Fernando Alonso
| Fernando Alonso | |
| Fernando Alonso a 2011-es kanadai nagydíjon | |
| Életrajzi adatai | |
| Teljes neve | Fernando Alonso Diaz |
| Született | 1981. július 29. (30 éves) |
| Nemzetisége | |
| Pályafutása | |
| Aktív évei | 2001 – |
| Csapata | (Csapattárs: |
| Rajtszáma | 5 |
| Korábbi csapatai | Minardi (2000 teszt, 2001), Renault (2002 teszt, 2003–2006, 2008–2009), McLaren (2007) |
| Nagydíjak száma | 178 (177 rajt) |
| Világbajnoki címek | 2 (2005, 2006 ) |
| Győzelmek | 27 |
| Dobogós helyezések | 73 |
| Első rajtkockák | 20 |
| Leggyorsabb körök | 19 |
| VB-pontok | 1086 |
| Első nagydíj | |
| Első győzelem | |
| Legutolsó győzelem | |
| Legutolsó nagydíj | |
| 2011 VB-helyezés | 4. (257 pont) |
|
|
|
| Frissítve: |
|
Fernando Alonso Díaz (Oviedo, 1981. július 29. – ) spanyol autóversenyző, 2005 valamint 2006 Formula–1-es világbajnoka, egyben az eddigi harmadik legfiatalabb (Sebastian Vettel és Lewis Hamilton után) és egyetlen spanyol nemzetiségű Formula–1-es világbajnok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályafutás
[szerkesztés] A Formula–1 előtt
Alonso egy kétgyermekes családban született Spanyolország Asztúria tartományában. Édesanyja egy áruházban dolgozott, édesapja szerelőként dolgozott egy robbanószergyárban. Van egy nővére, Lorena.
Fernando Alonso édesapja, José Luis amatőr gokart versenyző volt, aki szerette volna, ha gyermekei is osztoznak szenvedélyében. Épített egy kis, Formula–1-es autót formázó gokartot akkor nyolc esztendős lányának, aki azonban nem mutatott érdeklődést a sport iránt. Fiának, az ekkor három esztendős Fernandónak azonban megtetszett a gokartozás és ez meg is határozta a jövőjét.
Innentől kezdve édesapja különböző spanyolországi gokartversenyekre nevezte be fiát, s Fernando általában sikeres is volt. Alonso nyert három spanyol gokart bajnokságot (1994, 1996, 1997), második helyezést szerzett a Gokart Európa-bajnokságon és 1996-ban megnyerte a Junior Gokart Világbajnokságot.
Alonso 1999-ben kezdett el autókkal versenyezni a Formula Nissan Open sorozatban. Ekkor találkozott az egykori spanyol Formula–1-es versenyzővel, Adrián Camposszal, aki a menedzsere lett. Alonso megnyerte a bajnokságot, 2000-ben pedig a Forma–3000-ben folytatta pályafutását. Ebben a sorozatban egy futamot nyert (Spa-Francorchamps) és a bajnokság negyedik helyén végzett.
[szerkesztés] A Formula–1-ben
[szerkesztés] Debütálás a Minardival – 2001
Teljesítménye nyomán felfigyelt rá a Benetton csapatfőnöke, Flavio Briatore és menedzseri szerződést kötött vele 2000 decemberében. Briatore rögtön be is juttatta Alonsót a Formula–1-be, így a spanyol versenyző a 2001-es szezont – mindössze 19 évesen – már mint a Minardi csapat versenyzője kezdhette meg.
A Minardi a mezőny leggyengébb autója volt, és Alonso nem tudott vele pontot szerezni, de az edzéseken rendre csapattársa előtt végzett, többször erősebb autókat megelőzve. Debütáló évének legnagyobb eredménye, hogy Formula–1-es tapasztalatokra tehetett szert egy viszonylag nyomás nélküli környezetben.
[szerkesztés] Tesztpilótáskodás a Renault-nál – 2002
2002-ben menedzsere, Flavio Briatore úgy döntött, hogy a Renault-hoz viszi Alonsót, mint tesztpilótát. Alonso nem örült annak, hogy nem versenyezhet, ám Briatore úgy ítélte meg, hogy hasznos lesz a fiatal versenyző számára, ha egy évig ismerkedik a csapattal és az autóval, mielőtt versenyzői állást kapna.
[szerkesztés] Visszatérés versenyzőként – 2003–2004
2003-ban a versenyzési lehetőséget meg is kapta a spanyol versenyző a Renault-nál, ahol az olasz Jarno Trulli volt a csapattársa. Alonso a maláj nagydíjon megszerezte az első rajtkockát, amivel ő lett a Formula–1-es történelem addigi legifjabb pole pozíciósa – Rubens Barrichello rekordját döntve meg. Később a szezon során, a magyar nagydíjon pályafutása első futamgyőzelmét is learatta – ez szintén rekord volt: Bruce McLarentől vette át a legfiatalabb futamgyőztes címet. A szezon végén Alonso 55 pontjával hatodik volt a világbajnoki pontversenyben. (2008. szeptember 13-án Monzában döntötte meg pole pozíciós rekordját Sebastian Vettel, aki a vasárnapi futamon a legfiatalabb futamgyőztes címét is átvette Alonsótól). Jellemző volt az RS23 kódjelű motor megbízhatatlansága, jól példázza ezt, hogy öt kiesésből négy motorhiba volt, illetve a francia nagydíjon előbb Alonso, majd két körrel később csapattársa, Trulli esett ki motorhiba miatt.
