Alan Jones

Alan Jones
Életrajzi adatai
Nemzetisége	ausztrál
Pályafutása
Kategória	Formula–1-es világbajnokság
Aktív évei	1975 – 1981, 1983, 1985 – 1986
Csapata	Hesketh, Embassy Hill, Surtees, Shadow, Williams, Arrows, Haas Lola
Nagydíjak száma	117 (116 rajt)
Világbajnoki címek	1 (1980)
Győzelmek	12
Dobogós helyezések	24
Első rajtkockák	6
Leggyorsabb körök	13
Első nagydíj	1975-ös spanyol nagydíj
Első győzelem	1977-es osztrák nagydíj
Legutolsó győzelem	1981-es Las Vegas-i nagydíj
Legutolsó nagydíj	1986-os ausztrál nagydíj

Alan Stanley Jones (Melbourne, 1946. november 2. –) ausztrál autóversenyző, az 1980-as Formula–1 világbajnokság győztese.

Pályafutása

A Formula–1 előtt

Alan Jones 1946. november 2-án született az ausztráliai Melbourne-ben. Édesapja Stan Jones, hazája ismert autóversenyzője volt, így fia is hamar érdeklődni kezdett a motorsport iránt. Korán elkezdett gokartozni, és miután befejezte tanulmányait, apja autókereskedésében dolgozott, közben pedig egy Minivel versenyzett. Később Stan vásárolt egy kiöregedett Coopert, s Alan ekkor már ezzel járt versenyekre.

1967-ben Jones úgy döntött, hogy Európába megy, hogy felfigyeljenek rá a Forma-1-es csapatfőnökök. Akkori angliai útja, illetve versenyzése nem volt túl sikeres, de 1968-ban újra visszament. Négy évig gyakorlatilag különösebb sikerek nélkül versenyezgetett Angliában, mígnem aztán 1973-ban kapott egy GRD Formula–3-as autót maga alá. Hirtelen elkezdett jó eredményeket szerzett, s ekkor felfigyelt rá, Harry Stiller, akinek meggyőződésévé vált, hogy szép jövő várhat Jones-ra ha megkapja a megfelelő támogatást. 1974-re finanszírozott neki egy teljes évadot a brit Forma–Atlantic-ban, ahol Alan több versenyt is nyert és az egyik élversenyző lett.

A Formula–1-ben

Stiller vásárolt Jones-nak egy régi Hesketh-Ford Formula–1-es autót, amivel a pilóta elindulhatott 1975 néhány versenyén a világbajnokságban. Jones az 1975-ös spanyol nagydíjon debütált a Formula–1-ben, de kiesett, ahogy a következő kettőn is. Svédországban utoljára állt rajthoz a Stiller-féle csapat, s Alan először ért célba pályafutása során, de nem szerzett pontot.

A következő Nagydíjon Stiller csapata már nem indult el, Alan a Hill-Ford csapathoz igazolt, mivel azok versenyzője Spanyolországban megsérült. A német nagydíjon indult a Hill színeiben, s ez utóbbi versenyen megszerezte pályafutása első két pontját is egy ötödik hellyel. Ekkor visszatért Stommelen, Jones pedig a Forma-5000-ben folytatta az évet. A Hill csapat tulajdonosa, Graham Hill a tél során repülőgépszerencsétlenségben életét vesztette és ezzel megszűnt az istálló is. Ekkor sietett segítségére egy másik volt világbajnok, John Surtees, aki már szintén csapattulajdonos volt. Jones 1976 harmadik versenyétől kapcsolódott be a világbajnokságba a Surtees-Forddal. Zolderben és Brands Hatch-ben ötödik, majd az utolsó japán nagydíjon negyedik lett. 7 pontjával végül tizennegyedik lett a világbajnokságban a brazil José Carlos Pace-val holtversenyben. Csapattársai egyetlen pontot sem szereztek.

