Gilles Villeneuve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gilles Villeneuve
Gilles Villeneuve 1979 Imola.jpg
Életrajzi adatai
Nemzetisége kanada kanadai
Pályafutása
Kategória Formula–1-es világbajnokság
Aktív évei 19771982
Csapata McLaren, Ferrari
Nagydíjak száma 68 (67 rajt)
Világbajnoki címek 0
Győzelmek 6
Dobogós helyezések 13
Első rajtkockák 2
Leggyorsabb körök 8
Első nagydíj UK 1977-es brit nagydíj
Első győzelem kanada 1978-as kanadai nagydíj
Legutolsó győzelem Spanyol 1981-es spanyol nagydíj
Legutolsó nagydíj Belga 1982-es belga nagydíj

Joseph Gilles Henri Villeneuve (Québec, Kanada, 1950. január 18.Leuven, Belgium, 1982. május 8.) kanadai autóversenyző, Formula–1-es pilóta volt.

A Formula–1-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1977-ben debütált a Formula–1-ben a McLarennel egy verseny erejéig. Niki Lauda elszerződött a Brabhamhez több fizetésért, Enzo Ferrari pedig egy tehetséges versenyzőt keresett helyette, akit Villeneuve személyében talált meg. Az évad utolsó két versenyén már Ferrarival versenyzett. A japán nagydíjon ütközött Ronnie Peterson Tyrrelljével, és a nézők közé repült, akik közül ketten - egy fotós és egy pályabíró - szörnyethaltak. Első győzelmét 1978-ban aratta későbbi csapattársa, Scheckter előtt, 0 °C-os hőmérsékleten. Ekkor hazai közönség előtt nyert, ami később fiának sohasem sikerült. 1979-ben már a mezőny legjobb autójában ült, és a világbajnoki címért folyó harcba is beszállhatott, de a csapat kérésére végül Jody Schecktert segítette, aki világbajnok is lett. Zandvoortban előbb átvette a vezetést, majd egy defekt következtében el is vesztette azt. Őrült tempóval és három keréken a box felé vette az irányt. Elképesztő produkciója beírta magát a történelembe.

Őrjöngő stílusára emlékezve, mely inkább hasonlított egy rallyversenyzőhöz, eszünkbe juthat kerékdurrogtató párbaja René Arnouxval az 1979-es Dijonban rendezett francia nagydíj utolsó köreiben. Ez volt a Formula–1 egyik legküzdelmesebb pillanata. Ennek ellenére, a hat győzelme bizonyította taktikai ravaszságát és technikai fogékonyságát. Legnagyobb sikerét feltehetően 1981-ben érte el, amikor egy ormótlan turbófeltöltős Ferrarival küzdött a monacói győzelemért. Ezt követően a spanyol nagydíjon klasszikus defenzív vezetési stílussal maga mögött tartott öt gyorsabb autót, kihasználva taktikai érzékét és kocsijának maximális teljesítményét.

Villeneuve és Rosberg 1977-ben

1982-ben Villeneuve volt a világbajnoki cím legnagyobb esélyese. Őt vélték az akkori mezőny legjobb versenyzőjének, valamint a Ferrari – két év középszerű kocsija után – kitűnő karosszériát készített. Azonban a San Marinó-i nagydíjon csapattársa, Didier Pironi, figyelmen kívül hagyva a csapat utasítását, megelőzte az utolsó körben Villeneuve-öt, amelyből később éles vita alakult ki. Kibékülni már sohasem tudtak.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zolderi edzésen Ferraris csapattársa, Pironi állt az első helyen, ezért Villeneuve megpróbált még nála is gyorsabb lenni. A célegyenes utáni első kanyarból kijövet a levezető körén lévő Jochen Mass mögött találta magát. Mass előbb balra, aztán jobbra húzódva próbálta elengedni Villeneuve-öt, aki már az első kitérő mozdulatra reagált, így pont nekiment a már jobbra húzódó németnek. Villeneuve Ferrarijának jobb első kereke, 225 km/h sebességnél a March bal hátsó kerekéhez ütközött, amelynek következtében a Ferrari egy hátraszaltó után orral a földnek csapódott. Az ütközés darabokra törte az autót, és szétszakította Villeneuve székét is, aki eközben ülésével együtt kiesett a kocsiból, és életét már nem tudták megmenteni.

Fiának, Jacques Villeneuvenek sikerült az, ami neki nem, világbajnokságot nyernie, 1997-ben. A kanadai nagydíj jelenlegi színhelye, a Circuit Gilles Villeneuve is az ő nevét viseli.

Kapcsolata Ferrarival[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Villeneuve egyike volt azon kevés embernek, akit fia halála után Enzo Ferrari bizalmába fogadott. A gyáralapító az 1982-es tragikus baleset után az íróasztalán tartotta Gilles bekeretezett fotóját.[1]

Teljes Formula–1-es eredménysorozata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Helyezés Pont
1977 McLaren
Ferrari
ARG
BRA
RSA
USW
ESP
MON
BEL
SWE
FRA
GBR
11
GER
AUT
NED
ITA
USA
CAN
12
JPN
Ki
36. 0
1978 Ferrari ARG
8
BRA
Ki
RSA
Ki
USW
Ki
MON
Ki
BEL
4
ESP
10
SWE
9
FRA
12
GBR
Ki
GER
8
AUT
3
NED
6
ITA
7
USA
Ki
CAN
1
9. 17
1979 Ferrari ARG
Ki
BRA
5
RSA
1
USW
1
ESP
7
BEL
7
MON
Ki
FRA
2
GBR
14
GER
8
AUT
2
NED
Ki
ITA
2
CAN
2
USA
1
2. 47 (53)
1980 Ferrari ARG
Ki
BRA
16
RSA
Ki
USW
Ki
BEL
6
MON
5
FRA
8
GBR
Ki
GER
6
AUT
8
NED
7
ITA
Ki
CAN
5
USA
Ki
12. 6
1981 Ferrari USW
Ki
BRA
Ki
ARG
Ki
SMR
7
BEL
4
MON
1
ESP
1
FRA
Ki
GBR
Ki
GER
10
AUT
Ki
NED
Ki
ITA
Ki
CAN
3
LVS
Kiz
7. 25
1982 Ferrari RSA
Ki
BRA
Ki
USW
Kiz
SMR
2
BEL
DNS
MON USE CAN NED GBR FRA GER AUT SUI ITA LVS 15. 6

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kompresszoros Forma-1 és egy legenda. belsoseg.blog.hu, 2014. március 13. (Hozzáférés: 2014. március 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilles Villeneuve témájú médiaállományokat.