1994-es Formula–1 világbajnokság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1994-es FIA
Formula–1 világbajnokság
1994Williams-RenaultFW16B.jpg
Williams FW16B
Egyéni világbajnok
Német Michael Schumacher 92
Konstruktőri világbajnok
UK WilliamsF1 118

 ← 1993
1995 → 

Az 1994-es Formula–1-es szezon volt a 45. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1994. március 27-től november 13-ig tartott. Ezalatt 16 versenyt rendeztek meg. A szezon a Formula–1 legtragikusabb és legbotrányosabb világbajnokságainak egyike. Ayrton Senna és Roland Ratzenberger is a San Marinó-i versenyhétvégén halt meg. A világbajnoki cím sorsa az utolsó versenyen dőlt el Michael Schumacher javára, aki ütközött a bajnoki második helyezett Damon Hill-lel. A német egy pont előnnyel szerezte első bajnoki címét, a konstruktőrök között a Williams-Renault győzött.

A szezon menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Benetton B194

Ayrton Senna világbajnoki esélyesként készülhetett a szezonra, hiszen a nagyon erős Williams csapattal versenyezhetett. Csapattársa a 0-s rajtszámú Damon Hill volt. Alain Prost 1993-as világbajnoki címét követően visszavonult, így az 1-es rajtszámot nem adták ki. Erősnek ígérkezett még a Williams mellett a Benetton Michael Schumacherrel és a Ferrari Gerhard Bergerrel és Jean Alesivel.

Az évadnyitó brazil futamon Senna megszerezte a pole-t Schumacher előtt. A német azonban a boxkiállásoknál megelőzte őt. Senna a második helyen sietségében túl gyorsan jött ki az egyik kanyarból, kipördült és kiesett. Schumacher magabiztosan nyert. A következő, csendes-óceáni nagydíjat Japánban tartották. Sennáé lett ismét a pole, de a rajt után hátulról belementek és ismét feladni kényszerült a versenyt, míg Schumacher ismét nyert. San Marinóba így 20 pont hátránnyal érkezett a brazil. A Formula–1 történetének egyik legemlékezetesebb, legtragikusabb hétvégéjén, Imolában a pénteki szabadedzésen Rubens Barrichello súlyos balesetet szenvedett. A 32-es rajtszámmal versenyző MTV-Simtek-Ford-ot vezető osztrák Roland Ratzenberger a szombati időmérő edzés 19. percében kb 314 km/h sebességgel a betonfalnak csapódott, és meghalt.

Ratzenberger Imolában

Senna a baleset helyszínére ment, és vasárnap délben ő, Michael Schumacher és Michele Alboreto összehívta a GPDA-t (Grand Prix Drivers Association), hogy újabb biztonsági intézkedéseket hozzanak, azonban Senna számára már késő volt. A pilóta tragédiája sokkolta a többi pilótát és a közönséget is, azonban a munkát folytatni kellett, így Ratzenberger csapattársa, David Brabham ennek ellenére rajthoz állt a vasárnapi megmérettetésen.

Az osztrák balesetét követően Senna fontolóra vette, hogy rajthoz álljon-e a versenyen, azonban mégis úgy határozott, hogy részt vesz a nagydíjon. A rajtnál Pedro Lamy nem vette észre, hogy a finn JJ Lehto Benettonja lefulladt, és nekiütközött. A szétrepülő roncsok következtében kilenc néző sebesült meg. A Safety Car ekkor bejött és több körön át vezette mezőnyt, amíg eltakarították a roncsokat a pályáról. Miután a biztonsági autó elhagyta a pályát Senna és Schumacher kezdtek elszakadni a mezőnytől. A 6. körben a versenyt vezető Senna a Tamburello-kanyart nem vette be, hanem egyenesen a betonfalnak ütközött.

