2006-os Formula–1 olasz nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olaszország 2006-os olasz nagydíj
Az évad 15. versenye a 18-ból
a 2006-os Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Monza.png
Versenyadatok
Dátum 2006. szeptember 10.
Hivatalos elnevezés LXXVII Gran Premio Vodafone Italian Grand Prix d'Italia
Helyszín Autodromo Nazionale Monza, Monza, Olaszország
Versenypálya 5,793 km
Táv 307.029 km
Körök 53
Időjárás meleg, napos
Pole-pozíció
Versenyző Finnország Kimi Räikkönen
(McLaren-Mercedes)
Idő 1.21.484
Leggyorsabb kör
Versenyző Finnország Kimi Räikkönen
(McLaren-Mercedes)
Idő 1:22.559 (13-ban. a(z) 53-ból)
Dobogó
Első Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Második Finnország Kimi Räikkönen
(McLaren-Mercedes)
Harmadik Lengyelország Robert Kubica
(BMW Sauber)

Az olasz nagydíj volt a 2006-os Formula–1 világbajnokság tizenötödik futama, amelyet 2006. szeptember 10-én rendezték meg az olasz Autodromo Nazionale Monzán, Monzában.

Pénteki versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat/Motor Versenyző
Williams-Cosworth Ausztria Alexander Wurz
Honda UK Anthony Davidson
Red Bull-Ferrari Holland Robert Doornbos
BMW Sauber Németország Sebastian Vettel
Spyker MF1-Toyota Svájc Giorgio Mondini
Toro Rosso-Cosworth Svájc Neel Jani
Super Aguri-Honda Franciaország Franck Montagny

Időmérő edzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pole-pozíciót Kimi Räikkönen szerezte meg 1.21.484-es idővel. A második helyen Michael Schumacher végzett, míg Nick Heidfeld a harmadik rajtkockából indulhatott.[1]

Helyezés Versenyző Csapat/Motor 1. rész 2. rész 3. rész
1 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 1:21.994 1:21.349 1:21.484
2 Németország Michael Schumacher Ferrari 1:21.711 1:21.353 1:21.486
3 Németország Nick Heidfeld BMW Sauber 1:21.764 1:21.425 1:21.653
4 Brazília Felipe Massa Ferrari 1:22.028 1:21.225 1:21.704
5 Egyesült Királyság Jenson Button Honda 1:22.512 1:21.572 1:22.011
6 Lengyelország Robert Kubica BMW Sauber 1:22.437 1:21.270 1:22.258
7 Spanyolország Pedro de la Rosa McLaren-Mercedes 1:22.422 1:21.878 1:22.280
8 Brazília Rubens Barrichello Honda 1:22.640 1:21.688 1:22.787
9 Olaszország Giancarlo Fisichella Renault 1:22.486 1:21.722 1:23.175
10 Spanyolország Fernando Alonso* Renault 1:21.747 1:21.526 1:25.688
11 Olaszország Jarno Trulli Toyota 1:22.093 1:21.924
12 Németország Nico Rosberg Williams-Cosworth 1:22.581 1:22.203
13 Németország Ralf Schumacher Toyota 1:22.622 1:22.280
14 Egyesült Királyság David Coulthard Red Bull-Ferrari 1:22.618 1:22.589
15 USA Scott Speed Toro Rosso-Cosworth 1:22.943 1:23.165
16 Ausztria Christian Klien Red Bull-Ferrari 1:22.898
17 Olaszország Vitantonio Liuzzi Toro Rosso-Cosworth 1:23.043
18 Hollandia Christijan Albers Spyker MF1-Toyota 1:23.116
19 Ausztrália Mark Webber Williams-Cosworth 1:23.341
20 Portugália Tiago Monteiro Spyker MF1-Toyota 1:23.920
21 Japán Szató Takuma Super Aguri-Honda 1:24.289
22 Japán Jamamoto Szakon Super Aguri-Honda 1:26.001
* Fernando Alonsónak az időmérő edzés harmadik részében 1:21.829-es időt ért el, amellyel az ötödik helyre kvalifikálta magát, de az ebben a szakaszban elért három leggyorsabb körét törölték, mert feltartotta az utolsó gyorskörét autózó Felipe Massát.[2]

