1997-es Formula–1 világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1997-es FIA
Formula–1 világbajnokság
Egyéni világbajnok
Kanada Jacques Villeneuve 81
Konstruktőri világbajnok
UK WilliamsF1 123

 ← 1996
1998 → 

A 1997-es Formula–1-es szezon volt a 48. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1997. március 9-től október 26-ig tartott, és tizenhét futamból állt. Jacques Villeneuve első kanadaiként lett világbajnok, még a gyártók versenyében a Williams megvédte címét. Ebben az évben debütált Vincenzo Sospiri, Norberto Fontana, Jarno Trulli, Nakano Sindzsi, Alexander Wurz és Ralf Schumacher, valamint a Prost Grand Prix, Stewart Grand Prix és a Lola. Ez évben került a versenynaptárba a luxemburgi nagydíj.

Az 1997-es szezonban tizenkét nemzet huszonnyolc versenyzője vett részt. Legnagyobb számban Olaszország képviselte magát, öt versenyzőjével, de Brazília és Nagy-Britannia is négy-négy fővel volt jelen.

A szezon menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lola csapat autója

A bajnokságra két új csapat nevezett: a Stewart és a Lola. A Footwork visszatért korábbi nevéhez (Arrows), motorbeszállítója a Yamaha lett. A Ligier csapatot megvette Alain Prost, amelynek neve Prost Grand Prix-re változott. A címvédő Damon Hill Williamstől Tom Walkinshaw csapatához, az Arrows-hoz szerződött. Szponzorainak köszönhetően Pedro Diniz lett Hill csapattársa. A Williams Jacques Villeneuve mellé Heinz-Harald Frentzent igazolta le. Michael Schumacher maradt a Ferrari versenyzője Eddie Irvine mellett. A Benetton megtartotta Jean Alesit és Gerhard Bergert, míg a McLarennél is maradt Mika Häkkinen és David Coulthard. A Jordan két új versenyzőt igazolt le. Giancarlo Fisichella az előző évben a Minardi versenyzője volt, Ralf Schumacher pedig, Michael öccse, ezévben debütált a Formula–1-ben.

A szezonnyitó ausztrál nagydíjon Villeneuve és Frentzen indult az első sorból. Hill még a felvezető körön technikai hiba miatt kiesett. Irvine a rajt után az első kanyarban túl későn fékezett. Johnny Herbert és Villeneuve autójának ütközött. Frentzen a verseny végén fékhiba miatt a kavicságyba csúszott és kiesett. A futamot Coulthard nyerte Schumacher és Häkkinen előtt. Ez volt a McLaren első futamgyőzelme 1993 óta. A Lola egyik autójával sem kvalifikálnia magát a versenyre, több mint 10 másodperccel maradtak le a pole pozíciós időtől. A brazil nagydíj előtt pénzhiány miatt visszalépett a csapat a további versenyektől.

Interlagosban ismét Villeneuve indult az élről, az előző versenyhez hasonlóan ismét kicsúszott a pályáról az első kanyarban. Szerencséjére új rajtot rendeltek el, a kanadai a 49. körben Gerhard Berger megelőzésével az élre állt és győzött. Az osztrák második lett a harmadik helyen célbaérő Olivier Panis előtt.

Jordan 197

Villeneuve sorozatban harmadszor indult az első helyről Argentínában. A kanadainak ezúttal sikerült megtartania első pozícióját, míg Michael Schumacher az első kanyarban Barrichello autójának ütközött, emiatt a német kiesett. Villeneuve mögött Frentzen kiesése után Panis haladt, de a 18. körben a Prost technikai hiba miatt kiesett. Hill, aki egy ideig a negyedik helyen is haladt, motorhiba miatt szintén kiesett. Irvine az utolsó körökben felzárkózott Villeneuve-re, de a kanadai sikeresen megvédte pozícióját és győzött. Ralf Schumacher végzett a harmadik helyen a Jordannel.

Imolában Villeneuve a negyedik pole pozícióját szerezte sorozatban. A versenyt német csapattársa, Frentzen nyerte, egyetlen győzelmét szerezve a Williamsszel. Michael Schumacher valamivel több, mint egy másodperc hátrányban ért célba, Eddie Irvine lett a harmadik.

