1991-es Formula–1 olasz nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olaszország 1991-es olasz nagydíj
Az évad 12. versenye a 16-ból
az 1991-es Formula–1 világbajnokságon.
Monza 1976.jpg
Versenyadatok
Dátum 1991. szeptember 8.
Hivatalos elnevezés LXII. Coca-Cola Gran Premio d'Italia
Helyszín Autodromo Nazionale Monza, Monza, Olaszország
Versenypálya 5,800 km
Táv 301,600 km
Körök 51
Időjárás napos, meleg
Pole-pozíció
Versenyző Brazília Ayrton Senna
(McLaren-Honda)
Idő 1:21,114
Leggyorsabb kör
Versenyző Brazília Ayrton Senna
(McLaren-Honda)
Idő 1:26,061 (41. a(z) 51-ből)
Dobogó
Első UK Nigel Mansell
(Williams-Renault)
Második Brazília Ayrton Senna
(McLaren-Honda)
Harmadik Franciaország Alain Prost
(Ferrari)

Az olasz nagydíj volt az 1991-es Formula–1 világbajnokság tizenkettedik futama.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schumacher az olasz nagydíj előtt a Benetton csapathoz igazolt át (Moreno helyére) a Jordantől. Senna indult a pole-ból Mansell, Berger és Patrese előtt. A rajt után az első négy megtartotta pozícióját. Patrese a 7. körben megelőzte Bergert, majd Mansell után Sennát is a 26. körben. Így rövid időre az élre állt, de a következő körben váltóhiba miatt megcsúszott, majd feladta a versenyt. Mansellnek a 34. körben sikerült megelőznie Sennát, aki ezután kerékcserére állt ki. A brazil az ötödik helyre tért vissza, ezután Schumacher, Berger és Prost mellett is elment, így másodikként végzett Mansell mögött. Prost 3., Berger 4., Schumacher 5., Piquet 6. lett.

Rsz. Versenyző Csapat Körök Idő/Kiesések Rajthely Pontok
1 5 UK Nigel Mansell Williams-Renault 53 1:17:54,319 2 10
2 1 Brazil Ayrton Senna McLaren-Honda 53 + 16,262 1 6
3 27 Franciaország Alain Prost Ferrari 53 + 16,829 5 4
4 2 Ausztria Gerhard Berger McLaren-Honda 53 + 27,719 3 3
5 19 Németország Michael Schumacher Benetton-Ford 53 + 34,463 7 2
6 20 Brazil Nelson Piquet Benetton-Ford 53 + 45,600 8 1
7 33 Olaszország Andrea de Cesaris Jordan-Ford 53 + 51,136 14  
8 16 Olaszország Ivan Capelli Leyton House-Ilmor 53 + 1:15,019 12  
9 24 Olaszország Gianni Morbidelli Minardi-Ferrari 52 + 1 kör 17  
10 21 Olaszország Emanuele Pirro Dallara-Judd 52 + 1 kör 16  
11 26 Franciaország Érik Comas Ligier-Lamborghini 52 + 1 kör 22  
12 8 UK Mark Blundell Brabham-Yamaha 52 +1 kör 11  
13 7 UK Martin Brundle Brabham-Yamaha 52 + 1 kör 19  
14 11 Finn Mika Häkkinen Lotus-Judd 49 + 4 kör 25  
15 15 Brazil Maurício Gugelmin Leyton House-Ilmor 49 + 4 kör 18  
16 34 Olaszország Nicola Larini Lambo-Lamborghini 48 + 5 kör 23  
Kiesett 14 Franciaország Olivier Grouillard Fondmetal-Ford 46 Motorhiba 26  
Kiesett 22 Finn Jyrki Järvilehto Dallara-Judd 35 Túlmelegedés 20  
Kiesett 4 Olaszország Stefano Modena Tyrrell-Honda 32 Motorhiba 13  
Kiesett 28 Franciaország Jean Alesi Ferrari 29 Motorhiba 6  
Kiesett 6 Olaszország Riccardo Patrese Williams-Renault 27 Váltó 4  
Kiesett 3 Japán Nakadzsima Szatoru Tyrrell-Honda 24 Gázadagoló 15  
Kiesett 29 Franciaország Eric Bernard Lola-Ford 21 Motorhiba 24  
Kiesett 23 Olaszország Pierluigi Martini Minardi-Ferrari 8 Kicsúszás 10  
Kiesett 32 Brazil Roberto Moreno Jordan-Ford 2 Kicsúszás 9  
Kiesett 25 Belgium Thierry Boutsen Ligier-Lamborghini 1 Kicsúszás 21  
NK 9 Olaszország Michele Alboreto Footwork-Ford    
NK 12 Németország Michael Bartels Lotus-Judd    
NK 35 Belgium Eric van de Poele Lambo-Lamborghini    
NK 30 Japán Szuzuki Aguri Lola-Ford    
NeK 18 Olaszország Fabrizio Barbazza AGS-Ford    
NeK 17 Olaszország Gabriele Tarquini AGS-Ford    
NeK 10 Olaszország Alex Caffi Fotwork-Ford    
NeK 13 Portugál Pedro Chaves Coloni-Ford    

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Brazil Ayrton Senna 77 1. UK McLaren-Honda 108
2. UK Nigel Mansell 59 2. UK Williams-Renault 93
3. Olasz Riccardo Patrese 34 3. Olasz Ferrari 39
4. Ausztria Gerhard Berger 31 4. UK Benetton-Ford 33
5. Francia Alain Prost 25 5. Ír Jordan-Ford 13

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Ayrton Senna: 32 (1-25 / 27-33)
  • Riccardo Patrese: 1 (26)
  • Nigel Mansell: 20 (34-53)

Nigel Mansell 20. győzelme, Ayrton Senna 59. pole-pozíciója, 16. leggyorsabb köre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1991-es Formula–1 belga nagydíj
FIA 1991-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1991-es Formula–1 portugál nagydíj
Előző nagydíj:
1990-es Formula–1 olasz nagydíj
Formula–1 olasz nagydíj Következő nagydíj:
1992-es Formula–1 olasz nagydíj