1991-es Formula–1 brit nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy-Britannia 1991-es brit nagydíj
Az évad 8. versenye a 16-ból
az 1991-es Formula–1 világbajnokságon.
Silverstone 1991.jpg
Versenyadatok
Dátum 1991. július 14.
Hivatalos elnevezés XLIV. Foster's British Grand Prix
Helyszín Silverstone, Anglia
Versenypálya 5,226 km
Táv 308,334 km
Körök 59
Időjárás meleg, napos
Pole-pozíció
Versenyző UK Nigel Mansell
(Williams-Renault)
Idő 1:20,939
Leggyorsabb kör
Versenyző UK Nigel Mansell
(Williams-Renault)
Idő 1:26,379 (43. a(z) 59-ből)
Dobogó
Első UK Nigel Mansell
(Williams-Renault)
Második Ausztria Gerhard Berger
(McLaren-Honda)
Harmadik Franciaország Alain Prost
(Ferrari)

A brit nagydíj volt az 1991-es Formula–1 világbajnokság nyolcadik futama.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Silverstone-ban, hazai pályán Mansellé lett a pole Senna, Patrese és Berger előtt. A rajt után Senna állt az élre, de Mansell hamar visszaelőzte. A rajtnál Berger hátulról nekiütközött Patresének, aki ezután a boxban feladta a versenyt, az osztrák pedig több helyezést veszített. Az élen Mansell és Senna között a különbség 4-5 másodperc körül mozgott, Alesi a 3. helyen Szuzuki lekörözésekor összeütközött a japánnal, mindketten kiestek. Senna alacsony üzemanyagszinttel próbálta utolérni Mansellt, sikertelenül. A brazil autójában emiatt az utolsó körben elfogyott az üzemanyag. Senna a levezető körben felszállt Mansell győztes autójára, így ment vissza a boxba. Berger 2., Prost 3. lett, Sennát a 4. helyen klasszifikálták.

Rsz. Versenyző Csapat Körök Idő/Kiesések Rajthely Pontok
1 5 UK Nigel Mansell Williams-Renault 59 1:27:35,479 1 10
2 2 Ausztria Gerhard Berger McLaren-Honda 59 + 42,293 4 6
3 27 Franciaország Alain Prost Ferrari 59 + 1:00,150 5 4
4 1 Brazil Ayrton Senna McLaren-Honda 58 Kifogyott üzemanyag 2 3
5 20 Brazil Nelson Piquet Benetton-Ford 58 + 1 kör 8 2
6 32 Belgium Bertrand Gachot Jordan-Ford 58 + 1 kör 17 1
7 4 Olaszország Stefano Modena Tyrrell-Honda 58 + 1 kör 10  
8 3 Japán Nakadzsima Szatoru Tyrrell-Honda 58 + 1 kör 15  
9 23 Olaszország Pierluigi Martini Minardi-Ferrari 58 + 1 kör 23  
10 21 Olaszország Emanuele Pirro Dallara-Judd 57 + 2 kör 18  
11 24 Olaszország Gianni Morbidelli Minardi-Ferrari 57 + 2 kör 20  
12 11 Finn Mika Häkkinen Lotus-Judd 57 + 2 kör 25  
13 22 Finn Jyrki Järvilehto Dallara-Judd 56 + 3 kör 11  
14 12 UK Johnny Herbert Lotus-Judd 55 Olajnyomás 24  
Kiesett 8 UK Mark Blundell Brabham-Yamaha 52 Motorhiba 12  
Kiesett 33 Olaszország Andrea de Cesaris Jordan-Ford 41 Kicsúszás 13  
Kiesett 28 Franciaország Jean Alesi Ferrari 31 Ütközés 6  
Kiesett 30 Japán Aguri Suzuki Lola-Ford 29 Ütközés 22  
Kiesett 25 Belgium Thierry Boutsen Ligier-Lamborghini 29 Motorhiba 19  
Kiesett 7 UK Martin Brundle Brabham-Yamaha 28 Gázadagoló 14  
Kiesett 9 Olaszország Michele Alboreto Footwork-Ford 25 Erőátvitel 26  
Kiesett 15 Brazil Mauricio Gugelmin Leyton House-Ilmor 24 Alváz 9  
Kiesett 19 Brazil Roberto Moreno Benetton-Ford 21 Váltó 7  
Kiesett 29 Franciaország Eric Bernard Lola-Ford 21 Erőátvitel 21  
Kiesett 16 Olaszország Ivan Capelli Leyton House-Ilmor 16 Kicsúszás 16  
Kiesett 6 Olaszország Riccardo Patrese Williams-Renault 1 Ütközés 3  
NK 26 Franciaország Érik Comas Ligier-Lamborghini    
NK 10 Svéd Stefan Johansson Footwork-Ford    
NK 18 Olaszország Fabrizio Barbazza AGS-Ford    
NK 17 Olaszország Gabriele Tarquini AGS-Ford    
NeK 14 Franciaország Olivier Grouillard Fondmetal-Ford    
NeK 34 Olaszország Nicola Larini Lambo-Lamborghini    
NeK 35 Belgium Eric van de Poele Lambo-Lamborghini    
NeK 31 Portugál Pedro Chaves Coloni-Ford    

A világbajnokság állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Brazil Ayrton Senna 51 1. UK McLaren-Honda 67
2. UK Nigel Mansell 33 2. UK Williams-Renault 55
3. Olasz Riccardo Patrese 22 3. Olasz Ferrari 29
4. Francia Alain Prost 21 4. UK Benetton-Ford 23
5. Brazil Nelson Piquet 18 5. UK Tyrrell-Honda 11

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen: Nigel Mansell 59 (1-59)

Nigel Mansell 18. győzelme, 15. pol pozíciója, 21. leggyorsabb köre, 1. mesterhármasa (gy, pp, lk)

Stefan Johansson 103-ik, utolsó versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1991-es Formula–1 francia nagydíj
FIA 1991-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1991-es Formula–1 német nagydíj
Előző nagydíj:
1990-es Formula–1 brit nagydíj
Formula–1 brit nagydíj Következő nagydíj:
1992-es Formula–1 brit nagydíj


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1991-es Formula–1 brit nagydíj témájú médiaállományokat.