Enzo Ferrari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Enzo Ferrari
Született Enzo Anselmo Giuseppe Maria Ferrari
1898. február 20.[1]
Modena[1]
Elhunyt 1988. augusztus 14. (90 évesen)[2][3][4][5][6]
Modena[1]
Állampolgársága
  • olasz (1898. június 18. – 1988. augusztus 14.)
  • olasz (1898. február 20. – 1946. június 18.)
Házastársa Laura Dominica Garello (1923–1978)[1]
Gyermekei
Foglalkozása
  • vállalkozó
  • autóversenyző
  • gyáriparos
Kitüntetései
  • Order of Merit for Labour
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja
Sírhelye cemetery of San Cataldo[7]

A Wikimédia Commons tartalmaz Enzo Ferrari témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Enzo Ferrari (teljes nevén: Enzo Anselmo Ferrari) (Modena, 1898. február 20. – Modena, 1988. augusztus 14.) olasz versenyautó-tervező, a Ferrari autógyár alapítója.

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait nem sokáig folytatta, mivel az első világháború alatt, 1916-ban mind apját, Alfredót, mind bátyját, Dinót elvesztette. 1919-től autóversenyző lett, kezdetben szerény sikerrel. 1920-ban otthagyta a kis CMN céget, amelynek addig dolgozott, és az Alfa Romeo cég versenyautóinak konstruktőre lett. Ekkor már nagyobb sikerrel versenyzett. 1923-ban a ravennai autóversenyen megszerezte az ágaskodó ló jelvényt ábrázoló díjat (ez volt a jele egy híres hadirepülőnek az első világháborúban), de ezt a jelet autóin csak 1932-től alkalmazta. 1924-ben megnyerte a Coppa Acerbo nevű versenyt Pescarában. 1929-ben megalapította saját cégét, a Scuderia Ferrarit (= Ferrari versenyistálló), amely egyben az Alfa Romeo versenycsapata volt. Saját neve alatt 1947-től tervezett autókat. A Ferrari márka 1950, azaz a kezdet óta szerepel a Formula–1 versenyeken.

Enzo Ferrari (balra) és Ilario Bandini

Fia, Alfredo Ferrari halála után Enzo állandóan napszemüveget viselt fiára emlékezve.

Irodalom[szerkesztés]

  • Enzo Ferrari: The Man, the Cars, the Races, the Machine by Brock Yates (Doubleday 1991)
  • My terrible joys: The Enzo Ferrari memoirs by Enzo Ferrari (Unknown Binding 1963)

Önéletírása magyarul[szerkesztés]

  • Rettenetes örömeim. Életem története. Piero Ferrari visszaemlékezésével; ford. Bán Tibor, Misur Tamás; Gabo, Bp., 2019

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Dizionario Biografico degli Italiani (olasz nyelven), 1996. (Hozzáférés: 2023. január 17.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven)
  6. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  7. https://fr.findagrave.com/memorial/8896464/enzo-ferrari

További információk[szerkesztés]