1976 végén szakított a Surtees-zel és úgy döntött, hogy 1977-ben Amerikában fog versenyezni a hong-kongi Teddy Yip Forma-5000-es csapatában valamint USAC versenyeken vesz részt. Amikor a Forma-1-es Shadow-Ford csapat pilótája, Tom Pryce halálos balesetet szenvedett Dél-Afrikában, a csapat ekkor felvette a kapcsolatot Jones-szal és visszahívta a Formula–1-be.

Alan 1977-es bajnokságba csak a negyedik versenyen kapcsolódott be. Monacóban hatodik lett, Belgiumban ötödik. Az esős osztrák nagydíjon élete első Forma–1-es győzelmét ünnepelhette. Ez volt csapatának egyetlen futamgyőzelme is. A verseny után Jones teljesítményére természetesen többen felfigyeltek, köztük az új Williams csapat, amely le is szerződtette őt 1978-ra. Az év vége felé szerzett még egy második helyet az olasz nagydíjon, az utolsó két versenyen pedig ötödik lett. 22 ponttal a hetedik lett a világbajnokságban.

Jones 1981-es Williamse

1978-ban új fejezet kezdődött Jones pályafutásában a Williams-Fordnál. 1978-ban Frank Williams csapata még csupán egy volt a kor sok középszerű alakulata között. 1978-ban a csapat még csak egy versenyzőt, Alan Jonest indította. Három versenyen szerzett pontot, köztük Watkins Glenben Alan második lett. Dél-Afrikában negyedik lett. Összességében Jones 11 ponttal a tizenegyedik helyen végzett holtversenyben Riccardo Patresével (Arrows-Ford). Jones 1978-ban az amerikai CanAm sorozatban is elindult, és bajnok lett a Jim Hall Lola csapattal.

1979 közepén Patrick Head elkészítette az FW07-es versenygépet, ami remek autónak bizonyult. Jones csapattársat kapott a svájci Clay Regazzoni személyében. Az év elején még a tavalyi FW06-ost használták, ami hasonlóan nem volt olyan versenyképes. Jones Long Beach-en harmadik lett az FW06-tal. Silverstone-ban mutatták be az új FW07-est, amely a mezőny legjobb autójának bizonyult. Először Regazzoni profitált ebből, hiszen ő aratta vele az első győzelmet Silverstone-ban. Alan a futamon az első helyről kiesett, de ezután sorozatban három győzelmet aratott a Német, az Osztrák és a holland nagydíjon. Monzában nem szerzett pontot, de a következő kanadai nagydíjat ismét megnyerte. Az utolsó futamon, Watkins Glenben kiesett. Jones 40 ponttal harmadik lett a két Ferrari-pilóta, Jody Scheckter és Gilles Villeneuve mögött, mivel a Williams autója az első félévben még gyenge volt.

1980-ra Jones mellé új csapattárs került, a szintén jó versenyző argentin Carlos Reutemann. Az év során ez csapaton belüli rivalizálást és konfliktusokat is okozott.

Jones rögtön megnyerte az év első futamát Argentínában. A szezon során ötször nyert futamot. Minden befejezett versenyén dobogós lett a holland nagydíjat kivéve. Az utolsó két futamon Kanadában és Watkins Glenben is diadalmaskodott és ezzel a világbajnoki címet is megszerezte, amely egyben a Williams első világbajnoki címe is volt. Összesen 71 pontot szerzett, amiből 67 számított az év végén. Legközelebbi vetélytársa, Nelson Piquet 54 pontot és három győzelmet szerzett. Csapattársa, Reutemann a harmadik helyen végzett 49 ponttal egy futamgyőzelemmel.

1985-ös Lola THL1

1981-ben a Williams továbbra is az egyik legjobb autóval rendelkezett, de az megbízhatóság és a két versenyző közötti feszültség miatt Jones csak a harmadik lett egyéni bajnokságban 46 ponttal. Csapattársa, Reutemann a második lett. A Williams csapat azonban megszerezte második konstruktőri világbajnoki címét. A világbajnok Nelson Piquet lett a Brabhammel.

