1987-es Formula–1 ausztrál nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztrália 1987-es ausztrál nagydíj
Az évad 16. versenye a 16-ból
az 1987-es Formula–1 világbajnokságon.
Adelaide (long route).svg
Versenyadatok
Dátum 1987. november 15.
Hivatalos elnevezés LII. Australien Grand Prix
Helyszín Adelaide, Ausztrália
Versenypálya 3,780 km
Táv 309,760 km
Körök 82
Pole-pozíció
Versenyző Ausztria Gerhard Berger
(Ferrari)
Idő 1:17,267
Leggyorsabb kör
Versenyző Ausztria Gerhard Berger
(Ferrari)
Idő 1:20,416 (72. a(z) 82-ből)
Dobogó
Első Ausztria Gerhard Berger
(Ferrari)
Második Olaszország Michele Alboreto
(Ferrari)
Harmadik Belgium Thierry Boutsen
(Benetton-Ford)

Az 1987-es Formula–1-es világbajnokság tizenhatodik futama az ausztrál nagydíj volt.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mansell sérülése miatt a Williams leigazolta Patresét az utolsó nagydíjra, valamint a jövő évre. A Brabhamnél Stefano Modena kapta meg Patrese helyét. Az előző futamot megnyerő Berger ismét a pole-ból indult az ausztrál nagydíjon Prost, Piquet és Senna előtt.

Akárcsak Japánban, az osztrák itt is a rajttól a célig vezetve győzött. A boxkiállások után Senna a második, Alboreto a harmadik helyre jött fel. Prost és Piquet is fékhiba miatt volt kénytelen feladni a futamot. A verseny után a bíróság úgy ítélte meg, hogy a Senna Lotus-Hondájának fékvezetékei szélesebbek a szabályok által megengedettnél, így a brazilt kizárták. Ennek köszönhetően Boutsen a harmadik, Palmer a negyedik helyen végzett. A Ferrari az 1985-ös Kanadai Nagydj óta először aratott kettős győzelmet.

Az egyéni világbajnokságot Piquet nyerte 76 ponttal a 61 pontos Mansell és az 57 pontot szerző Senna előtt. A konstruktőrök között a Williams-Honda győzött 137 ponttal a McLaren (76 pont) és a Lotus (64 pont) előtt.

Rsz. Versenyző Csapat Körök Idő/Kiesések Rajthely Pontok
1 28 Ausztria Gerhard Berger Ferrari 82 1:52:56,144 1 9
2 27 Olaszország Michele Alboreto Ferrari 82 + 1:07,884 6 6
3 20 Belgium Thierry Boutsen Benetton-Ford 81 + 1 kör 5 4
4 (1) 3 UK Jonathan Palmer Tyrrell-Ford 80 + 2 kör 19 3
5 (2) 29 Franciaország Yannick Dalmas Larrousse-Ford 79 + 3 kör 21 0*
6 (3) 14 Brazil Roberto Moreno AGS-Ford 79 + 3 kör 25 1
7 10 Németország Christian Danner Zakspeed 79 + 3 kör 24  
8 8 Olaszország Andrea de Cesaris Brabham-BMW 78 Kicsúszás 10  
9 5 Olaszország Riccardo Patrese Williams-Honda 76 Olajszivárgás 7  
Kizárva 12 Brazil Ayrton Senna Lotus-Honda 82 Kizárva 4  
Kiesett 6 Brazil Nelson Piquet Williams-Honda 58 Fékek 3  
Kiesett 16 Olaszország Ivan Capelli March-Ford 58 Kicsúszás 23  
Kiesett 1 Franciaország Alain Prost McLaren-TAG 53 Fékek 2  
Kiesett 18 USA Eddie Cheever Arrows-Megatron 53 Túlmelegedés 11  
Kiesett 2 Svéd Stefan Johansson McLaren-TAG 48 Fékek 8  
Kiesett 19 Olaszország Teo Fabi Benetton-Ford 46 Fékek 9  
Kiesett 23 Spanyol Adrián Campos Minardi-Motori Moderni 46 Erőátvitel 26  
Kiesett 30 Franciaország Philippe Alliot Larrousse-Ford 45 Elektronika 17  
Kiesett 25 Franciaország René Arnoux Ligier-Megatron 41 Gyújtás 20  
Kiesett 7 Olaszország Stefano Modena Brabham-BMW 31 Fizikai állapot 15  
Kiesett 26 Olaszország Piercarlo Ghinzani Ligier-Megatron 26 Gyújtás 22  
Kiesett 11 Japán Nakadzsima Szatoru Lotus-Honda 22 Felfüggesztés 14  
Kiesett 17 UK Derek Warwick Arrows-Megatron 19 Erőátvitel 12  
Kiesett 9 UK Martin Brundle Zakspeed 18 Motorhiba 16  
Kiesett 4 Franciaország Philippe Streiff Tyrrell-Ford 6 Kicsúszás 18  
Kiesett 24 Olaszország Alessandro Nannini Minardi-Motori Moderni 0 Baleset 13  
NK 21 Olaszország Alex Caffi Osella-Alfa Romeo - Nem kvalifikálta magát 27  

A világbajnokság végeredménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Brazil Nelson Piquet 76 1. UK Williams-Honda 137
2. UK Nigel Mansell 61 2. UK McLaren-TAG 76
3. Brazil Ayrton Senna 57 3. UK Lotus-Honda 64
4. Francia Alain Prost 46 4. Olasz Ferrari 53
5. Ausztria Gerhard Berger 36 5. UK Benetton-Ford 28
6. Svéd Stefan Johansson 30 6. UK Tyrrell-Ford 11
7. Olasz Michele Alboreto 17 7. UK Arrows-Megatron 11
8. Belga Thierry Boutsen 16 8. UK Brabham-BMW 10
9. Olasz Teo Fabi 12 9. UK Lola-Ford 5
10. USA Eddie Cheever 8 10. Német Zakspeed 2

A teljes lista)

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen: Gerhard Berger 82 (1-82)

Gerhard Berger 3. győzelme, 3. pol pozíciója, 5. leggyorsabb köre, 1. mesterhármasa (gy, pp, lk)

Teo Fabi utolsó versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1987-es Formula–1 japán nagydíj
FIA 1987-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1988-as Formula–1 brazil nagydíj
Előző nagydíj:
1986-os Formula–1 ausztrál nagydíj
Formula–1 ausztrál nagydíj Következő nagydíj:
1988-as Formula–1 ausztrál nagydíj