Rubens Barrichello Kanadában

Monacóban első pole pozícióját szerezte Schumacher előtt Frentzen. Schumacher esőgumival rajtolt, míg a Williamsek száraz pályás abronccsal. Az eső a versenyen nem állt el, hanem még erősödött is, így a két Williams hamar hátracsúszott a mezőnyben. Villeneuve a 16. körben esett ki műszaki hiba miatt, Frentzen pedig a 39. körben kipördült. Michael Schumacher 53 másodperccel nyert Rubens Barrichello Stewartja és csapattársa, Irvine előtt. A versenyt az eső miatt már a 62. körben leintették.

Spanyolországban ismét a Williamsek domináltak az időmérőn, Villeneuve és Frentzen indult az első rajtsorból. Schumacher jó rajtjának köszönhetően a hetedik helyről másodiknak jött fel, a vezető Villeneuve tempóját azonban nem tudta tartani. Bár Panis csak a középmezőnyből rajtolt, a versenyképes Bridgestone gumiknak köszönhetően egy kerékcserével kevesebbszer állt ki a többieknél, így második lett Villeneuve mögött. A harmadik helyen Alesi ért célba.

Prost JS45

Kanadában Schumacher megszakította a Williams-Renault első rajtkockás sorozatát. Coulthard második boxkiállásánál elveszítette vezető helyét kuplungprobléma miatt. Nem sokkal ezután Olivier Panis nagy balesetet szenvedett. A francia versenyző mindkét lába eltörött, emiatt a következő hét nagydíjat ki kellett hagynia. Balesete miatt piros zászlóval leintették a futamot az 54. körben. Michael Schumacher győzött Jean Alesi és Giancarlo Fisichella előtt. Villenueve már a második körben kiesett, mivel a célegyenes előtti sikánban a falnak ütközött. Ezen a versenyen debütált Alexander Wurz a Benettonnál. A betegségben szenvedő Gerhard Bergert helyettesítette, akinek édesapja ekkor halt meg egy repülőgép-balesetben.

Franciaországban is Schumacher indult az élről Frentzen előtt. Schumacher megtartotta a vezetést a rajt után is Fretzen előtt, míg Damon Hill elhagyta a pályát és letörött az egyik szárnya. A verseny meglehetősen eseménytelen az eső megérkezéséig, ekkor több versenyző kicsúszott. Schumacher is egyszer lement a pályáról, de nagy előnyének köszönhetően nem veszítette el helyezését, ennek ellenére nem állt ki a boxba esőgumikért. Schumacher nyerte a versenyt Frentzen és Irvine előtt. Villeneuve az utolsó kör utolsó kanyarjában megpróbálta Irvine-t megelőzni, de kicsúszott, így negyedik lett.

Damon Hill Silverstone-ban

A brit nagydíjon Villeneuve indult az első helyről, Frentzen, Häkkinen és Schumacher előtt. Frentzen autója a startnál a rajtrácson ragadt, emiatt meg kellett ismételni a rajtot. A német a boxutcából indult a második rajtnál, de még az első körben kiesett baleset miatt. Villeneuve vezette a versenyt, de boxkiállásánál egyik kerekének anyacsavarjával probléma történt, emiatt a kanadai fél percet veszített a boxban. Később Michael Schumacher 40 másodperc előnnyel haladt az élen, de az egyik csapágya tönkrement, emiatt kiesett. Ezután Mika Häkkinen a vezetett, úgy tűnt, megszerzi élete első futamgyőzelmét, de motorhiba miatt kiesett, így a vezetést Villeneuve szerezte vissza. Coulthard és Irvine is technikai probléma miatt adta fel a futamot. Villeneuve nyerte a versenyt, mögötte a két Benetton ért célba. Alesi második, a harmadik versenyét teljesítő Wurz pedig harmadik lett. Damon Hill hatodik helyével megszerezte az Arrows első pontját.

