2005-ös Formula–1 kínai nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kína 2005-ös kínai nagydíj
Az évad 19. versenye a 19-ből
a 2005-ös Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Shanghai.png
Versenyadatok
Dátum 2005. október 16.
Hivatalos elnevezés II Sinopec Chinese Grand Prix
Helyszín Shanghai International Circuit, Sanghaj, Kína
Versenypálya 5,451 km
Táv 305.066 km
Körök 56
Időjárás száraz
Pole-pozíció
Versenyző Spanyolország Fernando Alonso
(Renault)
Idő 1.34.080
Leggyorsabb kör
Versenyző Finnország Kimi Räikkönen
(McLaren-Mercedes)
Idő 1.33.242 (56. a(z) 56-ból)
Dobogó
Első Spanyolország Fernando Alonso
(Renault)
Második Finnország Kimi Räikkönen
(McLaren-Mercedes)
Harmadik Németország Ralf Schumacher
(Toyota)

A kínai nagydíj volt a 2005-ös Formula–1 világbajnokság szezonzáró futama, amelyet 2005. október 16-án rendeztek meg a kínai Shanghai International Circuiten, Sanghajban.

Szabadedzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pénteki versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Versenyző Csapat/Motor
Pedro de la Rosa McLaren-Mercedes
Ricardo Zonta Toyota
Nicolas Kiesa Jordan-Toyota
Vitantonio Liuzzi Red Bull-Cosworth

Időmérő edzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pole-pozíciót Alonso szerezte meg Fisichella és Räikkönen előtt.

Helyezés Versenyző Csapat/Motor Idő Különbség
1 Spanyolország Fernando Alonso Renault 1:34.080
2 Olaszország Giancarlo Fisichella Renault 1:34.401 + 0.321
3 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 1:34.488 + 0.408
4 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 1:34.801 + 0.721
5 Kolumbia Juan Pablo Montoya McLaren-Mercedes 1:35.188 + 1.108
6 Németország Michael Schumacher Ferrari 1:35.301 + 1.221
7 Egyesült Királyság David Coulthard Red Bull-Cosworth 1:35.428 + 1.348
8 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 1:35.610 + 1.530
9 Németország Ralf Schumacher Toyota 1:35.723 + 1.643
10 Ausztrália Mark Webber Williams-BMW 1:35.739 + 1.659
11 Brazília Felipe Massa Sauber-Petronas 1:35.898 + 1.818
12 Olaszország Jarno Trulli Toyota 1:36.044 + 1.964
13 Brazília Antônio Pizzonia Williams-BMW 1:36.445 + 2.365
14 Ausztria Christian Klien Red Bull-Cosworth 1:36.472 + 2.392
15 India Narain Karthikeyan Jordan-Toyota 1:36.707 + 2.627
16 Kanada Jacques Villeneuve Sauber-Petronas 1:36.788 + 2.708
17 Japán Szató Takuma BAR-Honda 1:37.083 + 3.003
18 Hollandia Christijan Albers Minardi-Cosworth 1:39.105 + 5.025
19 Portugália Tiago Monteiro Jordan-Toyota 1:39.233 + 5.153
20 Hollandia Robert Doornbos Minardi-Cosworth 1:39.460 + 5.380

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fernando Alonso sikeres szezonját győzelemmel tudta befejezni, a Renault pedig megszerezte a konstruktőri világbajnok címet. Christijan Albers és Michael Schumacher összeütközött a felvezető körben, ezért a rajtnál boxból kellett rajtolniuk tartalék autóval. A német a 23. körben a Safety Car fázis alatt elvesztette uralmát autója felett az egyik fékzónában, ahol megpördült, majd a kavicságyban ragadt. Giancarlo Fisichella áthajtásos büntetést kapott, mivel feltartotta Raikkönent a második boxkiállás előtt a boxba vezető útszakaszon. A leggyorsabb kört autózó (1:33,242) Räikkönen második lett Ralf Schumacher, Fisichella, Klien, Massa, Webber és Button előtt. Juan Pablo Montoyának már a verseny közepén fel kellett adnia a küzdelmet, mivel az egyik kerékvető burkolatának egy darabja súlyosan megrongálta versenyautóját.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 5 Spanyolország Fernando Alonso Renault 56 1h39:53.618 1 10
2 9 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 56 + 4.015 3 8
3 17 Németország Ralf Schumacher Toyota 56 + 25.376 9 6
4 6 Olaszország Giancarlo Fisichella Renault 56 + 26.114 2 5
5 15 Ausztria Christian Klien Red Bull-Cosworth 56 + 31.839 14 4
6 12 Brazil Felipe Massa Sauber-Petronas 56 + 36.400 11 3
7 7 Ausztrália Mark Webber Williams-BMW 56 + 36.842 10 2
8 3 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 56 + 41.249 4 1
9 14 Egyesült Királyság David Coulthard Red Bull-Cosworth 56 + 44.247 7
10 11 Kanada Jacques Villeneuve Sauber-Petronas 56 + 59.977 16
11 18 Portugália Tiago Monteiro Jordan-Toyota 56 + 1:24.648 19
12 2 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 56 + 1:32.812 8
13 8 Brazília Antônio Pizzonia Williams-BMW 55 Defekt 13
14 20 Hollandia Robert Doornbos Minardi-Cosworth 55 Kifogyott üzemanyag 20
15 16 Olaszország Jarno Trulli Toyota 55 + 1 kör 12
16 21 Hollandia Christijan Albers Minardi-Cosworth 50 Kerékcsavar Box
Ki 4 Japán Szató Takuma BAR-Honda 34 Váltóhiba 17
Ki 19 India Narain Karthikeyan Jordan-Toyota 28 Baleset 15
Ki 10 Kolumbia Juan Pablo Montoya McLaren-Mercedes 24 Motorhiba 5
Ki 1 Németország Michael Schumacher Ferrari 20 Kicsúszás Box

A világbajnokság végeredménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Spanyolország Fernando Alonso 133 1. Franciaország Renault 192
2. Finnország Kimi Räikkönen 112 2. Egyesült Királyság McLaren-Mercedes 182
3. Németország Michael Schumacher 62 3. Olaszország Ferrari 100
4. Kolumbia Juan Pablo Montoya 60 4. Japán Toyota 88
5. Olaszország Giancarlo Fisichella] 58 5. Egyesült Királyság Williams-BMW 66
6. Németország Ralf Schumacher 45 6. Egyesült Királyság BAR-Honda 38
7. Olaszország Jarno Trulli 43 7. UK Red Bull-Cosworth 34
8. Brazília Rubens Barrichello 38 8. Svájc Sauber-Petronas 20
9. Egyesült Királyság Jenson Button 37 9. Ír Jordan-Toyota 12
10. Ausztrália (ország) Mark Webber 36 10. Olasz Minardi-Cosworth 7

(A teljes lista)

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Fernando Alonso: 56 (1-56)

Fernando Alonso 8. győzelme, 9. pole-pozíciója, Kimi Räikkönen 8. leggyorsabb köre.

Antônio Pizzonia utolsó versenye.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2005-ös Formula–1 kínai nagydíj témájú médiaállományokat.


Előző nagydíj:
2005-ös Formula–1 japán nagydíj
FIA 2005-ös Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
2006-os Formula–1 bahreini nagydíj
Előző nagydíj:
2004-es Formula–1 kínai nagydíj
Formula–1 kínai nagydíj Következő nagydíj:
2006-os Formula–1 kínai nagydíj