A 2004-es szezonban nem nyert versenyt – csapattársa, Jarno Trulli azonban győzött Monacóban. Általában véve is a szezon elején Trulli tette az erősebb Renault-pilóta benyomását. Az év második felében azonban Trulli eredményei egyre gyengébbek lettek, végül három futammal a szezon vége előtt elbocsátották a csapattól, noha ekkor még több ponttal rendelkezett a világbajnoki pontversenyben, mint Alonso. 59 ponttal végül Alonso a világbajnokság negyedik helyét szerezte meg. Az R24-es autó már megbízhatóbb volt, mert öt kiesése volt, ebből Kanadában műszaki hiba miatt, Belgiumban motorhiba miatt esett ki.
[szerkesztés] Az első világbajnoki cím – 2005
2005-ben Alonso új csapattársat kapott Giancarlo Fisichella személyében, aki győzelemmel mutatkozott be a Renaultnál Ausztráliában. Alonso a harmadik helyen végzett. Ezt követően a spanyol három futamot nyert sorozatban (Malajzia, Bahrein, San Marino), s fölényes vezetést szerzett a világbajnoki pontversenyben. A szezon során még négy versenyt nyert (Nürburgring, Magny-Cours, Hockenheim, Sanghaj) és Brazíliában bebiztosította a világbajnoki címet. Alonso 24 évesen és 59 naposan a Formula–1 eddigi történetének legfiatalabb világbajnoka lett, az autója miatt szenvedő Michael Schumachert maga mögé utasítva, aki addig zsinórban öt, összesen hét világbajnoki címet szerzett.
A szezon során a McLaren-Mercedes versenyzője, Kimi Räikkönen került a legközelebb ahhoz, hogy veszélyeztesse Alonso elsőségét, ám a McLaren gyakori megbízhatósági problémái miatt sosem alakult ki igazán éles helyzet kettejük között sem a világbajnoki pontversenyben, sem pedig a versenypályán. Räikkönen két alkalommal is Alonso elől esett ki a versenyből (Nürburgring, Hockenheim) és számos alkalommal kellett motorcsere miatt a mezőny közepéről indulnia. Alonso végül 21 ponttal verte meg Räikkönent a világbajnokságban (133 pont 112 pont ellenében).
Alonso jellemzője a szezon során a megbízható, egyenletes, ugyanakkor a kockázatot kerülő versenyzés volt – amit talán a legjobban az a jelenet példáz, amikor a brazil nagydíjon védekezés nélkül hagyta maga mellett elmenni Juan Pablo Montoyát. Alonso végig a világbajnoki címet szem előtt tartva versenyzett, és ezért sokszor nem törekedett a futamgyőzelemre, hanem inkább a biztos célba érkezésre és pontszerzésre koncentrált, hiszen a szezon elején megszerzett előnye (amikor a McLaren még gyengélkedett) és a McLaren későbbi műszaki hibái nem tették szükségessé, hogy támadjon.
A szezon utolsó két versenyén, amikor már bebiztosította világbajnoki címét, és nem volt komoly kockázata a manővereknek, Alonso agresszívebbé vált, s ennek köszönhetően a japán nagydíjon a 16. helyről indulva a harmadik helyen végzett – emlékezetes módon megelőzve az egyre romló gumikkal küzdő Michael Schumachert a 130R-kanyarban.
A kínai nagydíjon a Renault a csapat-világbajnoki címet is bebiztosította Alonso futamgyőzelmével és Fisichella „hátvédmunkájával” (az olasz sokáig feltartotta a két McLarent, ezzel téve lehetővé Alonso számára, hogy előnyre tegyen szert).
A 2005-ös szezont követően Alonso számos kitüntetésben részesült, különösen hazájában, ahol egy külön kifejezést is alkottak az ifjú Formula–1-es pilótát körülvevő rajongásra: "Alonsomania". A versenyző 2005 végén megkapta az „Asztúria Hercege-díjat”.
2005. december 19-én Alonso váratlanul bejelentette, hogy 2007-től a McLaren-Mercedesnél folytatja Formula–1-es pályafutását.
