1974-es Formula–1 amerikai nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
USA 1974-es amerikai nagydíj
Az évad 15. versenye a 15-ből
az 1974-es Formula–1 világbajnokságon.
Watkins Glen International Track Map.svg
Versenyadatok
Dátum 1974. október 6.
Hivatalos elnevezés XVII. United States Grand Prix
Helyszín Watkins Glen, New York, Amerikai Egyesült Államok
Versenypálya 5,435 km
Táv 320,67 km
Körök 59
Időjárás tiszta, meleg
Pole-pozíció
Versenyző Argentína Carlos Reutemann
(Brabham-Ford)
Idő 1:38,978
Leggyorsabb kör
Versenyző Brazília Carlos Pace
(Brabham-Ford)
Idő 1:40,608 (54. a(z) 59-ből)
Dobogó
Első Argentína Carlos Reutemann
(Brabham-Ford)
Második Brazília Carlos Pace
(Brabham-Ford)
Harmadik UK James Hunt
(Hesketh-Ford)

Az amerikai nagydíj volt az 1974-es Formula–1 világbajnokság tizenötödik futama.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államokban Reutemann szerezte meg a pole-t Hunt előtt, a harmadik helyről Mario Andretti indult a Parnelli csapat autójával. Scheckter a hatodik, Fittipaldi a nyolcadik, Regazzoni a kilencedik helyről indult csak. A rajtnál Andretti állva maradt a rajtrácson, a harmadik helyre Pace jött fel. Míg az első három eltávolodott a mezőnytől, Lauda igyekezett feltartani Schecktert és Fittipaldit, hogy Regazzoninak segítsen. Ő azonban autója nehéz vezethetősége miatt egyre hátrébb került a mezőnyben (kétszer is kiállt kereket cserélni, több körös hátrányban ért célba). Lauda és Scheckter is kiesett a verseny közepén, ezáltal Fittipaldi a negyedik helyre jött fel. Pace 4 körrel a leintés előtt megelőzte Huntot, így Reutemann mögött célbaérve, kettős győzelemhez segítette a Brabham csapatot. Hunt harmadik lett, Fittipaldi negyedik helyével pedig 1974 világbajnoka lett, 3 ponttal megelőzve Regazzonit. A konstruktőri versenyt 73 ponttal a McLaren nyerte a Ferrari (65) és a Tyrrell (52) előtt.

A versenyt beárnyékolta az osztrák Helmut Koinigg halála, aki a korlátnak ütközött, miután defektet kapott a 10. körben.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 7 Argentína Carlos Reutemann Brabham-Ford 59 1:40:21,439 1 9
2 8 Brazil Carlos Pace Brabham-Ford 59 + 10,735 4 6
3 24 UK James Hunt Hesketh-Ford 59 + 1:10,384 2 4
4 5 Brazil Emerson Fittipaldi McLaren-Ford 59 + 1:17,753 8 3
5 28 UK John Watson Brabham-Ford 59 + 1:25,804 7 2
6 4 Franciaország Patrick Depailler Tyrrell-Ford 59 + 1:27,506 13 1
7 33 NSZK Jochen Mass McLaren-Ford 59 + 1:30,012 20  
8 26 UK Graham Hill Lola-Ford 58 + 1 kör 24  
9 15 Új-Zéland Chris Amon BRM 57 + 2 kör 12  
10 17 Franciaország Jean-Pierre Jarier Shadow-Ford 57 + 2 kör 10  
11 11 Svájc Clay Regazzoni Ferrari 55 + 4 kör 9  
12 27 NSZK Rolf Stommelen Lola-Ford 54 + 5 kör 21  
Kiesett 1 Svéd Ronnie Peterson Lotus-Ford 52 Üzemanyagrendszer 19  
HN 22 UK Mike Wilds Ensign-Ford 50 Helyezés nélkül 22  
HN 16 UK Tom Pryce Shadow-Ford 47 Helyezés nélkül 18  
Kiesett 3 Dél-Afrika 1928-1994 Jody Scheckter Tyrrell-Ford 44 Üzemanyagrendszer 6  
Kiesett 20 Olaszország Arturo Merzario Iso Marlboro-Ford 43 Elektronika 15  
Kiesett 12 Ausztria Niki Lauda Ferrari 38 Felfüggesztés 5  
Kiesett 21 Franciaország Jacques Laffite Iso Marlboro-Ford 31 Motorhiba 11  
Kiesett 66 USA Mark Donohue Penske-Ford 27 Felfüggesztés 14  
Vi 18 Franciaország José Dolhem Surtees-Ford 25 Visszalépett 26  
Kiesett 10 Olaszország Vittorio Brambilla March-Ford 21 Üzemanyagrendszer 25  
Kiesett 19 Ausztria Helmuth Koinigg Surtees-Ford 9 Végzetes baleset 23  
Kiesett 2 Belgium Jacky Ickx Lotus-Ford 7 Felfüggesztés 16  
Kizárva 31 Ausztrália Tim Schenken Lotus-Ford 6 Kizárva 27  
Kizárva 55 USA Mario Andretti Parnelli-Ford 4 Kizárva 3  
Kiesett 6 Új-Zéland Denny Hulme McLaren-Ford 4 Motorhiba 17  
NK 9 NSZK Hans-Joachim Stuck March-Ford    
NK 42 UK Ian Ashley Brabham-Ford    
NK 14 Franciaország Jean-Pierre Beltoise BRM        

A világbajnokság végeredménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Brazília Emerson Fittipaldi 55 1. UK McLaren-Ford 73 (75)
2. Svájc Clay Regazzoni 52 2. Olasz Ferrari 65
3. Dél-Afrika 1928-1994 Jody Scheckter 45 3. UK Tyrrell-Ford 52
4. Ausztria Niki Lauda 38 4. UK Lotus-Ford 42
5. Svéd Ronnie Peterson 35 5. UK Brabham-Ford 35
6. Argentin Carlos Reutemann 32 6. UK Hesketh-Ford 15
7. Új-Zéland Denny Hulme 20 7. UK BRM 10
8. UK James Hunt 15 8. UK Shadow-Ford 7
9. Francia Patrick Depailler 14 9. UK March-Ford 6
10. Belgium Jacky Ickx 12 10. UK Iso Marlboro-Ford 4

(A teljes lista)

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Carlos Reutemann: 59 (1-59)

Carlos Reutemann 3. győzelme, 2. pole-pozíciója, Carlos Pace 4. leggyorsabb köre.

Denny Hulme (112.), Jean-Pierre Beltoise és Tim Schenken utolsó versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző nagydíj:
1974-es Formula–1 kanadai nagydíj
FIA 1974-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1975-ös Formula–1 argentin nagydíj
Előző nagydíj:
1973-as Formula–1 amerikai nagydíj
Formula–1 amerikai nagydíj Következő nagydíj:
1975-ös Formula–1 amerikai nagydíj