Gerhard Berger három kihagyott verseny után visszatért a mezőnybe, és a német nagydíjon megszerezte a pole pozíciót Giancarlo Fisichella Jordanje előtt. Frentzen és Irvine összeütközött a rajt után, mindketten a boxban adták fel a versenyt. Villeneuve számára nem sikerült jól a verseny, az újonc Jarno Trulli megelőzésénél kicsúszott és kiesett. Fisichella Bergerrel volt versenyben a futamgyőzelemért. Az olasz mindössze két körön át vezetett, amikor Berger boxkiállása után megelőzte. Fisichella a verseny végén hátsó defektet kapott, a boxba Schumacher Ferrariján ülve jutott vissza a levezető körben. Berger pályafutása és a Benetton utolsó győzelmét szerezte meg. Schumacher a második helyen végzett, ezzel 10 pontra növelte előnyét a pontversenyben Villeneuve-vel szemben. Häkkinen harmadik, Trulli negyedik lett.

Jean Alesi Monzában

A Hungaroringen Schumacher indult az első helyről, míg Hill az évadban versenyképtelen Arrows-Yamahával a harmadik helyet szerezte meg, elsősorban a Bridgestone gumiknak köszönhetően. Miután a brit lerajtolta Schumachert, a verseny nagy részében vezetett. Az utolsó körökben gázadagolója hibája miatt autója lelassult és Villeneuve átvette tőle a vezetést, Hill 9 másodperc hátrányban ért célba a második helyen. Johnny Herbert szezonbeli legjobb eredményét szerezte harmadik helyével, Michael Schumacher negyedik lett.

A belga nagydíjon Villeneuve indult az első helyről, de az esős verseny végéig visszacsúszott az ötödik helyre. Michael Schumacher jelentős előnnyel győzött a pályafutása addigi legjobb eredményét elérő Fisichella előtt. A harmadik helyen Mika Häkkinen ért célba, de szabálytalan üzemanyaghasználat miatt kizárták, így a harmadik helyért járó 4 pontot Frentzen kapta meg.

Az olasz nagydíjon Jean Alesi indult az első helyről, majd a verseny első feléig vezetett. Coulthard, aki a rajtnál csak a hatodik pozícióból indult, gyors boxkiállásának köszönhetően megelőzte a franciát, és megnyerte a versenyt. Alesit a második, Fretzent a harmadik helyen intették le. Villeneuve ötödik, míg Schumacher hatodik lett, ezzel a német előnye 10 pontra csökkent.

Michael Schumacher Monzában

1987 után visszatért az osztrák nagydíj a versenynaptárba. Az átépített Österreichringen Villeneuve szezonbeli hetedik pole pozícióját szerezte meg. A rajt után Häkkinen vette át a vezetést, de még az első körben kiesett motorhiba miatt. Jarno Trulli vezetett a verseny elején, majd a második helyen haladt (bár még egy boxkiállást teljesítenie kellett), amikor motorhiba miatt kiesett. A futamot Villeneuve nyerte Coulthard előtt. Schumacher a harmadik helyen haladt a versenyen, de stop-go büntetést kapott, mivel a sárga zászló hatálya alatt előzte meg Frentzent. Így Frentzen végzett a harmadik helyen, Schumacher hatodik lett.

Ezután következett a luxemburgi nagydíj, amelyet Németországban, a Nürburgringen tartottak. Az első rajtsorból Häkkinen és Villeneuve előtt. A versenyen Häkkinen és Coulthard haladt az élen, de a 42. és 43. körben mindkét McLaren-Mercedes motorhiba miatt kiesett, így Villeneuve nyerte a futamot (ez volt a kanadai utolsó győzelme a Formula–1-ben). Mivel Schumacher már az első kanyarban kiesett, Villeneuve 9 pont előnnyel vezette a bajnokságot.

McLaren MP4/12

Japánban Villeneuve nyolcadik alkalommal indult az első helyről. Az időmérőn a kanadai nem lassított, amikor a sárga zászló volt érvényben, ezért eltiltották a futamtól. A Williams óvást nyújtott be, így Villeneuve elindulhatott a versenyen, amelyen csak az ötödik helyen végzett. Schumacher győzött Frentzen és Irvine előtt. A verseny után a Williams visszavonta az óvást, így Villeneuve-öt diszkvalifikálták. A Williams-Renault bebiztosította a konstruktőri bajnoki címet.