[szerkesztés] A második világbajnoki cím – 2006
Alonso tehát egy évig még Briatore vezetésével versenyzett. A szezon során nyert hét futamot (Szahír, Melbourne, Catalunya, Silverstone, Monaco, Montreal, Szuzuka) hét második helyet (Sepang, Imola, Nürnburgring, Magny-Cours, Istanbul, Shanghaj, Interlagos), nem volt harmadik, negyedik, de kétszer volt ötödik (Indianapolis, Hockenheim).
Érdekes futama volt az imolai, mert az egész versenyen 2 másodperces hátrányon belül autózott Michael Schumacher mögött, de nem tudott előzni, megismételve fordított szerepben az egy évvel korábbi imolai futamot. A török nagydíjon is ez történt, de ott megelőzte a Ferrari pilótáját, és a japán nagydíjon gyakorlatilag el is dőlt a vb, hiszen Alonso úgy lett első, hogy ellenfele előle motorhiba miatt kiesett. Az év végén visszavonuló Schumacher ekkor már csak úgy lehetett világbajnok, ha Brazíliában megnyeri a versenyt, Alonso pedig nem szerez pontot. Végül Alonso második lett, Schumacher pedig élete egyik legjobb futamán az utolsó helyről felzárkózva a 4. helyet érte el, többek között Raikkönent, Fisichellát, Barrichellót, és Heidfeldet is megelőzve.
Alonso így kétszeres világbajnok lett 134 pontot gyűjtve. Schumacher 121 pontot szerzett, 13 ponttal kevesebbet, mint Alonso. A brazil nagydíj után érzékenyen megköszönte a csapatnak a lehetőségeket és a nagyszerű munkát.
[szerkesztés] A McLarennél – 2007
Alonso a brit McLaren-Mercedes csapatnál folytatta pályafutását. A szezon során kétszer indult pole pozícióból (Monaco, Monza) és négy verseny nyert (Sepang, Monaco, Nürbürgring, Monza).
Alonsonak számos konfliktusa akadt csapatával és újonc csapattársával, Lewis Hamiltonnal. Ellenségeskedésüket jól példázza a magyar nagydíj időmérő edzése, ahol Alonso feltartotta a boxban Hamiltont, miután az nem teljesítette a csapatutasítást. Bár Alonso a kvalifikáció utolsó pillanataiban megfutotta a győztes időt, manőveréért 5 helyes rajtrácsbüntetést kapott, míg Hamiltont nem büntették meg, így övé lett a pole pozíció. A versenyt Hamilton nyerte, Alonso végül a 4. helyre kapaszkodott fel, nagyot csatázva Nick Heidfelddel, akit azonban nem tudott megelőzni. A szezonzáró brazil nagydíj előtt, a két McLarenes pilótán kívül még a Ferraris rivális Raikkönenek is volt esélye a vb-címre, ám a 7 pontos hátránya volt. Végül, köszönhetően Hamilton verseny eleji hibáinak és a ferraris csapattárs, Felipe Massa segítségének, Raikkönen megcsípte a címet, mindössze egy összetettbeli ponttal megelőzve a két McLarenest.
Fernando Alonso 109 pontot szerzett az idény során, ugyanannyit, mint csapattársa, de mivel Hamilton többször végzett második helyen, ezért ő szerezte meg a bajnokság 2. helyét, Alonso bronzérmes lett.
2007. december 10-én bejelentették, hogy Alonso 1+1 éves szerződést írt alá a Renault csapattal. 2008-ban korábbi sikereinek színhelyén az újonc Nelson Piquet Jr. a csapattársa.
[szerkesztés] Ismét a Renault-nál – 2008
2008-ban az idénynyitó ausztrál nagydíjon kaotikus körülmények közt a 4. helyen végzett a Renault volánjánál ülve, a 11. helyről rajtolva. Malajziában nyolcadik lett, míg a bahreini nagydíj második körében összeütközött előző évi csapattársával, Lewis Hamiltonnal. A sérült autóval nem szerzett pontot.
Az első versenyek során többször bírálta az autó teljesítményét, amely valóban elmaradt a 2006-os, de még a 2007-esétől is. A bahreini nagydíjat követő háromhetes szünetben a csapat jelentős változtatásokat eszközölt a konstrukción, amiket a Formula–1-es csapatok a spanyol nagydíjat megelőző kollektív barcelonai tesztjén próbáltak ki először. A legszembetűnőbb változtatás a Red Bull csapat által is bevezetett, a motor fölött hosszan hátranyúló légterelő elem volt, amitől jobb stabilitást vártak.
A spanyol nagydíj időmérő edzésén Alonsónak sikerült az előkelő második rajthelyet megszerezni, kevés üzemanyaggal. A versenyen motorhiba miatt Alonso hazai közönség előtt kiesett. A török nagydíjon hatodik lett. Az esős monacói nagydíjon az elsők között váltott száraz gumikra, de a taktika nem jött be és sok időt veszített. Végül körhátrányban, pont nélkül fejezte be a versenyt. A kanadai nagydíjon a harmadik helyen haladt. de a sebességváltó hibája miatt a falnak ütközött.
