1990-es Formula–1 ausztrál nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ausztrália 1990-es ausztrál nagydíj
Az évad 16. versenye a 16-ból
az 1990-es Formula–1 világbajnokságon.
Adelaide (long route).svg
Versenyadatok
Dátum 1990. november 4.
Hivatalos elnevezés LV. Foster's Australien Grand Prix
Helyszín Adelaide, Ausztrália
Versenypálya 3,778 km
Táv 306,180 km
Körök 81
Időjárás nagyon meleg
Pole-pozíció
Versenyző Brazília Ayrton Senna
(McLaren-Honda)
Idő 1:15,671
Leggyorsabb kör
Versenyző UK Nigel Mansell
(Ferrari)
Idő 1:18,203 (75. a(z) 81-ből)
Dobogó
Első Brazília Nelson Piquet
(Benetton-Ford)
Második UK Nigel Mansell
(Ferrari)
Harmadik Franciaország Alain Prost
(Ferrari)

A ausztrál nagydíj volt az 1990-es Formula–1 világbajnokság szezonzáró futama. Ez a Formula–1 500-ik nagydíja.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó versenyt Ausztráliában rendezték, ahol a McLarenek indultak az első sorból, Mansell és Prost Ferrarija előtt.

Piquet megelőzte Alesit és Patresét a rajtnál, így az ötödik helyre jött fel, Senna, Berger, Mansell és Prost mögé. A 2. körben Mansell megelőzte Bergert. Miközben védte pozícióját, feltartotta Prostot, akit így Piquet megelőzött. A brazil hamarosan Bergert is megelőzte, míg Senna és Mansell elhúzott az élen. A 43. körben Mansell nem tudta bevenni az egyik kanyart. Senna a 62. körben váltóprobléma miatt a falnak ütközött és kiesett. A boxkiállások után Piquet vezetett Mansell, Berger és Prost előtt. Mansell hátrányát gyorsan csökkentette Piquet-vel szemben. A befutóig háromszor döntötte meg a pályarekordot, körönként két másodperccel csökkentette hátrányát. 4 körrel a leintés előtt Piquet hibázott, így Mansell szinte közvetlenül mögé ért. Mansell az utolsó körben, a hosszú egyenes végén megpróbálta megelőzni a brazilt, de nem sikerült neki. Piquet győzött Mansell, Prost és Berger előtt.

A szezon végén Senna lett a világbajnok 78 pontjával, a 71 pontos Prost és a 43 pontos Piquet előtt. A konstruktőri bajnokságot a McLaren nyerte 121 ponttal. A Ferrari 110, a Benetton 71 egységet szerzett.

Rsz. Versenyző Csapat Körök Idő/Kiesések Rajthely Pontok
1 20 Brazil Nelson Piquet Benetton-Ford 81 1:49:44,570 7 9
2 2 UK Nigel Mansell Ferrari 81 +3,129 3 6
3 1 Franciaország Alain Prost Ferrari 81 +37,259 4 4
4 28 Ausztria Gerhard Berger McLaren-Honda 81 +46,862 2 3
5 5 Belgium Thierry Boutsen Williams-Renault 81 +1:51,160 9 2
6 6 Olaszország Riccardo Patrese Williams-Renault 80 +1 kör 6 1
7 19 Brazil Roberto Moreno Benetton-Ford 80 +1 kör 8
8 4 Franciaország Jean Alesi Tyrrell-Ford 80 +1 kör 5
9 23 Olaszország Pierluigi Martini Minardi-Ford 79 +2 kör 10
10 25 Olaszország Nicola Larini Ligier-Ford 79 +2 kör 12
11 26 Franciaország Philippe Alliot Ligier-Ford 78 +3 kör 12
12 8 Olaszország Stefano Modena Brabham-Judd 77 +4 kör 17
13 14 Franciaország Olivier Grouillard Osella-Ford 74 +7 kör 22
Kiesett 21 Olaszország Emanuele Pirro Dallara-Ford 68 Motorhiba 21
Kiesett 27 Brazil Ayrton Senna McLaren-Honda 61 Kicsúszás 1
Kiesett 17 Olaszország Gabriele Tarquini AGS-Ford 58 Motorhiba 26
Kiesett 12 UK Johnny Herbert Lotus-Lamborghini 57 Kuplung 18
Kiesett 3 Japán Nakadzsima Szatoru Tyrrell-Ford 53 Kicsúszás 13
Kiesett 16 Olaszország Ivan Capelli Leyton House-Judd 46 Gázadagoló 14
Kiesett 11 UK Derek Warwick Lotus-Lamborghini 43 Váltó 11
Kiesett 15 Brazil Mauricio Gugelmin Leyton House-Judd 27 Fékek 16
Kiesett 22 Olaszország Andrea de Cesaris Dallara-Ford 23 Elektronika 15
Kiesett 29 Franciaország Éric Bernard Larrousse-Lamborghini 21 Váltó 23
Kiesett 24 Olaszország Gianni Morbidelli Minardi-Ford 20 Váltó 20
Kiesett 7 Ausztrália David Brabham Brabham-Judd 18 Kicsúszás 25
Kiesett 30 Japán Aguri Suzuki Larrousse-Lamborghini 6 Erőátvitel 24
NK 9 Olaszország Michele Alboreto Arrows-Ford
NK 18 Franciaország Yannick Dalmas AGS-Ford
NK 10 Olaszország Alex Caffi Arrows-Ford
NK 31 Belgium Bertrand Gachot Coloni-Ford

A világbajnokság végeredménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Brazil Ayrton Senna 78 1. UK McLaren-Honda 121
2. Francia Alain Prost 71 (73) 2. Olasz Ferrari 110
3. Brazil Nelson Piquet 43 (44) 3. UK Benetton-Ford 71
4. Ausztria Gerhard Berger 43 4. UK Williams-Renault 57
5. UK Nigel Mansell 37 5. UK Tyrrell-Ford 16
6. Belgium Thierry Boutsen 34 6. UK Lola-Lamborghini 11
7. Olasz Riccardo Patrese 23 7. UK Leyton House-Judd 7
8. Olasz Alessandro Nannini 21 8. UK Lotus-Lamborghini 3
9. Francia Jean Alesi 13 9. UK Arrows-Ford 2
10. Olasz Ivan Capelli 6 10. UK Brabham-Judd 2

A teljes lista)

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A versenyben vezettek:

  • Ayrton Senna 61 kör (1-61)
  • Nelson Piquet 20 kör (62-81)

Nelson Piquet 22. győzelme, Ayrton Senna 52. (R) pol pozíciója, Nigel Mansell 16. leggyorsabb köre.

Gerhard Berger és Philippe Alliot 100-ik versenye.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
1990-es Formula–1 japán nagydíj
FIA 1990-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
1991-es Formula–1 amerikai nagydíj
Előző nagydíj:
1989-es Formula–1 ausztrál nagydíj
Formula–1 ausztrál nagydíj Következő nagydíj:
1991-es Formula–1 ausztrál nagydíj