Az idényzáró futam, a jerezi európai nagydíj előtt Schumacher (1994-hez hasonlóan) ismét egy ponttal vezetett a világbajnokságban Jacques Villeneuve előtt. Frentzennel együtt hárman pontosan azonos időt autóztak az időmérő edzésen, de Villeneuve indult az élről, mert ő érte el előbb ugyanazt az eredményt. A rajt után Schumacher állt az élre, Villeneuve-öt Frentzen is megelőzte, de a 8. körben maga elé engedte a kanadait. A 48. körben Villeneuve megpróbálta megelőzni a vezető Schumachert a Dry Sack kanyarban. Ekkor a német ráhúzta az autóját a belső íven, előnyösebb pozícióban lévő Villenuve-re, jobb első kereke ütközött a másik autó oldalával. Schumacher a kavicságyba sodródott és kiesett, Villeneuve a sérült autójával folytatni tudta a versenyt. Az utolsó körben mindkét McLaren megelőzte, de a harmadik helyért járó négy ponttal világbajnok lett. Häkkinen pályafutása első futamgyőzelmét szerezte csapattársa, Coulthard előtt.

Két héttel a verseny után Schumachert utólag kizárták az 1997-es világbajnokságból, miután az FIA fegyelmi bizottsága megállapította, hogy "Schumacher ösztönös reakciója mögött nem feltételezhető előre megfontoltság vagy rosszindulat, mindazonáltal súlyos hiba volt."

Villeneuve 81 ponttal lett világbajnok a 42 pontos Frentzen és a 36 pontos Coulthard előtt előtt. A Williams-Renault 123 ponttal kilencedik bajnoki címét szerezte a Ferrari (102) és a McLaren-Mercedes (67) előtt.

Csapatok és versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő csapatok és versenyzők vettek rész az 1997-es világbajnokságban:

Csapat Konstruktőr Modell Motor Gumi Rajtszám Pilóta Teszt pilóták
UK Danka Arrows Yamaha Arrows A18 Yamaha OX11A 3.0 V10 B 1 UK Damon Hill Németország Jörg Müller
2 Brazil Pedro Diniz
UK Rothmans Williams Renault Williams FW19 Renault RS9 3.0 V10 G 3 kanada Jacques Villeneuve Franciaország Jean-Christophe Boullion
kolumbia Juan Pablo Montoya
4 Németország Heinz-Harald Frentzen
Olaszország Scuderia Ferrari Marlboro Ferrari F310B Ferrari 046/2 3.0 V10 G 5 Németország Michael Schumacher Olaszország Gianni Morbidelli
6 UK Eddie Irvine
Olaszország Mild Seven Benetton Renault Benetton B197 Renault RS9 3.0 V10 G 7 Franciaország Jean Alesi Ausztria Alexander Wurz
8 Ausztria Gerhard Berger
Ausztria Alexander Wurz
UK West McLaren Mercedes McLaren MP4/12 Mercedes FO110E 3.0 V10
Mercedes FO110F 3.0 V10
G 9 Finn Mika Häkkinen nem volt
10 UK David Coulthard
ír B&H Total Jordan Peugeot Jordan 197 Peugeot A14 3.0 V10 G 11 Németország Ralf Schumacher nem volt
12 Olaszország Giancarlo Fisichella
Franciaország Prost Gauloises Blondes Prost JS45 Mugen-Honda MF-301HB 3.0 V10 B 14 Franciaország Olivier Panis Franciaország Emmanuel Collard
Olaszország Jarno Trulli
15 Japán Nakanó Sindzsi
Svájc Red Bull Sauber Petronas Sauber C16 Petronas SPE-01 3.0 V10 G 16 UK Johnny Herbert Argentína Norberto Fontana
17 Olaszország Nicola Larini
Olaszország Gianni Morbidelli
Argentína Norberto Fontana
UK Tyrrell Tyrrell 025 Ford ED4 3.0 V8
Ford ED5 3.0 V8
G 18 holland Jos Verstappen nem volt
19 Finn Mika Salo
Olaszország Minardi Team Minardi M197 Hart 830 AV7 3.0 V8 B 20 Japán Katajama Ukjó Brazil Tarso Marques
21 Olaszország Jarno Trulli
Brazil Tarso Marques
UK Stewart Ford Stewart SF01 Ford VJ Zetec-R 3.0 V10 B 22 Brazil Rubens Barrichello nem volt
23 Dánia Jan Magnussen
UK MasterCard Lola F1 Team Lola T97/30 Ford ECA Zetec-R 3.0 V8 B 24 Brazil Ricardo Rosset nem volt
25 Olaszország Vincenzo Sospiri