Franciaországba, a csapat hazai versenyére új fejlesztésekkel érkezett a Renault. Alonso Hamilton rajtbüntetése miatt a 3. helyről indulhatott a futamon, de visszacsúszott, amikor a korai első boxkiállása után nagy forgalomba került. Nem sokkal a leintés előtt a 7. helyen autózott, amikor az egyik lekörözött Force India-versenyző miatt lecsúszott a versenyívről, és a közvetlenül mögötte autózó csapattársa megelőzte. A nyolcadik helyéért járó egy pont az 500. volt pályafutása során. Piquet először szerzett pontot és végzett Alonso előtt a szezonban.[1]
Az esős brit nagydíj időmérőjén a 6. helyet szerezte meg, de a futamon első kerékcseréjekor nem kapott új esőgumikat. Nemsokára nagyon szakadni kezdett az eső, és a kopott gumikon lassú volt, ezért újra a boxba kellett jönnie. A versenyt szintén a hatodik helyen fejezte be. A német nagydíj időmérőjén az ötödik lett, viszont a versenyen egyre hátrébb csúszott a sok rosszul sikerült előzési kísérlete miatt és csak a 11. helyen ért célba. A magyar nagydíjon a 7. rajtkockából rajtolva a negyedik lett. Második hazai versenyén, Valenciában csak a 12. helyről rajtolhatott. A verseny az első körben Nakadzsima Kadzuki nekiment Alonsónak, aki elvesztette a hátsó szárnyát, majd feladta a versenyt. Belgiumban, majd az esős olasz nagydíjon is negyedik lett.
A Formula–1 első éjszakai versenye, a szingapúri nagydíj nem sok jóval kecsegtett, hiszen az időmérő második etapjában elromlott a benzinpumpa Alonso autójában, így csak a 15. helyről várhatta a versenyt. A rajtnál három helyet lépett előre. A 14. körben Nelsinho Piquet falhoz csapta az autóját, így a már korábban első tankolását megejtő Alonso óriási előnybe került az előtte autózókkal szemben. Fernando hamarosan az élen találta magát, sőt akkora előnyt autózott ki, hogy második kiállása után is simán az élre tért vissza, majd győzött. Egy évvel később kiderült, hogy Piquet balesete csapat utasítására történt, hogy ezzel kedvezőbb helyzetbe kerüljön Alonso. Az FIA felfüggesztett kizárással büntette a Renault-csapatot, míg az érintett mérnököt öt évre, Flavio Briatorét pedig örökre kitiltották minden FIA-rendezvényről. Később Briatore büntetését polgári bírósági eljárás során törölték. Piquet-vel vádalkut kötöttek, Alonsót pedig tisztázták.
Japán is ígéretesen kezdődött számára, a 4. helyről indult, jó rajtot véve feljött a 2. helyre, majd a boxkiálláskor a BMW-s Robert Kubicát megelőzve másodszorra nyert a Renault R28-assal. Kínában egy negyedik helyet szerzett, míg az évadzáró brazil nagydíjon második lett, aminek köszönhetően az 5. helyen zárta a 2008-as évet, egy ponttal megelőzve a BMW Sauber versenyzőjét, Nick Heidfeldet.[2] A nagydíj után néhány nappal bejelentették, hogy – látva az autó versenyképességének javulását – Alonso 2010-ig meghosszabbította a szerződését a Renault-val.[3]
[szerkesztés] 2009
A 2009-es szezont változatlan felállásban kezdte a Renaultnál. A 2009-es szabályoknak megfelelően épített Renault R29 az első teszteléseken a leglassabbak között volt, a későbbi tesztek során javítottak. Az idénynyitó Ausztrál nagydíjon kisebb csalódást keltve csak a 10. helyről indulhatott, de a versenyen jól küzdve a kieséseknek is köszönhetően fejött az 5. helyre. A maláj nagydíjon a 9. helyről egy jó rajtot vett a KERS segítségével és harmadikként fordult el az első kanyarban. A jó rajt hiába volt, hiszen a sokkal gyorsabb autók könnyedén elmentek Alonso mellett, aki visszaesett a hetedik helyre. Később egy kicsúszás miatt kiszorult a pontszerzők köréből, majd a hirtelen jött monszuneső miatt félbeszakított versenyen javítani sem volt esélye. A Motorsport Világtanács engedélyezte a duplafedeles diffúzorok használatát, így a Renault is ennek kifejlesztésére kényszerült. Kínára elkészült egy ideiglenes változat, mellyel Alonso a második helyet szerezte meg az időmérőn. A verseny repülőrajttal indult az eső miatt. Mivel a biztonsági autó több körön keresztül is a pályán maradt, tönkretéve a könnyű autóval induló Alonso taktikáját. A mezőny végéről fel tudott kapaszkodni a pontszerző helyekig, ám hibázott és nem szerzett pontot. Egy héttel később Bahreinben 1 pontot szerzett, úgy, hogy a hőségben folyadék-utánpótlás nélkül versenyzett.
