1983-as Formula–1 detroiti nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
USA 1983-as kelet-amerikai nagydíj
Az évad 7. versenye a 15-ből
az 1983-as Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Detroit.png
Versenyadatok
Dátum 1983. június 5.
Hivatalos elnevezés 2. Detroit Grand Prix
Helyszín Detroit, Michigan, Amerikai Egyesült Államok
Versenypálya 4,120 km
Táv 247,734 km
Körök 60
Időjárás napos, meleg
Pole-pozíció
Versenyző Franciaország René Arnoux
(Ferrari)
Idő 1:44,734
Leggyorsabb kör
Versenyző UK John Watson
(McLaren-Ford)
Idő 1:47,668 (55. a(z) 60-ból)
Dobogó
Első Olaszország Michele Alboreto
(Tyrrell-Ford)
Második Finnország Keke Rosberg
(Williams-Ford)
Harmadik UK John Watson
(McLaren-Ford)

A kelet-amerikai nagydíj volt az 1983-as Formula–1 világbajnokság hetedik futama.

A versenyt Michele Alboreto nyerte Tyrrell-Ford Cosworth-tal, ez volt a turbókorszak előtti utolsó szívómotoros győzelem.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 3 Olaszország Michele Alboreto Tyrrell-Ford 60 1:50:53,669 6 9
2 1 Finn Keke Rosberg Williams-Ford 60 + 7,702 12 6
3 7 UK John Watson McLaren-Ford 60 + 9,283 21 4
4 5 Brazil Nelson Piquet Brabham-BMW 60 + 1:12,185 2 3
5 2 Franciaország Jacques Laffite Williams-Ford 60 + 1:32,603 20 2
6 12 UK Nigel Mansell Lotus-Ford 59 + 1 kör 14 1
7 30 Belgium Thierry Boutsen Arrows-Ford 59 + 1 kör 10  
8 15 Franciaország Alain Prost Renault 59 + 1 kör 13  
9 36 Olaszország Bruno Giacomelli Toleman-Hart 59 + 1 kör 17  
10 26 Brazil Raul Boesel Ligier-Ford 58 + 2 kör 23  
11 29 Svájc Marc Surer Arrows-Ford 58 + 2 kör 5  
12 23 Olaszország Mauro Baldi Alfa Romeo 56 + 4 kör 25  
13 8 Ausztria Niki Lauda McLaren-Ford 49 Felfüggesztés 18  
HN 33 kolumbia Roberto Guerrero Theodore-Ford 38   11  
Kiesett 34 Venezuela Johnny Cecotto Theodore-Ford 34 Váltó 26  
Kiesett 22 Olaszország Andrea de Cesaris Alfa Romeo 33 Turbó 8  
Kiesett 28 Franciaország René Arnoux Ferrari 31 Elektronika 1  
Kiesett 4 USA Danny Sullivan Tyrrell-Ford 30 Elektronika 16  
Kiesett 25 Franciaország Jean-Pierre Jarier Ligier-Ford 29 Kerék 19  
Kiesett 9 Németország Manfred Winkelhock ATS-BMW 26 Ütközés 22  
Kiesett 35 UK Derek Warwick Toleman-Hart 25 Motorhiba 9  
Kiesett 6 Olaszország Riccardo Patrese Brabham-BMW 24 Fékek 15  
Kiesett 11 Olaszország Elio de Angelis Lotus-Renault 5 Váltó 4  
Kiesett 16 USA Eddie Cheever Renault 4 Elosztó 7  
Kiesett 32 Olaszország Piercarlo Ghinzani Osella-Alfa Romeo 4 Túlmelegedés 24  
Kiesett 27 Franciaország Patrick Tambay Ferrari 0 Motorhiba 3  
Kiesett 31 Olaszország Corrado Fabi Osella-Ford      

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Francia Alain Prost 28 1. Francia Renault 36
2. Brazília Nelson Piquet 27 2. UK Williams-Ford 32
3. Francia Patrick Tambay 23 3. Olasz Ferrari 31
4. Finnország Keke Rosberg 22 4. UK Brabham-BMW 27
5. UK John Watson 15 5. UK McLaren-Ford 25

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Nelson Piquet: 28 (1-9 / 32-50)
  • René Arnoux: 22 (10-31)
  • Michele Alboreto: 10 (51-60)

Michele Alboreto 2. győzelme, René Arnoux 16. pole-pozíciója, John Watson 5. leggyorsabb köre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1983-as Formula–1 belga nagydíj
FIA 1983-as Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1983-as Formula–1 kanadai nagydíj
Előző nagydíj:
1982-es Formula–1 kelet-amerikai nagydíj
Formula–1 kelet-amerikai nagydíj Következő nagydíj:
1984-es Formula–1 kelet-amerikai nagydíj