Alan ekkor úgy döntött, hogy abbahgyja a versenyzést, de 1983-ban egy verseny erejéig visszatért az Arrows-Ford színeiben Watkins Glenben, ahol nem fejezte be a versenyt. 1984-et kihagyta, majd ismét visszatért 1985-ben egy Lolával négy versenyen vett részt, de nem ért célba egyiken sem. 1986-ban is ugyanannál a csapatnál folytatta folytatta a teljes szezonban. Csak öt alkalommal ért célba, ezek közül Zeltwegben negyedik lett, Monzában pedig hatodik. 4 pontjával tizenkettedik lett a világbajnokságban, majd végérvényesen visszavonult a Formula–1-ből.

A Formula–1 után

Jones az 1980-as évek végéig az Ausztrál Túraautó bajnokságban versenyzett, ma pedig Forma-1-es szakkommentátorként dolgozik az egyik ausztrál televíziós csatornánál. Örökbefogadott fia, Christian jelenleg is különböző kategóriákban versenyez.

Teljes Formula–1-es erdménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	Helyezés	Pont
1975	Hesketh Racing	ARG	BRA	RSA	ESP Ki	MON Ki	BEL Ki	SWE 11											17.	2
	Embassy Hill								NED 13	FRA 16	GBR 10	GER 5	AUT	ITA	USA
1976	Surtees	BRA	RSA	USW HN	ESP 9	BEL 5	MON Ki	SWE 13	FRA Ki	GBR 5	GER 10	AUT Ki	NED 8	ITA 12	CAN 16	USA 8	JPN 4		15.	7
1977	Shadow	ARG	BRA	RSA	USW Ki	ESP Ki	MON 6	BEL 5	SWE 17	FRA Ki	GBR 7	GER Ki	AUT 1	NED Ki	ITA 3	USA Ki	CAN 4	JPN 4	7.	22
1978	Williams	ARG Ki	BRA 11	RSA 4	USW 7	MON Ki	BEL 10	ESP 8	SWE Ki	FRA 5	GBR Ki	GER Ki	AUT Ki	NED Ki	ITA 13	USA 2	CAN 9		11.	11
1979	Williams	ARG 9	BRA Ki	RSA Ki	USW 3	ESP Ki	BEL Ki	MON Ki	FRA 4	GBR Ki	GER 1	AUT 1	NED 1	ITA 9	CAN 1	USA Ki			3.	40 (43)
1980	Williams	ARG 1	BRA 3	RSA Ki	USW Ki	BEL 2	MON Ki	FRA 1	GBR 1	GER 3	AUT 2	NED 11	ITA 2	CAN 1	USA 1				1.	67 (71)
1981	Williams	USW 1	BRA 2	ARG 4	SMR 12	BEL Ki	MON 2	ESP 7	FRA 17	GBR Ki	GER 11	AUT 4	NED 3	ITA 2	CAN Ki	LVS 1			3.	46
1983	Arrows	BRA	USW Ki	FRA	SMR	MON	BEL	USE	CAN	GBR	GER	AUT	NED	ITA	EUR	RSA			–	0
1985	Haas Lola	BRA	POR	SMR	MON	CAN	USA	FRA	GBR	GER	AUT	NED	ITA Ki	BEL	EUR Ki	RSA Ni	AUS Ki		–	0
1986	Haas Lola	BRA Ki	ESP Ki	SMR Ki	MON Ki	BEL 11	CAN 10	USE Ki	FRA Ki	GBR Ki	GER 9	HUN Ki	AUT 4	ITA 6	POR Ki	MEX Ki	AUS Ki		12.	4

Külső hivatkozások

• Profilja a grandprix.com honlapon (angolul)
• Profilja a statsf1.com honlapon (angolul)
• Alan Jones az f1gp.extra.hu-n

Előző világbajnok: Jody Scheckter

Formula–1-es világbajnok 1980

Következő világbajnok: Nelson Piquet