Alonso hazai futamán, a spanyol nagydíjon a 8. helyről rajtolva egyenletes teljesítményt nyújtva és egy kis szerencsével az 5. helyen végzett szurkolói előtt. Monacóban Vettel majd Kovalainen kiesése után, a 7. helyen zárt, amivel két pontot szerzett.
Sem Isztambulban, sem Silverstone-ban nem szerzett pontot, majd a Nürburgringen, a második etapban a változó időjárás miatt csak a 12. lett. A futamon felkapaszkodott a 7. helyre és a 2007-es olasz nagydíj után ismét leggyorsabb kört futott versenyen.
A Hungaroringen, 6 évvel első győzelme után ismét pole pozícióból kezdhette a futamot. Az első helyről rajtolva a 12. körig az élen haladt, amikor kiállt kereket cserélni. Szerelői (a 2006-os magyar nagydíjhoz hasonlóan) rosszul rögzítették a jobb első kerekét, amely levált, így vissza kellett mennie a boxba, majd 3 körrel később műszaki hiba miatt végleg feladta a versenyt. A nagydíj után Piquet-t kirúgták a csapatból és a következő versenyen már Romain Grosjean vezette a másik Renault-t.
A Valenciában rendezett európai nagydíjon a 8. rajtkockát szerezte meg. A versenyen szintén jó teljesítményt nyújtott, végül a 6. helyen intették le. Spában csupán a 13. helyről várhatta a rajtot. A verseny a jó boxtaktikának köszönhetően azonban biztatóan alakult, hiszen amikor a mezőny nagy része már kiállt első tervezett kerékcseréjére, Alonso még mindig a pályán körözhetett az egyre könnyülő és gyorsuló Renault-val. Ennek köszönhetően egészen a 3. helyig kapaszkodott fel és csupán néhány másodperccel volt elmaradva a versenyt vezető Räikkönentől és Fisichellától. A dobogós helyezés reménye azonban hamar szertefoszlott, amikor boxkiállása alatt a szerelői nem tudták felrögzíteni a bal első kerekét. Amikor visszatért a pályára, a spanyol lemaradása már hatalmas volt, a pontszerzésre sem maradt sok esélye. Pár körrel később fel is adta a versenyt, így pont nélkül zárt Belgiumban.
Az olasz futam helyszínén, Monzában a Renault ismét bevetette a KERS-t a sok egyenes miatt. A spanyol a 8. helyről indulva megelőzte Kovalainent, majd Liuzzit. Az utolsó körben Hamilton kiesésének köszönhetően az 5. helyen ért célba, újabb 4 pontot szerezve ezzel. Az előző évi szingapúri nagydíjat ugyan megnyerte, de pont a futam előtt bizonyították be, hogy nem volt véletlen Piquet balesete. Rosberg és Vettel büntetése révén, így az évben először lett hivatalos a dobogós díjkiosztó ceremónián, a 3. helyet elfoglalva. Japánban a 12. helyet szerezte meg az időmérőn, de hátrasorolták számos pilótával együtt, mert nem lassítottak sárga zászló alatt, így Fernando csak a 16. helyről indulhatott. A jó stratáégia ellenére a futamot pont nélkül zárta. Interlagosban a 10. helyről indult, ám Sutil és Trulli összeütközött, és ennek áldozatául esett, így még az első kört sem sikerült befejeznie. A Renault nagyon gyengén szerepelt Abu-Dzabiban, így Fernando már az első etapban kiesett a kvalifikáción (a rendszer 2006-os életbeléptetése óta először), majd a futamon egy 14. hellyel búcsúzhatott el másodszorra a Renault-tól.
[szerkesztés] A Ferrarinál – 2010
2009. szeptember 30-án bejelentették, hogy Kimi Räikkönen szerződését óriási végkielégítéssel a csapat felbontja, s helyére Alonsót szerződteti 3 évre. A szezonnyitó bahreini nagydíjon Alonso az időmérőn a harmadik rajtkockát szerezte meg, majd a versenyen megelőzve a pole-ból induló, technikai problémával küzdő Vettelt, csapattársa, Massa előtt nyert, így a Ferrari kettős győzelemmel kezdte a szezont.
Az ausztrál nagydíjon szintén a harmadik helyről indulhatott, ám egy elrontott rajt után Jenson Button a McLarennel oldalról nekiért a Ferrarinak az első kanyarban. Ekkor szembefordult a menetiránnyal és visszaesett a mezőny végére. Innen Massa mögé zárkózott fel, a hetedik helyre. Hamilton, Webber és Rosberg beiktatott egy újabb kerékcserét, amely később rossz döntésnek bizonyult. Így a futamon Button, Kubica és Massa mögött a negyedik lett.