Footwork FA15

Egy pillanatra látni lehetett, ahogyan a sárga sisak félrebillen. Sokan fellélegeztek, hogy a brazil pilóta még él, azonban többet már nem mozdult. Voltak, akik már ekkor a legrosszabbra számítottak, és ez csak fokozódott, amikor az elszállítás után vérnyomok voltak a kavicságyon. Senna halálát nem az ütközés, hanem a szemébe fúródó, kerekestül leszakadt felfüggesztés-rúd okozta, megtalálva azt a néhány mm-es gumírozott helyet, ami a sisak és a rostély között van. Helikopterrel szállították kórházba, Bolognába, 18 óra 40 perckor halt meg. A baleset körülményei máig tisztázatlanok. Egyesek szerint technikai probléma adódott, mások szerint Senna hibázott és túl gyorsan érkezett a kanyarba. Sennának korábban gondjai akadtak a kormánnyal, és új, megtoldott kormányművet kért a versenyre. A vizsgálatok szerint a kormányoszlop eltört, de nem tudni, hogy ez a baleset előtt, vagy után történt. A futamon végül Michael Schumacher győzedelmeskedett, akivel csak az eredményhirdetést követően közölték, hogy nagyobb a baj, mint sokan vélték.

A következő monacói nagydíjon az első két rajtkockát üresen hagyták a rajtnál a két halálos áldozatra emlékezve. Karl Wendlinger ezen a hétvégén súlyos balesetet szenvedett el, aminek következtében a pilóta több hétig élet és halál között lebegett. A pole Schumacheré lett, a második pozíciót Mika Häkkinen szerezte meg, aki a futam első kanyarjában azonnal ki is esett. A versenyen végig vezető Schumacher mögött Gerhard Berger autózott a második helyen, de kicsúszása után Martin Brundle megelőzte, így harmadik lett. Barcelonában Andrea Montermini túlélt egy súlyos balesetet azzal az autóval, amelyet Ratzenberger vezetett volna, ha nem hal meg Imolában. A Nemzetközi Automobil Szövetség elnöke, Max Mosley sok új biztonsági intézkedést vezetett be ezek után. A Williamsnél David Coulthard kapta meg a 2-es rajtszámú autót. Bár Schumacher indult az élről (Hill és Häkkinen előtt), a verseny nagy részét az ötödik sebességi fokozatba ragadt autóval kellett megtennie. Hill a Williams első szezonbéli győzelmét szerezte, míg Schumacher a súlyos probléma ellenére is második helyen ért célba Mark Blundell Tyrrellje előtt.

Gerhard Berger és Jean Alesi Silverstone-ban

Kanadában ismét Schumacher indult a pole-ból, Alesi, Berger és Hill előtt. A rajtnál Schumacher megtartotta a vezetést, míg Coulthard megelőzte csapattársát, de később elengedte őt. Hill ezután megelőzte Bergert, majd Alesit is a kiállásoknál. A 40. körtől esni kezdett az eső, de ez nem változtatott az első hat helyezett sorrendjén. Schumacher győzött Hill, Alesi, Berger és Coulthard előtt.

Magny Cours-ba érkezve, Schumacher már öt győzelmet tudhatott a magáénak. A Williamsnél Nigel Mansell helyettesítette a Coulthardot. A Williams-Renault-k szerezték meg az első sort Hill-Mansell sorrendben. Schumacher a rajtnál mindkettőjüket megelőzte. Mansell a futamon erőátviteli probléma miiatt kiesett, Schumacher győzött Hill és Berger előtt.

A silverstone-i brit nagydíjon Hill szerezte meg a pole-t Schumacher és Berger előtt. Schumacher a felvezető körben megelőzte Hillt, ami a szabályok értelmében nem megengedett. A Benetton-Ford versenyzője tíz másodperces büntetést kapott, amelyet nem töltött le a boxban, így fekete zászlót lengettek neki. Schumacher figyelmen kívül hagyva ezt és tovább versenyzett. A verseny után emiatt kizárták. Hill győzött Alesi, Häkkinen és Barrichello előtt. A német nagydíj előtt törölték Schumacher silverstone-i pontjait, és a fekete zászló figyelmen kívül hagyása miatt két versenytől való eltiltással sújtották a versenyzőt.

McLaren MP4/9

Schumacher még időben fellebbezett, és mivel a tárgyalásra csak a belga nagydíjat követően került sor, így rajthoz állhatott Hockenheimban, a Hungaroringen és Spában is. Németországban, egyetlen alkalommal a szezon során a Ferrari is nyert egy versenyt Gerhard Bergernek köszönhetően. Mellette a dobogóra a Ligier-Renault versenyző Olivier Panis és Éric Bernard állhatott fel. Schumacher mellett Hill sem szerzett pontot. A versenyen Jos Verstappen Benettonja lángra lobbant, de a gyors oltásnak köszönhetően sem a pilóta, sem szerelők nem szenvedtek súlyos sérüléseket. A szerencsétlenség következtében megvizsgálták a Benetton tankolóberendezését, amikor egy illegális filtert véltek felfedezni, ami gyorsabb üzemanyag feltöltést eredményezett. A Benettont azzal is vádolták, hogy illegális szoftvereket alkalmaztak az autókban.

