1971-es Formula–1 olasz nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olaszország 1971-es olasz nagydíj
Az évad 9. versenye a 11-ből
az 1971-es Formula–1 világbajnokságon.
Monza 1957.jpg
Versenyadatok
Dátum 1971. szeptember 5.
Hivatalos elnevezés XLII. Gran Premio d'Italia
Helyszín Autodromo Nazionale Monza, Monza, Olaszország
Versenypálya 5,750 km
Táv 316,250 km
Körök 55
Időjárás napos
Pole-pozíció
Versenyző Új-Zéland Chris Amon
(Matra)
Idő 1:22,40
Leggyorsabb kör
Versenyző Franciaország Henri Pescarolo
(March-Ford)
Idő 1:23,8 (9. a(z) 55-ből)
Dobogó
Első UK Peter Gethin
(BRM)
Második Svédország Ronnie Peterson
(March-Ford)
Harmadik Franciaország François Cevert
(Tyrrell-Ford)

Az 1971-es Formula–1 világbajnokság kilencedik futama az olasz nagydíj volt.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olasz nagydíjon problémák jelentkeztek a Lotus és az olasz rendezők között, Rindt tavalyi balesete miatt. A Lotus csapat hivatalosan nem vett részt a versenyen, bár Fittipaldival indult egy a gázturbinás Lotus 56-os fekete és arany színekben, World Wide Racing név alatt. A mezőnyhöz hat év után visszatért Mike Hailwood egy Surtees-Forddal. Monza hosszú egyenesein a V12 motoros autók voltak előnyben: Chris Amon szerezte meg a pole-t a Matrával Ickx, Siffert és Ganley előtt. Cevert a leggyorsabb Cosworth-motorosként ötödik volt.

Regazzoni emlékezetes rajtjával az első helyre jött fel a negyedik sorból. Egymás szélárnyékát kihasználva számos versenyző harcolt egymással az elsőségért, szinte folyton más haladt az élen. Regazzoni után Peterson vezetett, majd Stewart után Regazzoni visszavette az első helyet. A harcban Cevert, Siffert, Ickx, Ganley és Gethin is részt vett. A 16. körben Stewart és Ickx motorhibával kiesett, eközben Amon és Hailwood is csatlakozott az élen haladókhoz. Siffert és Ganley visszaesett, mivel mindkettejük motorja túlmelegedett. Bár Siffert utolérte a többiekhez, váltóprobléma miatt ismét hátraesett. Amon vette át a vezetést, ekkor úgy látszott, hogy képes lesz elhúzni a többiektől. Ekkor azonban elveszítette sisakrostélyát, és a motorja is elkezdett túlmelegedni, így visszaesett az élmezőnyből. Öten maradtak az élen, és egészen a célvonalig egymás közelében haladtak. A győzelmet a 14. helyről induló Peter Gethin szerezte meg, 1 századmásodperc előnnyel Peterson előtt. Őket Cevert és Hailwood követte. Az ötödik Ganley hátránya is mindössze 0,61 másodperc volt Gethinhez képest. Ez volt a Formula–1-es bajnokság legszorosabb befutója. A hatodik Amon már fél perc hátránnyal ért célba. A Tyrrell csapat bebiztosította konstruktőri bajnoki címét. 242,616 km/h-ás átlagsebességgel ez volt a leggyorsabb verseny a 2003-as olasz nagydíjig.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Futott körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 18 UK Peter Gethin BRM 55 1h18:12,60 11 9
2 25 Svéd Ronnie Peterson March-Ford 55 + 0,01 6 6
3 2 Franciaország François Cevert Tyrrell-Ford 55 + 0,09 5 4
4 9 UK Mike Hailwood Surtees-Ford 55 + 0,18 17 3
5 19 Új-Zéland Howden Ganley BRM 55 + 0,61 4 2
6 12 Új-Zéland Chris Amon Matra 55 + 32,36 1 1
7 14 UK Jackie Oliver McLaren-Ford 55 + 1:24,83 13  
8 5 Brazil Emerson Fittipaldi Lotus-Pratt & Whitney 54 + 1 kör 18  
9 20 Svájc Jo Siffert BRM 53 + 2 kör 3  
10 28 Svéd Jo Bonnier McLaren-Ford 51 + 4 kör 21  
Kiesett 10 UK Graham Hill Brabham-Ford 47 Sebváltó 14  
HN 26 Franciaország Jean-Pierre Jarier March-Ford 47 Helyezés nélkül 24  
HN 24 UK Mike Beuttler March-Ford 41 Motorhiba 16  
Kiesett 16 Franciaország Henri Pescarolo March-Ford 40 Felfüggesztés 10  
Kiesett 23 Olaszország Andrea de Adamich March-Alfa Romeo 33 Motorhiba 20  
Kiesett 4 Svájc Clay Regazzoni Ferrari 17 Motorhiba 8  
Kiesett 3 Belgium Jacky Ickx Ferrari 15 Motorhiba 2  
Kiesett 30 UK Jackie Stewart Tyrrell-Ford 15 Motorhiba 7  
Kiesett 22 Olaszország Nanni Galli March-Ford 11 Elektronika 19  
Kiesett 11 Ausztrália Tim Schenken Brabham-Ford 5 Felfüggesztés 9  
Kiesett 27 Svájc Silvio Moser Bellasi-Ford 5 Felfüggesztés 22  
Kiesett 21 Ausztria Helmut Marko BRM 3 Motorhiba 12  
Kiesett 7 UK John Surtees Surtees-Ford 3 Motorhiba 15  
Kiesett 8 Németország Rolf Stommelen Surtees-Ford 0 Baleset 23  

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Clay Regazzoni: 4 (1-3 / 9)
  • Ronnie Peterson: 23 (4-7 / 10-14 / 17-22 / 24 / 26 / 33 / 47-50 / 54)
  • Jackie Stewart: 1 (8)
  • François Cevert: 7 (15-16 / 23 / 31-32 / 34 / 36)
  • Mike Hailwood: 5 (25 / 27 / 35 / 42 /51)
  • Jo Siffert: 3 (28-30)
  • Chris Amon: 9 (37-41 / 43-46)
  • Peter Gethin: 3 (52-53 / 55)

Peter Gethin egyetlen győzelme, Chris Amon 4. pole-pozíciója, Henri Pescarolo egyetlen leggyorsabb köre.

  • BRM 16. győzelme.

Jean-Pierre Jarier első versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1971-es Formula–1 osztrák nagydíj
FIA 1971-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1971-es Formula–1 kanadai nagydíj
Előző nagydíj:
1970-es Formula–1 olasz nagydíj
Formula–1 olasz nagydíj Következő nagydíj:
1972-es Formula–1 olasz nagydíj