1983-as Formula–1 monacói nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monaco 1983-as monacói nagydíj
Az évad 5. versenye a 15-ből
az 1983-as Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Monaco.svg
Versenyadatok
Dátum 1983. május 15.
Hivatalos elnevezés XLI. Grand Prix Automobile de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monaco
Versenypálya 3,312 km
Táv 251,712 km
Körök 76
Időjárás esős
Pole-pozíció
Versenyző Franciaország Alain Prost
(Renault)
Idő 1:24,840
Leggyorsabb kör
Versenyző Brazília Nelson Piquet
(Brabham-BMW)
Idő 1:27,283 (69. a(z) 76-ból)
Dobogó
Első Finnország Keke Rosberg
(Williams-Ford)
Második Brazília Nelson Piquet
(Brabham-BMW)
Harmadik Franciaország Alain Prost
(Renault)

A monacói nagydíj volt az 1983-as Formula–1 világbajnokság ötödik futama.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1983-ban Prost győzött az időmérő edzésen Arnoux és Eddie Cheever előtt. A rajtnál a pálya még nedves volt, de a slick gumival induló Keke Rosberg Prost mögé, a második pozícióba jött fel. Amikor a pálya felszáradt, mindenki kiállt a boxba, aki esőgumival rajtolt. Ekkor Rosberg átvette a vezetést, és megnyerte a futamot. Piquet második, Prost harmadik lett.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 1 Finn Keke Rosberg Williams-Ford 76 1:56:38,121 5 9
2 5 Brazil Nelson Piquet Brabham-BMW 76 + 18,475 6 6
3 15 Franciaország Alain Prost Renault 76 + 31,366 1 4
4 27 Franciaország Patrick Tambay Ferrari 76 + 1:04,297 4 3
5 4 USA Danny Sullivan Tyrrell-Ford 74 + 2 kör 20 2
6 23 Olaszország Mauro Baldi Alfa Romeo 74 + 2 kör 13 1
7 30 Brazil Chico Serra Arrows-Ford 74 + 2 kör 15  
Kiesett 6 Olaszország Riccardo Patrese Brabham-BMW 64 Elektronika 17  
Kiesett 2 Franciaország Jacques Laffite Williams-Ford 53 Váltó 8  
Kiesett 29 Svájc Marc Surer Arrows-Ford 49 Ütközés 12  
Kiesett 35 UK Derek Warwick Toleman-Hart 49 Ütközés 10  
Kiesett 11 Olaszország Elio de Angelis Lotus-Renault 49 Féltengely 19  
Kiesett 25 Franciaország Jean-Pierre Jarier Ligier-Ford 32 Felfüggesztés 9  
Kiesett 16 USA Eddie Cheever Renault 30 Motorhiba 3  
Kiesett 22 Olaszország Andrea de Cesaris Alfa Romeo 13 Váltó 7  
Kiesett 28 Franciaország René Arnoux Ferrari 6 Felfüggesztés 2  
Kiesett 26 Brazil Raul Boesel Ligier-Ford 3 Ütközés 18  
Kiesett 9 Németország Manfred Winkelhock ATS-BMW 3 Ütközés 16  
Kiesett 3 Olaszország Michele Alboreto Tyrrell-Ford 0 Ütközés 11  
Kiesett 12 UK Nigel Mansell Lotus-Ford 0 Ütközés 14  
NK 36 Olaszország Bruno Giacomelli Toleman-Hart    
NK 8 Ausztria Niki Lauda McLaren-Ford    
NK 7 UK John Watson McLaren-Ford    
NK 31 Olaszország Corrado Fabi Osella-Ford    
NK 17 Chile Eliseo Salazar RAM-Ford    
NK 32 Olaszország Piercarlo Ghinzani Osella-Alfa Romeo    
NeK 34 Venezuela Johnny Cecotto Theodore-Ford    
NeK 33 kolumbia Roberto Guerrero Theodore-Ford        

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Brazília Nelson Piquet 21 1. Olasz Ferrari 25
2. Francia Alain Prost 19 2. Francia Renault 23
3. Francia Patrick Tambay 17 3. UK McLaren-Ford 21
4. Finnország Keke Rosberg 14 4. UK Brabham-BMW 21
5. UK John Watson 11 5. UK Williams-Ford 21

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen: Keke Rosberg : 76 (1-76)

Keke Rosberg 2. győzelme, Alain Prost 9. pol pozíciója, Nelson Piquet 7. leggyorsabb köre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1983-as Formula–1 San Marinó-i nagydíj
FIA 1983-as Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1983-as Formula–1 belga nagydíj
Előző nagydíj:
1982-es Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
1984-es Formula–1 monacói nagydíj