Gilles Villeneuve
| Gilles Villeneuve | |
| Életrajzi adatai | |
| Nemzetisége | |
| Pályafutása | |
| Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
| Aktív évei | 1977 – 1982 |
| Csapata | McLaren, Ferrari |
| Nagydíjak száma | 68 (67 rajt) |
| Világbajnoki címek | 0 |
| Győzelmek | 6 |
| Dobogós helyezések | 13 |
| Első rajtkockák | 2 |
| Leggyorsabb körök | 8 |
| Első nagydíj | |
| Első győzelem | |
| Legutolsó győzelem | |
| Legutolsó nagydíj | |
Joseph Gilles Henri Villeneuve (1950. január 18. – 1982. május 8.) kanadai autóversenyző, Formula–1-es pilóta volt.
Villeneuve a kanadai Quebec tartomány Berthierville falujában született.
Tartalomjegyzék |
A Formula–1-ben [szerkesztés]
1977-ben debütált a Formula–1-ben a McLarennel egy verseny erejéig. Niki Lauda elszerződött a Brabhamhez több fizetésért, Enzo Ferrari pedig egy tehetséges versenyzőt keresett helyette, akit Villeneuve személyében talált meg. Az évad utolsó két versenyén már Ferrarival versenyzett. A japán nagydíjon ütközött Ronnie Peterson Tyrrelljével, és a nézők közé repült, akik közül ketten szörnyethaltak. Első győzelmét 1978-ban aratta későbbi csapattársa, Scheckter előtt, 0 °C-os hőmérsékleten. Ekkor hazai közönség előtt nyert, ami később fiának sohasem sikerült. 1979-ben már a mezőny legjobb autójában ült, és a világbajnoki címért folyó harcba is beszállhatott, de a csapat kérésére végül Jody Schecktert segítette, aki világbajnok is lett. Zandvoortban előbb átvette a vezetést, majd egy defekt következtében el is vesztette azt. Őrült tempóval és három keréken a box felé vette az irányt. Elképesztő produkciója beírta magát a történelembe.
Örjöngő stílusára emlékezve, mely inkább hasonlított egy rallyversenyzőhöz, eszünkbe juthat kerékdurrogtató párbaja René Arnouxval az 1979-es Dijonban rendezett francia nagydíj utolsó köreiben. Ez volt a Formula–1 egyik legküzdelmesebb pillanata. Ennek ellenére, a hat győzelme bizonyította taktikai ravaszságát és technikai fogékonyságát. Legnagyobb sikerét feltehetően 1981-ben érte el, amikor egy ormótlan turbófeltöltős Ferrarival küzdött a monacói győzelemért. Ezt követően a spanyol nagydíjon klasszikus defenzív vezetési stílussal maga mögött tartott öt gyorsabb autót, kihasználva taktikai érzékét és kocsijának maximális teljesítményét.
1982-ben Villeneuve volt a világbajnoki cím legnagyobb esélyese. Őt vélték az akkori mezőny legjobb versenyzőjének, valamint a Ferrari – két év középszerű kocsija után – kitűnő karosszériát készített. Azonban a San Marinó-i nagydíjon csapattársa, Didier Pironi, figyelmen kívül hagyva a csapat utasítását, megelőzte az utolsó körben Villeneuve-öt, amelyből később éles vita alakult ki. Kibékülni már sohasem tudtak.
Halála [szerkesztés]
A Zolderi edzésen Ferraris csapattársa, Pironi állt az első helyen, ezért Villeneuve megpróbált még nála is gyorsabb lenni. A célegyenes utáni első kanyarból kijövet a levezető körén lévő Jochen Mass mögött találta magát. Mass előbb balra, aztán jobbra húzódva próbálta elengedni Villeneuve-öt, aki már az első kitérő mozdulatra reagált, így pont nekiment a már jobbra húzódó németnek. Villeneuve Ferrarijának jobb első kereke, 225 km/h sebességnél a March bal hátsó kerekéhez ütközött, amelynek következtében a Ferrari egy hátraszaltó után orral a földnek csapódott. Az ütközés darabokra törte az autót, és szétszakította Villeneuve székét is. Eközben Villeneuve ülésével együtt kiesett a kocsiból, és életét már nem tudták megmenteni.
Fiának, Jacques Villeneuvenek sikerült az, ami neki nem, világbajnokságot nyernie, 1997-ben. A kanadai nagydíj jelenlegi színhelye, a Circuit Gilles Villeneuve is az ő nevét viseli.
Teljes Formula–1-es eredménysorozata [szerkesztés]
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
| Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | Helyezés | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1977 | McLaren Ferrari |
ARG |
BRA |
RSA |
USW |
ESP |
MON |
BEL |
SWE |
FRA |
GBR 11 |
GER |
AUT |
NED |
ITA |
USA |
CAN 12 |
JPN Ki |
36. | 0 |
| 1978 | Ferrari | ARG 8 |
BRA Ki |
RSA Ki |
USW Ki |
MON Ki |
BEL 4 |
ESP 10 |
SWE 9 |
FRA 12 |
GBR Ki |
GER 8 |
AUT 3 |
NED 6 |
ITA 7 |
USA Ki |
CAN 1 |
9. | 17 | |
| 1979 | Ferrari | ARG Ki |
BRA 5 |
RSA 1 |
USW 1 |
ESP 7 |
BEL 7 |
MON Ki |
FRA 2 |
GBR 14 |
GER 8 |
AUT 2 |
NED Ki |
ITA 2 |
CAN 2 |
USA 1 |
2. | 47 (53) | ||
| 1980 | Ferrari | ARG Ki |
BRA 16 |
RSA Ki |
USW Ki |
BEL 6 |
MON 5 |
FRA 8 |
GBR Ki |
GER 6 |
AUT 8 |
NED 7 |
ITA Ki |
CAN 5 |
USA Ki |
12. | 6 | |||
| 1981 | Ferrari | USW Ki |
BRA Ki |
ARG Ki |
SMR 7 |
BEL 4 |
MON 1 |
ESP 1 |
FRA Ki |
GBR Ki |
GER 10 |
AUT Ki |
NED Ki |
ITA Ki |
CAN 3 |
LVS Kiz |
7. | 25 | ||
| 1982 | Ferrari | RSA Ki |
BRA Ki |
USW Kiz |
SMR 2 |
BEL DNS |
MON | USE | CAN | NED | GBR | FRA | GER | AUT | SUI | ITA | LVS | 15. | 6 |
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- http://www.ddavid.com/formula1/vill_bio.htm
- http://www.gilles.villeneuve.com/english/
- http://www.gillesvilleneuve.com
|
|||||||||||||||||||||||||||