A maláj nagydíjon, az esős időmérőn a rossz stratégia miatt csak a 19. helyet szerezte meg. Már a felvezető körben elromlott a kuplungja, és hiányoztak fokozatok a váltójából. A 9. helyre zárkózott fel, Button mögé. Hosszú körökön át autózott mögötte, amikor 2 körrel a verseny vége előtt sikerült féktávon eléje kerülnie, ám ebben a pillanatban óriási füstöt eresztett a motorja és véget ért versenye.
A kínai nagydíjon a harmadik helyet szerezte meg a két Red Bull mögött. A versenyen korai rajt miatt bokszutca-áthajtásos büntetést kapott. Az időjárás kiszámíthatatlanságából végső soron jól jött ki, de ehhez kellett egy kétes előzés is amit csapattársával szemben követett el a box bejáratnál. A verseny végén negyedikként intették le a kettős győzelmet szerző McLaren pilótái, Jenson Button Lewis Hamilton, valamint Nico Rosberg mögött. Ezzel az eredménnyel a világbajnoksági ponttáblázaton a 3. helyet foglalta el.
A spanyol nagydíjon a 4. helyre kvalifikálta a Ferrarit, amely erre a versenyre beépítette az úgynevezett F-csatornát a versenygépbe. A versenyen második lett Hamilton kiesésének, és Vettel fékproblémájának is köszönhetően.
A monacói nagydíjon a harmadik szabadedzésen hibázott és összetörte az autóját, melyet nem is tudtak az időmérőig helyrehozni, így csak a boxutcából indulhatott. Mivel a biztonsági autós fázis már az első körben érvénybe lépett, a kör végén Alonso megejtette a futamon egyetlen boxkiállását, így fel tudott kapaszkodni a hatodik helyre. Az utolsó körben az utolsó kanyar előtt egy biztonsági autós fázis után elengedték a mezőnyt, és Schumacher megelőzte őt. A német 20 másodperces időbüntetést kapott, mert egy másik szabály kimondja, hogy az utolsó körben nem lehet előzni az első safety car vonal és a rajt-cél egyenes között.
A kanadai nagydíjon - mely egy év szünet után ismét visszakerült a versenynaptárba - a harmadik ehylről indulhatott Mark Webber váltócseréjét követően. A futamon a győzelemre is volt esélye, ám két lekörözés közben is időt s pozíciót vesztett a két McLarennel szemben, így a harmadik helyet szerezte meg.
Második hazai versenye Valenciában jól indult, hiszen az időmérőn a 4. helyet szerezte meg, az első kanyarba pedig haramadikként fordult be Vettel és Hamilton után. Azonban Mark Webber rémisztő balesete után beküldték a biztonsági autót. Vettel már addigra megkezdte az újabb körét, Hamilton pedig megelőzte a Safety Cart. Mivel mindez az első boxkiállások idején történt, Vettel és Hamilton, (aki később egy áthajtásos büntetést kapott) hatalmas előnyre tett szert riválisaival szemben, Alonso pedig a nyolcadik helyen zárta így a versenyt.
A brit nagydíjon szintén jól szerepelt az időmérő edzésen, ahol Vettel és Webber mögött a harmadik helyet szerzete meg. A rajtnál kissé beragadt, ezért Hamilton, Rosberg és Kubica is megelőzte. A kiállások után Kubica lelassuló autóját megelőzte, ám lengyel agresszív védekezése miatt át kellett vágni hozzá pályát is, ami szabálytalan volt, így Alonso egy bokszutcaáthajtásos büntetést kapott. Mire a csapat megkapta az információt, addigra beküldték a biztonsági autót de la Rosa Sutil által lebontott hátsószárnyának eltakarítása végett. Így csak azután tudta letölteni a büntetést, miután kiment a SC, a spanyol pedig csak az utolsó helyre tudott visszajönni. A futamot végül a 12. helyen zárta.
A német nagydíj is jól indult számára, hiszen az időmérő elsőszámú esélyese volt, azonban Vettel egy kiváló utolsó szektorral végül 2 ezreddel elhódította a pole-t. A rajtnál Vettel a bokszutca fala felé terelgette, így Massa elment mindkettejük mellett, Alonso pedig Vettel mellett. A futamon végig tartotta csapattársa tempóját, egyszer előzésre is elszánta magát, azonban Massa elhárította a támadásokat, Alonso pedig nevetségesnek nevezte mindezt a csapatrádión. A futam során közölték Massával, hogy Alonso gyorsabb nála, Massa pedig egy körrel később; a 49. körben az egyik egyenesben látványosan lelassított és átadta a győzelmet Alonsónak. A második Massa, a harmadik Vettel lett. A versenybíróság végül 100 000 amerikai dolláros pénzbüntetéssel sújtotta a Ferrarit, majd továbbította az ügyet a Motorsport Világtanács felé, ahol megúszták a további szankciókat.
Magyarországon ismét lehengerlő fölénnyel nyerték az időmérőt a Red Bullok. A futamon Vettel egy biztonsági autós fázis végén túlságosan leszakadt Webbertől (így feltartva Alonsót és a többieket); amit egy bokszutcaáthajtással jutalmaztak. Így Alonso - ugyan tetemes hátrányba, de - másodikként végzett Webber mögött.