A Hungaroringen Schumacher szerezte meg a pole-t Hill és Coulthard előtt. Mivel a német nem rajtolt jól, Hill elé húzódott, így megtartotta a vezetést. Schumacher háromszor, Hill kétszer állt ki a boxba, de a sorrend nem változott meg közöttük. A verseny végén Jean Alesi Ferrarijából folyni kezdett az olaj, emiatt Coulthard balesetet szenvedett. A harmadik helyet így Martin Brundle szerezte meg, de az utolsó körben motorhiba miatt kiesett. A harmadik hely így Jos Verstappené lett Schumacher és Hill mögött.

Schumacher Spában szerzett első helyét szabálytalanság miatt törölték, így a Benetton csapat számára nehéz időszak következett. A tárgyalás során felmentették az alakulatot a vádak alól, míg Michael Schumachert két futamról eltiltották. A belga nagydíjat így Hill nyerte Häkkinen és Verstappen előtt.

A történelmi Lotus csapat számára ez volt az utolsó F1-es szezon

Monzában a Ferrarik rajtoltak az első sorból Alesi-Berger sorrendben Hill és a meglepetésnek számító Johnny Herbert Lotus 109-ese előtt. A rajtnál Irvine és Herbert is megelőzte a Williamseket, de Irvine hátulról nekiment Herbert autójának, így megszakították a futamot. Az új rajt után Alesi vezetett Berger, Hill és Coulthard előtt. Alesi váltóhiba miatt kiesett, míg Bergert feltartották a boxkiállásánál, ahol 10 másodpercet veszített, így csak a harmadik helyre tért vissza. Ezt követően utolérte a Williamseket, de megelőzni nem tudta őket. Coulthard autója a verseny végén drámaian lelassult, majd megállt, amikor elfogyott az üzemanyaga. Hill győzött Berger, Häkkinen és Barrichello előtt.

Portugáliában Berger Ferrarija állt a pole-pozícióban Hill és Coulthard előtt. A rajtnál Hill megelőzte csapattársát. Berger csak a 8. körig vezetett, amikor váltóhiba miatt kiesett. A 33. körben Hill megelőzte a vezető Couthardot, aki egy versenyzőt körözött le ekkor. A 39. körben Alesi David Brabham próbálta lekörözni, de összeütköztek és mindketten kiestek. Hill győzött Coulthard és Häkkinen előtt. A Williams ezzel átvette a konstruktőri bajnokság vezetését.

Hill (balra) és Schumacher (jobbra) összeütközése a szezonzáró ausztrál nagydíjon

Az európai nagydíj előtt Schumacher előnye egy pontra csökkent Hillel szemben. Jerezben a német egy győzelemmel tért vissza, mögötte Hill második lett. Miután befejeződött a CART bajnokság, Mansell átvette Coulthard helyét a szezon végéig. A következő szuzukai esős futamon Hill győzött Schumacher és Alesi előtt, így a szezonzáró ausztrál nagydíj előtt ismét 1 pont lett a különbség Schumacher és Hill között.

Adelaide-ben Mansell indult az élről, de a rajtnál visszaesett. Az élen Schumacher haladt, amikor a 35. körben az East Terrace kanyarban elkövetett egy hibát, kiszaladt a pályáról és nekikoccantotta autóját a betonfalnak. Amikor visszatért a pályára, Hill megpróbálta kihasználni a pillanatnyi megingást és belül elmenni mellette, a következő jobbkanyarban azonban összeütköztek. Schumacher azonnal kiesett, míg Hill tovább tudott menni. Néhány pillanattal később az angol versenyző is a boxba hajtott, ahol megállapították, hogy az ütközés következtében eltört autója bal első kerékfelfüggesztése, és nem tudott továbbmenni. A világbajnoki cím így Schumacheré lett. A versenyt Mansell nyerte Berger és Brundle előtt. A konstruktőri versenyben a Williams győzött 118 ponttal a Benetton és a Ferrari előtt.