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Massa az olasz nagydíjon

Schumacher az első boxkiállásoknál megelőzte a pole-ból induló finnt. Alonso jól kapta el a rajtot, és nem sokkal a verseny vége előtt már dobogós helyen autózott. Ekkor azonban motorhiba miatt kiállni kényszerült. A mögötte autózó Massa nem tudta kikerülni a lassuló spanyolt és autójának az első kereke tönkrement, ami miatt ki kellett állnia a boxba, végül a kilencedik lett. Schumacher nyert, Räikkönen második, az újonc Robert Kubica harmadik lett a versenyen. A további pontszerzők Fisichella, Button, Barrichello, Trulli és Nick Heidfeld lettek. Michael Schumacher a verseny után bejelentette, hogy az év végén visszavonul a Formula–1-ből. Helyére 2007-re Räikkönen érkezett a Ferrarihoz, aki a versenyen megfutotta a leggyorsabb kört is, 1:22,559.[3]

A futam után Schumacher 2 pontra csökkentette hátrányát Alonsóval szemben.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 5 Németország Michael Schumacher Ferrari 53 1h14:51.975 2 10
2 3 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 53 + 8.046 1 8
3 17 Lengyelország Robert Kubica BMW Sauber 53 + 26.414 6 6
4 2 Olaszország Giancarlo Fisichella Renault 53 + 32.045 9 5
5 12 Egyesült Királyság Jenson Button Honda 53 + 32.685 5 4
6 11 Brazília Rubens Barrichello Honda 53 + 42.409 8 3
7 8 Olaszország Jarno Trulli Toyota 53 + 44.662 11 2
8 16 Németország Nick Heidfeld BMW Sauber 53 + 45.309 3 1
9 6 Brazília Felipe Massa Ferrari 53 + 45.995 4
10 9 Ausztrália Mark Webber Williams-Cosworth 53 + 1:10.602 19
11 15 Ausztria Christian Klien Red Bull-Ferrari 52 + 1 kör 16
12 14 Egyesült Királyság David Coulthard Red Bull-Ferrari 52 + 1 kör 14
13 21 USA Scott Speed Toro Rosso-Cosworth 52 + 1 kör 15
14 20 Olaszország Vitantonio Liuzzi Toro Rosso-Cosworth 52 + 1 kör 17
15 7 Németország Ralf Schumacher Toyota 52 + 1 kör 13
16 22 Japán Szató Takuma Super Aguri-Honda 51 + 2 kör 21
17 19 Hollandia Christijan Albers Spyker MF1-Toyota 51 + 2 kör 18
Ki 18 Portugália Tiago Monteiro Spyker MF1-Toyota 44 Fékhiba 20
Ki 1 Spanyolország Fernando Alonso Renault 43 Motorhiba 10
Ki 4 Spanyolország Pedro de la Rosa McLaren-Mercedes 20 Motorhiba 7
Ki 23 Japán Jamamoto Szakon Super Aguri-Honda 18 Hidraulika 22
Ki 10 Németország Nico Rosberg Williams-Cosworth 9 Kardántengely 12

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1 Spanyolország Fernando Alonso 108 1 Olaszország Ferrari 168
2 Németország Michael Schumacher 106 2 Franciaország Renault 165
3 Brazília Felipe Massa 62 3 Egyesült Királyság McLaren-Mercedes 97
4 Olaszország Giancarlo Fisichella 57 4 Japán Honda 65
5 Finnország Kimi Räikkönen 57 5 Németország BMW Sauber 33

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Kimi Räikkönen: 14 (1-14)
  • Michael Schumacher: 34 (15-17 / 23-53)
  • Robert Kubica: 5 (18-23)

Michael Schumacher 90. (R) győzelme, Kimi Räikkönen 16. pole-pozíciója, 11. leggyorsabb köre.

  • Ferrari 190. győzelme.
  • Michael Schumacher ezen a versenyen jelentette be hogy visszavonul.
  • Robert Kubica első dobogós helyezése, ezzel ő lett az első kelet-európai versenyző, aki dobogóra állhatott.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2006-os Formula–1 olasz nagydíj témájú médiaállományokat.


Előző nagydíj:
2006-os Formula–1 török nagydíj
FIA 2006-os Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
2006-os Formula–1 kínai nagydíj
Előző nagydíj:
2005-ös Formula–1 olasz nagydíj
Formula–1 olasz nagydíj Következő nagydíj:
2007-es Formula–1 olasz nagydíj