1978-as Formula–1 olasz nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olaszország 1978-as olasz nagydíj
Az évad 14. versenye a 16-ból
az 1978-as Formula–1 világbajnokságon.
Monza 1976.jpg
Versenyadatok
Dátum 1978. szeptember 10.
Hivatalos elnevezés XLIX. Gran Premio d'Italia
Helyszín Autodromo Nazionale Monza, Monza, Olaszország
Versenypálya 5,800 km
Táv 232,000 km
Körök 40
Időjárás napos
Pole-pozíció
Versenyző USA Mario Andretti
(Lotus-Ford)
Idő 1:37,520
Leggyorsabb kör
Versenyző USA Mario Andretti
(Lotus-Ford)
Idő 1:38,23 (33. a(z) 40-ből)
Dobogó
Első Ausztria Niki Lauda
(Brabham-Alfa Romeo)
Második UK John Watson
(Brabham-Alfa Romeo)
Harmadik Argentína Carlos Reutemann
(Ferrari)

Az olasz nagydíj volt az 1978-as Formula–1 világbajnokság tizennegyedik futama.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legjobb edzésidőt Mario Andretti érte el Villeneuve és Jabouille előtt. A rajtnál az Gianni Restelli indítóbíró olyan gyorsan váltotta zöldre a lámpákat, hogy a bemelegítő körből beérkező utolsó versenyzők még sebességben voltak, az élen állók közé rohanó kocsik hatalmas káoszt okoztak. Patrese jobb oldalon kikerülve a mezőnyt el tudott menni, Scheckter viszont meglökte Hunt kocsiját, aki emiatt ütközött Ronnie Petersonnal, a palánkról visszacsapódó kocsiba pedig Vittorio Brambilla rohant bele. Peterson Lotusának lerepült a tanksapkája és a kiömlő benzintől kigyulladt, Hunt és Depailler húzták ki a lángok közül a svéd pilótát. Peterson éjszaka a kórházban belehalt sérüléseibe. A balesetben Brambillát egy leszakadó kerék találta el, ő túlélte a balesetet, de többet nem versenyzett. A balesetért sokáig Patresét okolták a versenyzők, a következő nagydíjon még indulni sem engedték. 1983-ban mentették fel egy polgári per során, ahol bebizonyították, hogy a baleset pillanatában Patrese a közelben sem volt.

Az újraindított versenyt Andretti nyerte, második Villeneuve lett, azonban korai rajt miatt mindketten egy perc büntetést kaptak. Andretti így a hatodik helyért járó egy pontjával nyerte meg a világbajnoki címet.

Helyezés # Versenyző Csapat/Motor Körök Idő/Kiesés oka Rajthely Pontszám
1 1 Ausztria Niki Lauda Brabham-Alfa Romeo 40 1:07:04,54 4 9
2 2 UK John Watson Brabham-Alfa Romeo 40 +1,48 7 6
3 11 Argentína Carlos Reutemann Ferrari 40 +20,47 11 4
4 26 Franciaország Jacques Laffite Ligier-Matra 40 +37,53 8 3
5 8 Franciaország Patrick Tambay McLaren-Ford 40 +40,39 19 2
6 5 USA Mario Andretti Lotus-Ford 40 +46,33 1 1
7 12 Kanada Gilles Villeneuve Ferrari 40 +48,48 2
8 14 Brazil Emerson Fittipaldi Fittipaldi-Ford 40 +55,24 13
9 29 Brazil Nelson Piquet McLaren-Ford 40 +1:06,83 24
10 22 Ír Derek Daly Ensign-Ford 40 +1:09,11 18
11 4 Franciaország Patrick Depailler Tyrrell-Ford 40 +1:16,57 16
12 20 Dél-Afrika 1928-1994 Jody Scheckter Wolf-Ford 39 +1 kör 9
13 27 Ausztrália Alan Jones Williams-Ford 39 +1 kör 6
14 33 Olaszország Bruno Giacomelli McLaren-Ford 39 +1 kör 20
HN 17 Svájc Clay Regazzoni Shadow-Ford 33 +7 15
Kiesett 35 Olaszország Riccardo Patrese Arrows-Ford 28 Motorhiba 12
Kiesett 7 UK James Hunt McLaren-Ford 19 Elosztó 10
Kiesett 37 Olaszország Arturo Merzario Merzario-Ford 14 Motorhiba 22
Kiesett 15 Franciaország Jean-Pierre Jabouille Renault 6 Motorhiba 3
Kiesett 6 Svéd Ronnie Peterson Lotus-Ford 0 Halálos baleset 5
Kiesett 3 Franciaország Didier Pironi Tyrrell-Ford 0 Baleset 14
Kiesett 16 Németország Hans-Joachim Stuck Shadow-Ford 0 Baleset 17
Kiesett 30 USA Brett Lunger McLaren-Ford 0 Baleset 21
Kiesett 19 Olaszország Vittorio Brambilla Surtees-Ford 0 Baleset 23
NK 25 Mexikó Héctor Rebaque Lotus-Ford
NK 10 Ausztria Harald Ertl ATS-Ford
NK 9 Hollandia Michael Bleekemolen ATS-Ford
NK 18 Olaszország Gimax Surtees-Ford
NeK 23 Ausztria Harald Ertl Ensign-Ford
NeK 32 Finn Keke Rosberg Wolf-Ford
NeK 36 Németország Rolf Stommelen Arrows-Ford
NeK 38 Olaszország Alberto Colombo Merzario-Ford

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Gilles Villeneuve 34 (1-34)
  • Mario Andretti 6 (35-40)

Niki Lauda 17. győzelme, Mario Andretti 16. pole-pozíciója, 10. leggyorsabb köre. A Brabham 20. győzelme.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1978-as Formula–1 holland nagydíj
FIA 1978-as Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1978-as Formula–1 kelet-amerikai nagydíj
Előző nagydíj:
1977-es Formula–1 olasz nagydíj
Formula–1 olasz nagydíj Következő nagydíj:
1979-es Formula–1 olasz nagydíj