Csapatok és versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat Konstruktőr Modell Motor Gumi Rajtszám Versenyző Tesztversenyző
UK Rothmans Williams Renault Williams FW16
FW16B
Renault RS6 3.5 V10 G 0 UK Damon Hill UK David Coulthard
2 Brazil Ayrton Senna
UK David Coulthard
UK Nigel Mansell
UK Tyrrell Tyrrell 022 Yamaha OX10B 3.5 V10 G 3 Japán Katajama Ukjó nem volt
4 UK Mark Blundell
UK Mild Seven Benetton Ford Benetton B194 Ford ECA Zetec-R 3.5 V8 G 5 német Michael Schumacher holland Jos Verstappen
5/6 Finn JJ Lehto
6 holland Jos Verstappen
UK Johnny Herbert
UK Marlboro McLaren Peugeot McLaren MP4-9 Peugeot A6 3.5 V10 G 7 Finn Mika Häkkinen Franciaország Philippe Alliot
Franciaország Philippe Alliot
8 UK Martin Brundle
UK Footwork Ford Footwork FA15 Ford HBE7/8 3.5 V8 G 9 Brazil Christian Fittipaldi nem volt
10 Olaszország Gianni Morbidelli
UK Team Lotus Lotus 107C
109
Mugen Honda MF-351 HB 3.5 V10 G 11 Portugál Pedro Lamy nem volt
Belgium Philippe Adams
Finn Mika Salo
11/12 Olaszország Alessandro Zanardi
12 UK Johnny Herbert
Franciaország Eric Bernard
ír Sasol Jordan Jordan 194 Hart 1035 3.5 V10 G 14 Brazil Rubens Barrichello nem volt
15 UK Eddie Irvine
Japán Szuzuki Aguri
Olaszország Andrea de Cesaris
Franciaország Tourtel Larrousse F1 Larrousse LH94 Ford HBF7/8 3.5 V8 G 19 Monaco Olivier Beretta nem volt
Franciaország Philippe Alliot
Franciaország Yannick Dalmas
Japán Hideki Noda
20 Franciaország Érik Comas
Svájc Jean-Denis Deletraz
Olaszország Minardi Scuderia Italia Minardi M193B
M194
Ford HBC7/8 3.5 V8 G 23 Olaszország Pierluigi Martini Olaszország Luca Badoer
24 Olaszország Michele Alboreto
Franciaország Ligier Gitanes Blondes Ligier JS39B Renault RS6 3.5 V10 G 25 Franciaország Eric Bernard Franciaország Franck Lagorce
UK Johnny Herbert
Franciaország Franck Lagorce
26 Franciaország Olivier Panis
Olaszország Scuderia Ferrari Ferrari 412T1
412T1B
Ferrari 043 3.5 V12 G 27 Franciaország Jean Alesi Olaszország Nicola Larini
Olaszország Nicola Larini
28 Ausztria Gerhard Berger
Svájc Broker Sauber Mercedes Sauber C13 Mercedes-Benz 2175B 3.5 V10 G 29 Ausztria Karl Wendlinger nem volt
Olaszország Andrea de Cesaris
Finn JJ Lehto
30 Németország Heinz-Harald Frentzen
UK MTV Simtek Ford Simtek S941 Ford HBD6 3.5 V8 G 31 Ausztrália David Brabham olasz Andrea Montermini
32 Ausztria Roland Ratzenberger
Olaszország Andrea Montermini
Franciaország Jean-Marc Gounon
Olaszország Mimmo Schiattarella
Japán Inoue Taki
UK Pacific Grand Prix Ltd
Ursus Pacific Grand Prix
Pacific PR01 Ilmor 2175A 3.5 V10 G 33 Franciaország Paul Belmondo olasz Giovanni Lavaggi
UK Oliver Gavin
34 Belgium Bertrand Gachot

