadik |  Carlos Reutemann(Williams-Ford) |
A San Marinó-i nagydíj volt az 1981-es Formula–1 világbajnokság negyedik futama.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Futam
| Helyezés | # | Versenyző | Csapat/Motor | Körök | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pontszám |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 5 | Nelson Piquet |
Brabham-Ford | 60 | 1:51:23,97 | 5 | 9 |
| 2 | 29 | Riccardo Patrese |
Arrows-Ford | 60 | + 4,58 | 9 | 6 |
| 3 | 2 | Carlos Reutemann |
Williams-Ford | 60 | + 6,34 | 2 | 4 |
| 4 | 6 |  Héctor Rebaque |
Brabham-Ford | 60 | + 22,89 | 13 | 3 |
| 5 | 28 |  Didier Pironi |
Ferrari | 60 | + 25,87 | 6 | 2 |
| 6 | 8 | Andrea de Cesaris |
McLaren-Ford | 60 | + 1:06,61 | 14 | 1 |
| 7 | 27 | Gilles Villeneuve |
Ferrari | 60 | + 1:41,97 | 1 | |
| 8 | 16 | René Arnoux |
Renault | 59 | + 1 kör | 3 | |
| 9 | 14 |  Marc Surer |
Ensign-Ford | 59 | + 1 kör | 21 | |
| 10 | 7 |  John Watson |
McLaren-Ford | 58 | + 2 kör | 7 | |
| 11 | 33 | Patrick Tambay |
Theodore-Ford | 58 | + 2 kör | 16 | |
| 12 | 1 |  Alan Jones |
Williams-Ford | 58 | + 2 kör | 8 | |
| 13 | 10 |  Slim Borgudd |
ATS-Ford | 57 | +3 kör | 24 | |
| HN | 25 | Jean-Pierre Jabouille |
Ligier-Matra | 45 | Helyezés nélkül | 18 | |
| Kiesett | 17 |  Eliseo Salazar |
March-Ford | 38 | Kicsúszás | 23 | |
| Kiesett | 4 | Michele Alboreto |
Tyrrell-Ford | 31 | Ütközés | 17 | |
| Kiesett | 32 | Beppe Gabbiani |
Osella-Ford | 31 | Ütközés | 20 | |
| Kiesett | 23 | Bruno Giacomelli |
Alfa Romeo | 28 | Ütközés | 11 | |
| Kiesett | 3 |  Eddie Cheever |
Tyrrell-Ford | 28 | Ütközés | 19 | |
| Kiesett | 22 | Mario Andretti |
Alfa Romeo | 26 | Váltó | 12 | |
| Kiesett | 20 |  Keke Rosberg |
Fittipaldi-Ford | 14 | Motorhiba | 15 | |
| Kiesett | 26 | Jacques Laffite |
Ligier-Matra | 7 | Felfüggesztés | 10 | |
| Kiesett | 15 | Alain Prost |
Renault | 3 | Váltó | 4 | |
| Kiesett | 31 | Miguel Ángel Guerra |
Osella-Ford | 0 | Baleset | 22 | |
| Kizárva | 30 | Siegfried Stohr |
Arrows-Ford | ||||
| Kizárva | 18 |  Derek Daly |
March-Ford | ||||
| Kiesett | 9 |  Jan Lammers |
ATS-Ford | ||||
| Kizárva | 21 | Chico Serra |
Fittipaldi-Ford | ||||
| Kizárva | 36 | Derek Warwick |
Toleman-Hart | ||||
| Kizárva | 35 | Brian Henton |
Toleman-Hart | ||||
| Visszalépet | 11 | Elio de Angelis |
Lotus-Ford | ||||
| Visszalépet | 12 | Nigel Mansell |
Lotus-Ford |
[szerkesztés] A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után
| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Carlos Reutemann |
25 | 1. | Williams-Ford |
43 |
| 2. | Nelson Piquet |
22 | 2. | Brabham-Ford |
25 |
| 3. | Alan Jones |
18 | 3. | Arrows-Ford |
10 |
| 4. | Riccardo Patrese |
10 | 4. | Renault |
6 |
| 5. | Alain Prost |
4 | 5. | Alfa Romeo |
3 |
| 6. | Mario Andretti |
3 | 6. | Ensign-Ford |
3 |
[szerkesztés] Statisztikák
Vezető helyen:
- Gilles Villeneuve 14 (1-14)
- Didier Pironi 32 (15-46)
- Nelson Piquet 14 (47-60)
Nelson Piquet 5. győzelme, Gilles Villeneuve 2. pol pozíciója, 8. leggyorsabb köre.
- Brabham 25. GP győzelem
Michele Alboreto és Derek Warwick első versenye.
[szerkesztés] Források
| Előző nagydíj: 1981-es Formula–1 argentin nagydíj |
FIA 1981-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 1981-es Formula–1 belga nagydíj |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
