1987-es Formula–1 monacói nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monaco 1987-es monacói nagydíj
Az évad 4. versenye a 16-ból
az 1987-es Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Monaco.svg
Versenyadatok
Dátum 1987. május 31.
Hivatalos elnevezés XLV. Grand Prix Automobile de Monaco
Helyszín Circuit de Monaco, Monaco
Versenypálya 3,328 km
Táv 259,584 km
Körök 78
Időjárás napos, meleg
Pole-pozíció
Versenyző UK Nigel Mansell
(Williams-Honda)
Idő 1:23,039
Leggyorsabb kör
Versenyző Brazília Ayrton Senna
(Lotus-Honda)
Idő 1:27,685 (72. a(z) 78-ból)
Dobogó
Első Brazília Ayrton Senna
(Lotus-Honda)
Második Brazília Nelson Piquet
(Williams-Honda)
Harmadik Olaszország Michele Alboreto
(Ferrari)

Az 1987-es Formula–1-es világbajnokság negyedik futama a monacói nagydíj volt.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pole-pozíciós Mansell megtartotta első helyét a rajt után a második Sennával és a harmadik Piquet-vel szemben.

A 29. körig változatlan volt az élen autózók sorrendje, amikor Mansell lelassult, majd kiesett a turbó meghibásodása miatt. Senna így az élre állt és győzött, Piquet a második, Prost a harmadik helyre jött fel. Alain Prost a 75. körben motorhiba miatt feladni kényszerült a versenyt, így végül Alboreto lett a harmadik.

Senna az aktív felfüggesztésű autók első győzelmét szerezte.

Rsz. Versenyző Csapat Körök Idő/Kiesések Rajthely Pontok
1 12 Brazil Ayrton Senna Lotus-Honda 78 1:57:54,085 2 9
2 6 Brazil Nelson Piquet Williams-Honda 78 + 33,212 3 6
3 27 Olaszország Michele Alboreto Ferrari 78 + 1:12,839 5 4
4 28 Ausztria Gerhard Berger Ferrari 77 + 1 kör 8 3
5 (1) 3 UK Jonathan Palmer Tyrrell-Ford 76 + 2 kör 15 2
6 (2) 16 Olaszország Ivan Capelli March-Ford 76 + 2 kör 19 1
7 9 UK Martin Brundle Zakspeed 76 + 2 kör 14  
8 19 Olaszország Teo Fabi Benetton-Ford 76 + 2 kör 12  
9 1 Franciaország Alain Prost McLaren-TAG 75 Motorhiba 4  
10 11 Japán Nakadzsima Szatoru Lotus-Honda 75 + 3 kör 17  
11 25 Franciaország René Arnoux Ligier-Megatron 74 + 4 kör 22  
12 26 Olaszország Piercarlo Ghinzani Ligier-Megatron 74 + 4 kör 20  
13 (3) 14 Franciaország Pascal Fabre AGS-Ford 71 + 7 kör 24  
Kiesett 18 USA Eddie Cheever Arrows-Megatron 59 Túlmelegedés 6  
Kiesett 17 UK Derek Warwick Arrows-Megatron 58 Váltó 11  
Kiesett 2 Svéd Stefan Johansson McLaren-TAG 57 Motorhiba 7  
Kiesett 30 Franciaország Philippe Alliot Larrousse-Ford 42 Motorhiba 18  
Kiesett 7 Olaszország Riccardo Patrese Brabham-BMW 41 Elektronika 10  
Kiesett 21 Olaszország Alex Caffi Osella-Alfa Romeo 39 Elektronika 16  
Kiesett 8 Olaszország Andrea de Cesaris Brabham-BMW 38 Felfüggesztés 21  
Kiesett 5 UK Nigel Mansell Williams-Honda 29 Turbó 1  
Kiesett 24 Olaszország Alessandro Nannini Minardi-Motori Moderni 21 Elektronika 13  
Kiesett 4 Franciaország Philippe Streiff Tyrrell-Ford 9 Baleset 23  
Kiesett 20 Belgium Thierry Boutsen Benetton-Ford 5 Erőátvitel 9  
Kizárva 10 Németország Christian Danner Zakspeed   Kizárva  
NI 23 Spanyol Adrián Campos Minardi-Motori Moderni 0 Nem állt rajthoz 0  

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Nigel Mansell: 29 (1-29)
  • Ayrton Senna: 49 (30-78)

Ayrton Senna 5. győzelme, 5. leggyorsabb köre, Nigel Mansell 7. pole-pozíciója.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1987-es Formula–1 belga nagydíj
FIA 1987-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1987-es Formula–1 detroiti nagydíj
Előző nagydíj:
1986-os Formula–1 monacói nagydíj
Formula–1 monacói nagydíj Következő nagydíj:
1988-as Formula–1 monacói nagydíj