Futamok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Futam Időpont Helyszín Pályarajz Győztes versenyző Konstruktőr Riport
549 Brazil brazil nagydíj Március 27. Interlagos Interlagos 1990.jpg Németország Michael Schumacher UK Benetton-Ford Riport
550 Flag of the Pacific Community.svg csendes-óceáni nagydíj Április 17. TI Circuit, Aida Circuit TI (Aida).png Németország Michael Schumacher UK Benetton-Ford Riport
551 San Marino San Marinó-i nagydíj Május 1. Imola Circuit Imola 1992.png Németország Michael Schumacher UK Benetton-Ford Riport
552 Monaco monacói nagydíj Május 15. Monaco Montecarlo 1986.jpg Németország Michael Schumacher UK Benetton-Ford Riport
553 Spanyolország spanyol nagydíj Május 29. Catalunya Catalunya Montmelo 1997.jpg UK Damon Hill UK Williams-Renault Riport
554 Kanada kanadai nagydíj Június 12. Circuit Gilles Villeneuve Montreal 1996.jpg Németország Michael Schumacher UK Benetton-Ford Riport
555 Franciaország francia nagydíj Július 3. Magny-Cours Magny Cours 1992new.jpg Németország Michael Schumacher UK Benetton-Ford Riport
556 UK brit nagydíj Július 10. Silverstone Silverstone 1994.jpg UK Damon Hill UK Williams-Renault Riport
557 Németország német nagydíj Július 31. Hockenheimring Hockenheim 1994.jpg Ausztria Gerhard Berger Olaszország Ferrari Riport
558 Magyarország magyar nagydíj Augusztus 14. Hungaroring Hungaroring 1999.jpg Németország Michael Schumacher UK Benetton-Ford Riport
559 Belgium belga nagydíj Augusztus 28. Spa-Francorchamps Spa 1996.jpg UK Damon Hill UK Williams-Renault Riport
560 Olaszország olasz nagydíj Szeptember 11. Monza Monza 1994.jpg UK Damon Hill UK Williams-Renault Riport
561 Portugália portugál nagydíj Szeptember 25. Estoril Circuit Estoril.png UK Damon Hill UK Williams-Renault Riport
562 Európai Unió európai nagydíj Október 16. Jerez Circuit Jerez.png Németország Michael Schumacher UK Benetton-Ford Riport
563 Japán japán nagydíj November 6. Suzuka Suzuka 1992.jpg UK Damon Hill UK Williams-Renault Riport
564 Ausztrália ausztrál nagydíj November 13. Adelaide Adelaide f1.jpg UK Nigel Mansell UK Williams-Renault Riport

A bajnokság végeredménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pontozás:

Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-20.
Pont 10 6 4 3 2 1 0
Helyezés Versenyző BRA Brazil PAC Flag of the Pacific Community.svg SMR San Marino MON Monaco ESP Spanyol CAN kanada FRA Franciaország GBR UK GER Németország HUN Magyarország BEL Belgium ITA Olaszország POR Portugál EUR EU JPN Japán AUS Ausztrália Pont
1 Németország Schumacher 1 1 1 1 2 1 1 NK Ki 1 NK Kiz Kiz 1 2 Ki 92
2 UK Hill 2 Ki 6 Ki 1 2 2 1 8 2 1 1 1 2 1 Ki 91
3 Ausztria Berger Ki 2 Ki 3 Ki 4 3 Ki 1 12 Ki 2 Ki 5 Ki 2 41
4 Finn Häkkinen Ki Ki 3 Ki Ki Ki Ki 3 Ki Kiz 2 3 3 3 7 12 26
5 Franciaország Alesi 3 5 4 3 Ki 2 Ki Ki Ki Ki Ki 10 3 6 24
6 Brazil Barrichello 4 3 NK Ki Ki 7 Ki 4 Ki Ki Ki 4 4 12 Ki 4 19
7 UK Brundle Ki Ki 8 2 11 Ki Ki Ki Ki 4 Ki 5 6 Ki Ki 3 16
8 UK Coulthard Ki 5 5 Ki Ki 4 6 2 14
9 UK Mansell Ki Ki 4 1 13
10 holland Verstappen Ki Ki Ki 8 Ki 3 3 Ki 5 Ki 10
11 Franciaország Panis 11 9 11 9 7 12 Ki 12 2 6 7 10 NK 9 11 5 9
12 UK Blundell Ki Ki 9 Ki 3 10 10 Ki Ki 5 5 Ki Ki 13 Ki Ki 8
13 Németország Frentzen Ki 5 7 NK Ki Ki 4 7 Ki Ki Ki Ki Ki 6 6 7 7
14 Olaszország Larini Ki 2 6
15 Brazil Fittipaldi Ki 4 13 Ki Ki NK 8 9 4 14 Ki Ki 8 17 8 8 6
16 UK Irvine Ki Kiz Kiz Kiz 6 Ki Ki Ki Ki Ki 13 Ki 7 4 5 Ki 6
17 Japán Katajama 5 Ki 5 Ki Ki Ki Ki 6 Ki Ki Ki Ki Ki 7 Ki Ki 5
18 Francia Bernard Ki 10 12 Ki 8 13 Ki 13 3 10 10 7 10 18 4
19 Ausztria Wendlinger 6 Ki 4 NK 4
19 olasz de Cesaris Ki 4 Ki 6 Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki 4
21 olasz Martini 8 Ki Ki Ki 5 9 5 10 Ki Ki 8 Ki 12 15 Ki 9 4
22 Olaszország Morbidelli Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki 5 Ki 6 Ki 9 11 Ki Ki 3
23 Francia Comas 9 6 Ki 10 Ki Ki 11 Ki 6 8 Ki 8 Ki Ki 9 2
24 Finn JJ Lehto Ki 7 Ki 6 9 Ki Ki 10 1
25 Olaszország Alboreto Ki Ki Ki 6 Ki 11 Ki Ki Ki 7 9 Ki 13 14 Ki Ki 1
26 UK Herbert 7 7 10 Ki Ki 8 7 11 Ki Ki 12 Ki 11 8 Ki Ki 0
27 Monaco Beretta Ki Ki Ki 8 Ki Ki Ki 14 7 9 0
28 Portugál Lamy 10 8 Ki 11 0
29 Franciaország Gounon 9 16 Ki Ki 11 Ki 15 0
30 Olaszország Zanardi 9 15 Ki Ki Ki 13 Ki 16 13 Ki 0
31 Ausztrália Brabham 12 Ki Ki Ki 10 14 Ki 15 Ki 11 Ki Ki Ki Ki 12 Ki 0
32 Finn Salo 10 Ki 0
33 Ausztria Ratzenberger NK 11 NI 0
33 Franciaország Lagorce Ki 11 0
35 Franciaország Dalmas Ki 14 0
36 Belgium Adams Ki 16 0
37 Olaszország Schiattarella 19 Ki 0
Belgium Gachot Ki NK Ki Ki Ki Ki NK NK NK NK NK NK NK NK NK NK 0
Brazil Senna Ki Ki Ki 0
Japán Noda Ki Ki Ki 0
Franciaország Belmondo NK NK NK Ki Ki NK NK NK NK NK NK NK NK NK NK NK 0
Franciaország Alliot Ki Ki 0
Japán Szuzuki Ki 0
Japán Inoue Ki 0
Svájc Deletraz Ki 0
olasz Montermini NK 0
Helyezés Versenyző BRA Brazil PAC Flag of the Pacific Community.svg SMR San Marino MON Monaco ESP Spanyol CAN kanada FRA Franciaország GBR UK GER Németország HUN Magyarország BEL Belgium ITA Olaszország POR Portugál EUR EU JPN Japán AUS Ausztrália Pont

Konstruktőrök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezés Konstruktőr Modell Motor Gumi Győzelem Dobogó Pole Leggy. kör Pont
1 UK Williams-Renault FW16
FW16B
RS6 3.5 V10 G 7 13 6 8 118
2 UK Benetton-Ford B194 ECA Zetec-R 3.5 V8 G 8 12 6 8 103
3 Olaszország Ferrari 412T1
412T1B
043 3.5 V12 G 1 11 3 71
4 UK McLaren-Peugeot MP4/9 A6 3.5 V10 G 8 42
5 Írország Jordan-Hart 194 1035 3.5 V10 G 1 1 28
6 Franciaország Ligier-Renault JS39B RS6 3.5 V10 G 2 13
7 UK Tyrrell-Yamaha 022 OX10B 3.5 V10 G 1 13
8 Svájc Sauber-Mercedes C13 2175B 3.5 V10 G 12
9 UK Footwork-Ford FA15 HBE7/8 3.5 V8 G 9
10 Olaszország Minardi-Ford M193
M194
HBC7/8 3.5 V8 G 5
11 Franciaország Larrousse-Ford LH94 HBF7/8 3.5 V8 G 2
12 UK Pacific-Ilmor PR01 2175A 3.5 V10 G
13 UK Lotus-Mugen-Honda 107C
109
MF-351 HB 3.5 V10 G
14 UK Simtek-Ford S941 HBD6 3.5 V8 G

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1994-es Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.