1979-es Formula–1 olasz nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olaszország 1979-es olasz nagydíj
Az évad 13. versenye a 15-ből
az 1979-es Formula–1 világbajnokságon.
Versenyadatok
Dátum1979. szeptember 9.
Hivatalos elnevezésL. Gran Premio d'Italia
HelyszínAutodromo Nazionale di Monza, Monza, Olaszország
Versenypálya5,800 km
Táv290,000 km
Körök50
Időjárásnapos, száraz
Pole-pozíció
VersenyzőFranciaország Jean-Pierre Jabouille
(Renault)
Idő1:34,580
Leggyorsabb kör
VersenyzőSvájc Clay Regazzoni
(Williams-Ford)
Idő1:35,60 (46. a(z) 50-ból)
Dobogó
ElsőDél-Afrika 1928-1994 Jody Scheckter
(Ferrari)
MásodikKanada Gilles Villeneuve
(Ferrari)
HarmadikSvájc Clay Regazzoni
(Williams-Ford)

Az olasz nagydíj volt az 1979-es Formula–1 világbajnokság tizenharmadik futama.

Futam[szerkesztés]

Az Alfa Romeo visszatért a mezőnybe az új 179-es modellel. Második versenyzőként Vittorio Brambillát igazolták le, aki először versenyzett tavalyi balesete óta. Az időmérésen az Renault-k szerezték meg az első rajtsort: Jabouille indult az élről Arnoux, Scheckter, Jones, Villeneuve és Regazzoni előtt. Mivel a Renault-k ismét nem rajtoltak jól, Scheckter átvette a vezetést Arnoux előtt. Mögöttük Villeneuve harmadiknak, míg Jones visszaesett a mezőny végére. A második körben Arnoux átvette a vezetést, de a 13. körben a francia motorhiba miatt kiesett. Jabouille és Laffite is motorhiba miatt esett ki, így a harmadik hely Regazzonié lett Lauda, Andretti és Jarier előtt. Jody Scheckter győzelmének köszönhetően bebiztosította világbajnoki címét.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 11 Dél-Afrika 1928-1994 Jody Scheckter Ferrari 50 1:22:00,22 3 9
2 12 Kanada Gilles Villeneuve Ferrari 50 +0,46 5 6
3 28 Svájc Clay Regazzoni Williams-Ford 50 +4,78 6 4
4 5 Ausztria Niki Lauda Brabham-Alfa Romeo 50 +54,40 9 3
5 1 USA Mario Andretti Lotus-Ford 50 +59,70 10 2
6 4 Francia Jean-Pierre Jarier Tyrrell-Ford 50 +1:01,55 16 1
7 2 Argentína Carlos Reutemann Lotus-Ford 50 +1:24,14 13
8 14 Brazil Emerson Fittipaldi Fittipaldi-Ford 49 +1 kör 20
9 27 Ausztrália Alan Jones Williams-Ford 49 +1 kör 4
10 3 Francia Didier Pironi Tyrrell-Ford 49 +1 kör 12
11 9 Német Hans-Joachim Stuck ATS-Ford 49 +1 kör 15
12 36 Olaszország Vittorio Brambilla Alfa Romeo 49 +1 kör 22
13 29 Olaszország Riccardo Patrese Arrows-Ford 47 +3 kör 17
14 15 Francia Jean-Pierre Jabouille Renault 45 Motorhiba 1
Kiesett 26 Francia Jacques Laffite Ligier-Ford 41 Motorhiba 7
Kiesett 20 Finn Keke Rosberg Wolf-Ford 41 Motorhiba 23
Kiesett 25 Belgium Jacky Ickx Ligier-Ford 40 Motorhiba 11
Kiesett 18 Olaszország Elio de Angelis Shadow-Ford 33 Kuplung 24
Kiesett 35 Olaszország Bruno Giacomelli Alfa Romeo 28 Kicsúszás 18
Kiesett 16 Francia René Arnoux Renault 13 Motorhiba 2
Kiesett 7 UK John Watson McLaren-Ford 13 Baleset 19
Kiesett 8 Francia Patrick Tambay McLaren-Ford 3 Motorhiba 14
Kiesett 30 Német Jochen Mass Arrows-Ford 3 Felfüggesztés 21
Kiesett 6 Brazil Nelson Piquet Brabham-Alfa Romeo 1 Baleset 8
NK 17 Hollandia Jan Lammers Shadow-Ford
NK 22 Svájc Marc Surer Ensign-Ford
NK 24 Olaszország Arturo Merzario Merzario-Ford
NK 31 Mexikó Héctor Rebaque Rebaque-Ford

Statisztikák[szerkesztés]

Vezető helyen:

  • Jody Scheckter: 39 (1 / 13-50)
  • René Arnoux: 11 (2-12)

Jody Scheckter 10. győzelme, Jean-Pierre Jabouille 3. pole-pozíciója, Clay Regazzoni 15. leggyorsabb köre.

Marc Surer első versenye.

Források[szerkesztés]


Előző nagydíj:
1979-es Formula–1 holland nagydíj 		FIA 1979-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1979-es Formula–1 kanadai nagydíj
Előző nagydíj:
1978-as Formula–1 olasz nagydíj 		Formula–1 olasz nagydíj Következő nagydíj:
1980-as Formula–1 olasz nagydíj


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1979-es_Formula–1_olasz_nagydíj&oldid=26147520”