Futamok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Futam Időpont Helyszín Győztes versenyző Konstruktőr Összefoglaló
598 Ausztrália ausztrál nagydíj Március 9. Melbourne UK David Coulthard UK McLaren-Mercedes Összefoglaló
599 Brazília brazil nagydíj Március 30. Interlagos Kanada Jacques Villeneuve UK Williams-Renault Összefoglaló
600 Argentína argentin nagydíj Április 13. Oscar Gálvez Kanada Jacques Villeneuve UK Williams-Renault Összefoglaló
601 San Marino San Marinó-i nagydíj Április 27. Imola Németország Heinz-Harald Frentzen UK Williams-Renault Összefoglaló
602 Monaco monacói nagydíj Május 11. Monaco Németország Michael Schumacher Olaszország Ferrari Összefoglaló
603 Spanyolország spanyol nagydíj Május 25. Catalunya Kanada Jacques Villeneuve UK Williams-Renault Összefoglaló
604 Kanada kanadai nagydíj Június 15. Circuit Gilles Villeneuve Németország Michael Schumacher Olaszország Ferrari Összefoglaló
605 Franciaország francia nagydíj Június 29. Magny-Cours Németország Michael Schumacher Olaszország Ferrari Összefoglaló
606 UK brit nagydíj Július 13. Silverstone Kanada Jacques Villeneuve UK Williams-Renault Összefoglaló
607 Németország német nagydíj Július 27. Hockenheimring Ausztria Gerhard Berger Olaszország Benetton-Renault Összefoglaló
608 Magyarország magyar nagydíj Augusztus 10. Hungaroring Kanada Jacques Villeneuve UK Williams-Renault Összefoglaló
609 Belgium belga nagydíj Augusztus 24. Spa-Francorchamps Németország Michael Schumacher Olaszország Ferrari Összefoglaló
610 Olaszország olasz nagydíj Szeptember 7. Monza UK David Coulthard UK McLaren-Mercedes Összefoglaló
611 Ausztria osztrák nagydíj Szeptember 21. A1-Ring Kanada Jacques Villeneuve UK Williams-Renault Összefoglaló
612 Luxemburg luxemburgi nagydíj Szeptember 28. Nürburgring Kanada Jacques Villeneuve UK Williams-Renault Összefoglaló
613 Japán japán nagydíj Október 12. Suzuka Németország Michael Schumacher Olaszország Ferrari Összefoglaló
614 Európai Unió európai nagydíj Október 26. Jerez Finnország Mika Häkkinen UK McLaren-Mercedes Összefoglaló

Bajnokság végeredménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pontozás:

Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-20.
Pont 10 6 4 3 2 1 0
Helyezés Versenyző AUS Ausztrália BRA Brazil ARG Argentína SMR San Marino MON Monaco ESP Spanyol CAN kanada FRA Franciaország GBR UK GER Németország HUN magyar BEL Belgium ITA Olaszország AUT Ausztria LUX Luxemburg JPN Japán EUR EU Pont
1 kanada Villeneuve Ki 1 1 Ki Ki 1 Ki 4 1 Ki 1 5 5 1 1 KIZ 3 81
2 Németország Frentzen 8 9 Ki 1 Ki 8 4 2 Ki Ki Ki 3 3 3 3 2 6 42
3 UK Coulthard 1 10 Ki Ki Ki 6 7 7 4 Ki Ki Ki 1 2 Ki 10 2 36
4 Franciaország Alesi Ki 6 7 5 Ki 3 2 5 2 6 11 8 2 Ki 2 5 13 36
5 Ausztria Berger 4 2 6 Ki 9 10 1 8 6 7 10 4 8 4 27
6 Finn Häkkinen 3 4 5 6 Ki 7 Ki Ki Ki 3 Ki KIZ 9 Ki Ki 4 1 27
7 UK Irvine Ki 16 2 3 3 12 Ki 3 Ki Ki 9 10 8 Ki Ki 3 5 24
8 Olaszország Fisichella Ki 8 Ki 4 6 9 3 9 7 11 Ki 2 4 4 Ki 7 11 20
9 Franciaország Panis 5 3 Ki 8 4 2 11 6 Ki 7 16
10 UK Herbert Ki 7 4 Ki Ki 5 5 8 Ki Ki 3 4 Ki 8 7 6 8 15
11 Németország R.Schumacher Ki Ki 3 Ki Ki Ki Ki 6 5 5 5 Ki Ki 5 Ki 9 Ki 13
12 UK Hill NI 17 Ki Ki Ki Ki 9 12 6 8 2 13 Ki 7 8 11 Ki 7
13 Brazil Barrichello Ki Ki Ki Ki 2 Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki 13 14 Ki Ki Ki 6
14 Ausztria Wurz Ki Ki 3 4
15 Olaszország Trulli 9 12 9 Ki Ki 15 Ki 10 8 4 7 15 10 Ki 3
16 Brazil Diniz 10 Ki Ki Ki Ki Ki 8 Ki Ki Ki Ki 7 Ki 13 5 12 Ki 2
17 Finn Salo Ki 13 8 9 5 Ki Ki Ki Ki Ki 13 11 Ki Ki 10 Ki 12 2
18 Japán Nakano 7 14 Ki Ki Ki Ki 6 Ki 11 7 6 Ki 11 Ki Ki Ki 10 2
19 Olaszország Larini 6 11 Ki 7 Ki 1
20 Dánia Magnussen Ki Ki 10 Ki 7 13 Ki Ki Ki Ki Ki 12 Ki Ki Ki Ki 9 0
21 holland Verstappen Ki 15 Ki 10 8 11 Ki Ki Ki 10 Ki Ki Ki 12 Ki 13 16 0
22 Olaszország Morbidelli 14 10 Ki 9 12 9 9 Ki 0
23 Argentína Fontana Ki 9 9 14 0
24 Japán Katajama Ki 18 Ki 11 10 Ki Ki 11 Ki Ki 10 14 Ki 11 Ki Ki 17 0
25 Brazil Marques Ki 10 Ki 12 Ki 14 Kiz Ki Ki 15 0
Olaszország Sospiri NK NeK 0
Brazil Rosset NK NeK 0
Németország M.Schumacher 2 5 Ki 2 1 4 1 1 Ki 2 4 1 6 6 Ki 1 Ki KIZÁRVA
Helyezés Versenyző AUS Ausztrália BRA Brazil ARG Argentína SMR San Marino MON Monaco ESP Spanyol CAN kanada FRA Franciaország GBR UK GER Németország HUN magyar BEL Belgium ITA Olaszország AUT Ausztria LUX Luxemburg JPN Japán EUR EU Pont

Konstruktőrök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Modell Motor Gumi Győzelem Dobogó Pole pozíció Leggy. kör Pont
1 Williams FW19 Renault V10 G 8 15 11 9 123
2 Ferrari F310B Ferrari V10 G 5 13 3 3 102
3 Benetton B197 Renault V10 G 1 8 2 2 67
4 McLaren MP4-12 Mercedes V10 G 3 7 1 2 63
5 Jordan 197 Peugeot V10 G 3 1 33
6 Prost JS45 Mugen-Honda V10 B 2 21
7 Sauber Petronas C16 Ferrari V10 G 1 16
8 Arrows A18 Yamaha V10 B 1 9
9 Stewart SF01 Ford V10 B 1 6
10 Tyrrell 025 Ford V8 G 2
11 Minardi M197 Hart V8 B
12 MasterCard Lola T97/30 Ford V8 B

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1997-es Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.