A belga nagydíj időmérőjén csak a 10. helyet tudta megszerezni Alonso, mivel az utolsó etap legvégén elkezdett esni az eső, míg a többiek már vagy befejezték a gyorskörüket, vagy már a legvégén jártak. A futamon Rubens Barrichello megforgatta a Buszmegálló sikánban, így a mezőny vgére esett vissza. A verseny végére felkapaszkodott a 8. helyre, majd - ahogyan az időmérőn is - ismét az eső tréfálta meg. Egy vizes rázókőre ráhajtva elvesztette az uralmát az autó felett és a szalagkorlátnak ütközve fejezte be a versenyt.
Az olasz nagydíj remekül kezdődött, hiszen 2007 után ismét megszerezte a pole pozíciót, mely a 2009-es magyar nagydíj óta nem sikerült neki. A Ferrari már mégrégebb óta vár erre az időmérős sikerre, hiszen Massa 2008-as interlagosi pole-ja volt eddig a legutóbbi a Ferrari számára. A rajtnál egy kicsit megint beragadt, így Button el tudott mellette menni. Az első kanyarban Massa is agresszíven támadta, ám az előzés nem sikerült neki. A futamot végül egy parádés boxkiállással 2007 után ismét megnyerte a versenyt, egy mesterhármast ajándékozva a tifosiknak, akiknek az örömét Massa 3. helye tette teljessé.
Szingapúrban Monza után ismét megszerezte a pole pozíciót. A rajtnál Vettel agresszíven támadott - sikertelenül. A futamon Vettel végig közel volt hozzá, de a csapat kiváló boxmunkájának köszönhetően sikerült az élen maradnia és megnyernie a futamot Vettel előtt.
Japánban a Red Bull teljesen más ligában autózott már sokadszor az év során, de ezúttal élni is tudott az első soros rajthelyükkel. Vettel nyert Webber előtt, míg Alonso a 3. helyen zárta a versenyt.
Dél-Koreában sokáig úgy tűnt, hogy övé lesz a pole pozíció, de a két Red Bull az utolsó pillanatban kibérelte az első sort Vettel vezetésével. A futamon szakadó esőben rengeteg csúszás és biztonsági autós szakasz volt. Webber összetörte az autóját, míg Vettel motorhiba miatt kiesett, így Alonso nyerte az első koreai nagydíjat, mellyel átvette a vezetést az egyéni világbajnokságban.
[szerkesztés] Formula–1-es eredményei
| Év | Csapat | Győzelem | Pole pozíció | Leggyorsabb kör | Pont | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2001 | Minardi | 0 | 0 | 0 | 0 | 23. |
| 2003 | Renault | 1 | 2 | 1 | 55 | 6. |
| 2004 | Renault | 0 | 1 | 0 | 59 | 4. |
| 2005 | Renault | 7 | 6 | 2 | 133 | 1. |
| 2006 | Renault | 7 | 6 | 4 | 134 | 1. |
| 2007 | McLaren | 4 | 2 | 3 | 109 | 3. |
| 2008 | Renault | 2 | 0 | 0 | 61 | 5. |
| 2009 | Renault | 0 | 1 | 2 | 26 | 9. |
| 2010 | Ferrari | 5 | 2 | 5 | 252 | 2. |
(A 2010-es Formula–1 abu-dzabi nagydíj után frissült)
Összesen: 26 győzelem, 20 első rajtkocka, 18 leggyorsabb kör, 829 pont.
