1991-es Formula–1 portugál nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Portugália 1991-es portugál nagydíj
Az évad 13. versenye a 16-ból
az 1991-es Formula–1 világbajnokságon.
Estoril track map.svg
Versenyadatok
Dátum 1991. szeptember 22.
Hivatalos elnevezés Grande Prémio de Portugal
Helyszín Autódromo do Estoril, Estoril, Portugália
Versenypálya 4,350 km
Táv 308,850 km
Körök 71
Időjárás napos, meleg
Pole-pozíció
Versenyző Olaszország Riccardo Patrese
(Williams-Renault)
Idő 1:13,001
Leggyorsabb kör
Versenyző UK Nigel Mansell
(Williams-Renault)
Idő 1:18,179 (43. a(z) 71-ből)
Dobogó
Első Olaszország Riccardo Patrese
(Williams-Renault)
Második Brazília Ayrton Senna
(McLaren-Honda)
Harmadik Franciaország Jean Alesi
(Ferrari)

A portugál nagydíj volt az 1991-es Formula–1 világbajnokság tizenharmadik futama.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Estorilban Patrese győzött az időmérő edzésen Berger, Senna és Mansell előtt. A rajt után Mansell a második helyre, csapattársa mögé ért fel, majd a Williamsek folyamatosan távolodtak a McLarenektől. A 18. körben Patrese a célegyenesben elengedte Mansellt, hogy a brit világbajnoki esélyét növelje. Mansell autóján azonban a 29. körben történt kiállásánál rosszul rögzítették a jobb hátsó kerekét és még a boxutcában lerepült a gumiabroncs az autóról. Miután a csapat visszarögzítette kereket, a brit a 17. helyen állt, majd később fekete zászlóval kiintették (ekkor már 6. volt) a versenyből a boxutcai eset miatt. A versenyt Patrese nyerte Senna, Alesi, Martini, Piquet és Schumacher előtt. Mansell a verseny után gyakorlatilag elveszítette esélyét a világbajnoki címre, hátránya 24 pont volt Sennával szemben, három futammal a szezon vége előtt.

Rsz. Versenyző Csapat Körök Idő/Kiesések Rajthely Pontok
1 6 Olaszország Riccardo Patrese Williams-Renault 71 1:35:42,304 1 10
2 1 Brazil Ayrton Senna McLaren-Honda 71 + 20,941 3 6
3 28 Franciaország Jean Alesi Ferrari 71 + 53,554 6 4
4 23 Olaszország Pierluigi Martini Minardi-Ferrari 71 + 1:03,498 8 3
5 20 Brazil Nelson Piquet Benetton-Ford 71 + 1:10,033 11 2
6 19 Németország Michael Schumacher Benetton-Ford 71 + 1:16,582 10 1
7 15 Brazil Mauricio Gugelmin Leyton House-Ilmor 70 + 1 kör 7  
8 33 Olaszország Andrea de Cesaris Jordan-Ford 70 + 1 kör 14  
9 24 Olaszország Gianni Morbidelli Minardi-Ferrari 70 + 1 kör 13  
10 32 Brazil Roberto Moreno Jordan-Ford 70 + 1 kör 21  
11 26 Franciaország Érik Comas Ligier-Lamborghini 70 + 1 kör 23  
12 7 UK Martin Brundle Brabham-Yamaha 69 + 2 kör 19  
13 3 Japán Nakadzsima Szatoru Tyrrell-Honda 68 + 3 kör 17  
14 11 Finn Mika Häkkinen Lotus-Judd 68 + 3 kör 24  
15 9 Olaszország Michele Alboreto Footwork-Ford 68 + 3 kör 22  
16 25 Belgium Thierry Boutsen Ligier-Lamborghini 68 + 3 kör 20  
17 16 Olaszország Ivan Capelli Leyton House-Ilmor 64 Kicsúszás 9  
Kiesett 4 Olaszország Stefano Modena Tyrrell-Honda 56 Motorhiba 12  
Kizárva 5 UK Nigel Mansell Williams-Renault 51 Kizárva 4  
Kiesett 30 Japán Aguri Suzuki Lola-Ford 40 Erőátvitel 25  
Kiesett 27 Franciaország Alain Prost Ferrari 39 Motorhiba 5  
Kiesett 2 Ausztria Gerhard Berger McLaren-Honda 37 Motorhiba 2  
Kiesett 21 Olaszország Emanuele Pirro Dallara-Judd 18 Motorhiba 16  
Kiesett 22 Finn Jyrki Järvilehto Dallara-Judd 21 Váltó 18  
Kiesett 8 UK Mark Blundell Brabham-Yamaha 12 Felfüggesztés 15  
Kiesett 12 UK Johnny Herbert Lotus-Judd 1 Motorhiba 26  
NK 29 Franciaország Eric Bernard Lola-Ford    
NK 17 Olaszország Gabriele Tarquini AGS-Ford    
NK 34 Olaszország Nicola Larini Lambo-Lamborghini    
NK 35 Belgium Eric van de Poele Lambo-Lamborghini    
NeK 18 Olaszország Fabrizio Barbazza AGS-Ford    
NeK 14 Franciaország Olivier Grouillard Fondmetal-Ford    
NeK 10 Olaszország Alex Caffi Footwork-Ford    
NeK 31 Portugál Pedro Chaves Coloni-Ford    

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Brazil Ayrton Senna 83 1. UK McLaren-Honda 114
2. UK Nigel Mansell 59 2. UK Williams-Renault 103
3. Olasz Riccardo Patrese 44 3. Olasz Ferrari 43
4. Ausztria Gerhard Berger 31 4. UK Benetton-Ford 36
5. Francia Alain Prost 25 5. Ír Jordan-Ford 13

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Riccardo Patrese 59 (1-17 / 30-71)
  • Nigel Mansell 12 (18-29)

Riccardo Patrese 5. győzelme, 7. pol pozíciója, Nigel Mansell 22. leggyorsabb köre.

Nelson Piquet 200-ik versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző nagydíj:
1991-es Formula–1 olasz nagydíj
FIA 1991-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1991-es Formula–1 spanyol nagydíj