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
| Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | Helyezés | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2001 | Minardi | AUS 12 |
MAL 13 |
BRA Ki |
SMR Ki |
ESP 13 |
AUT Ki |
MON Ki |
CAN Ki |
EUR 14 |
FRA 17 |
GBR 16 |
GER 10 |
HUN Ki |
BEL Ki |
ITA 13 |
USA Ki |
JPN 11 |
23. | 0 | ||
| 2003 | Renault | AUS 7 |
MAL 3 |
BRA 3 |
SMR 6 |
ESP 2 |
AUT Ki |
MON 5 |
CAN 4 |
EUR 4 |
FRA Ki |
GBR Ki |
GER 4 |
HUN 1 |
ITA 8 |
USA Ki |
JPN Ki |
6. | 55 | |||
| 2004 | Renault | AUS 3 |
MAL 7 |
BHR 6 |
SMR 4 |
ESP 4 |
MON Ki |
EUR 5 |
CAN Ki |
USA Ki |
FRA 2 |
GBR 10 |
GER 3 |
HUN 3 |
BEL Ki |
ITA Ki |
CHN 4 |
JPN 5 |
BRA 4 |
4. | 59 | |
| 2005 | Renault | AUS 3 |
MAL 1 |
BHR 1 |
SMR 1 |
ESP 2 |
MON 4 |
EUR 1 |
CAN Ki |
USA Ni |
FRA 1 |
GBR 2 |
GER 1 |
HUN 11 |
TUR 2 |
ITA 2 |
BEL 2 |
BRA 3 |
JPN 3 |
CHN 1 |
1. | 133 |
| 2006 | Renault | BHR 1 |
MAL 2 |
AUS 1 |
SMR 2 |
EUR 2 |
ESP 1 |
MON 1 |
GBR 1 |
CAN 1 |
USA 5 |
FRA 2 |
GER 5 |
HUN Ki |
TUR 2 |
ITA Ki |
CHN 2 |
JPN 1 |
BRA 2 |
1. | 134 | |
| 2007 | McLaren | AUS 2 |
MAL 1 |
BHR 5 |
ESP 3 |
MON 1 |
CAN 7 |
USA 2 |
FRA 7 |
GBR 2 |
GER 1 |
HUN 4 |
TUR 3 |
ITA 1 |
BEL 3 |
JPN Ki |
CHN 2 |
BRA 3 |
3. | 109 | ||
| 2008 | Renault | AUS 4 |
MAL 8 |
BHR 10 |
ESP Ki |
TUR 6 |
MON 10 |
CAN Ki |
FRA 8 |
GBR 6 |
GER 11 |
HUN 4 |
EUR Ki |
BEL 4 |
ITA 4 |
SIN 1 |
JPN 1 |
CHN 4 |
BRA 2 |
5. | 61 | |
| 2009 | Renault | AUS 5 |
MAL 11 |
CHN 9 |
BHR 8 |
ESP 5 |
MON 7 |
TUR 10 |
GBR 14 |
GER 7 |
HUN Ki |
EUR 6 |
BEL Ki |
ITA 5 |
SIN 3 |
JPN 10 |
BRA Ki |
UAE 14 |
9. | 26 | ||
| 2010 | Ferrari | BHR 1 |
AUS 4 |
MAL Ki |
CHN 4 |
ESP 2 |
MON 6 |
TUR 8 |
CAN 3 |
EUR 8 |
GBR 14 |
GER 1 |
HUN 2 |
BEL Ki |
ITA 1 |
SIN 1 |
JPN 3 |
KOR 1 |
BRA 3 |
ABU 7 |
2. | 252 |
| 2011 | Ferrari | AUS 4 |
MAL 6 |
CHN 7 |
TUR 3 |
ESP 5 |
MON 2 |
CAN Ki |
EUR 2 |
GBR 1 |
GER 2 |
HUN 3 |
BEL 4 |
ITA 3 |
SIN 4 |
JPN 2 |
KOR 5 |
IND 3 |
UAE 2 |
BRA 4 |
4. | 257 |
[szerkesztés] Magánélet
Fernando Alonso óvja a magánéletét, felesége Raquel del Rosario Macias, az El Sueno De Morfeo spanyol popegyüttes énekesnője, akivel a versenyző egy rádióműsorban ismerkedett meg, amelyre Raquel Alonso kérésére ment el.
Alonso egyébként sok más Formula 1-es pilótához hasonlóan Svájcban, a Genfi-tó partján vásárolt magának házat, ám 2011-ben elhatározta, hogy visszaköltözik Spanyolországba.
Fernando Alonso hobbija a foci mellett az úszás, tenisz, olvasás, szeret playstation-nel játszani és filmeket nézni. Szeret és tud is főzni, főleg a spanyol és mexikói ételeket. Kedvenc étele a tortilla, édessége pedig az eper ízű nyalóka.
Az F1-es versenyzők közül Robert Kubicával és Jarno Trullival van a legjobb kapcsolatban. Kubicával rendszeresen pókereznek, akár még a paddock-ban is, másokat is bevonva a játékba.
Fernandóról készült riportokat, interjúkat többnyire a barátai készítik róla. Ezek szinte napokat is igénybe vehetnek, mert a komolyságot szinte mindig mellőzik és féktelen jókedvükben nevetésbe fullad minden próbálkozás.
[szerkesztés] Becenevek
Alonsót hazájában sokszor hívják "Magic Alonsónak" (azaz "Varázslatos Alonsonak"), ami egyben utalás hobbijára, a bűvészkedésre is. Fernando több interjúban is elárulta, a neve nem olyan hosszú, hogy becézésre szorulna, mégis gyakran hívják: Fer, Ferni, Nando, Nano-nak.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Fernando Alonso hivatalos honlapja
- Fernando Alonso Fan Site
- Feltörekvő rajongói oldal Fernando Alonsonak
| Előző világbajnok: Michael Schumacher |
Formula–1-es világbajnok 2005-2006 |
Következő világbajnok: Kimi Räikkönen |
|
||||||||||||
Egyéb versenyzők a 2011-es évadban: de la Rosa (Sauber), Karthikeyan (HRT), Chandhok (Lotus), Heidfeld (Renault)
|
|||||||||||||||||||||||||||

