2004-es Formula–1 európai nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európai Unió 2004-es európai nagydíj
Az évad 7. versenye a 18-ból
a 2004-es Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Nürburgring.png
Versenyadatok
Dátum 2004. május 30.
Hivatalos elnevezés Allianz Grand Prix of Europe
Helyszín Nürburgring, Nürburg, Németország
Versenypálya 5,148 km
Táv 308.88 km
Körök 60
Időjárás száraz
Pole-pozíció
Versenyző Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Idő 1:28.351
Leggyorsabb kör
Versenyző Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Idő 1:29.468 (7. a(z) 60-ból)
Dobogó
Első Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Második Brazília Rubens Barrichello
(Ferrari)
Harmadik Egyesült Királyság Jenson Button
(BAR-Honda)

Az európai nagydíj volt a 2004-es Formula–1 világbajnokság hetedik futama, amelyet 2004. május 30-án rendeztek meg a német Nürburgringen, Nürburgban.

Időmérő edzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pole pozíciót ezúttal is Michael Schumacher szerezte meg, mellőle Szató Takuma rajtolt.[1]

Helyezés Versenyző Csapat/Motor Idő Különbség
1 Németország Michael Schumacher Ferrari 1:28.351
2 Japán Szató Takuma BAR-Honda 1:28.986 + 0.635
3 Olaszország Jarno Trulli Renault 1:29.135 + 0.784
4 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 1:29.137 + 0.786
5 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 1:29.245 + 0.894
6 Spanyolország Fernando Alonso Renault 1:29.313 + 0.962
7 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 1:29.353 + 1.002
8 Kolumbia Juan Pablo Montoya Williams-BMW 1:29.354 + 1.003
9 Németország Ralf Schumacher Williams-BMW 1:29.459 + 1.108
10 Franciaország Olivier Panis Toyota 1:29.697 + 1.346
11 Brazília Cristiano da Matta Toyota 1:29.706 + 1.355
12 Ausztrália Mark Webber* Jaguar-Cosworth 1:30.797 + 2.446
13 Ausztria Christian Klien Jaguar-Cosworth 1:31.431 + 3.080
14 Németország Nick Heidfeld Jordan-Ford 1:31.604 + 3.253
15 Olaszország Giorgio Pantano Jordan-Ford 1:31.979 + 3.628
16 Brazília Felipe Massa Sauber-Petronas 1:31.982 + 3.631
17 Olaszország Gianmaria Bruni Minardi-Cosworth 1:34.022 + 5.671
18 Magyarország Baumgartner Zsolt Minardi-Cosworth 1:34.398 + 6.047
19 Olaszország Giancarlo Fisichella Sauber-Petronas idő nélkül
20 Egyesült Királyság David Coulthard McLaren-Mercedes idő nélkül
* Mark Webber egymásodperces időbüntetést kapott, mert a megengedettnél gyorsabban hajtott a sárga zászló alatt az egyik szabadedzésen.
Gianmaria Bruni, Baumgartner Zsolt és Giancarlo Fisichella tízhelyes rajtbüntetést kapott motorcsere miatt.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályán egy kör 5,148 km, a verseny 60 körös volt.

A rajtnál Ralf Schumacher ütközött Cristiano da Mattaval és mindketten kiestek. A versenyen újfent Schumacher dominált és a verseny nagy részét vezetve nyert. Csapattársa, Barrichello második, Jenson Button harmadik lett. Negyedik helyen Jarno Trulli ért célba, további pontszerzők Fernando Alonso, Giancarlo Fisichella, Mark Webber és Juan Pablo Montoya. [2]

Michael Schumacher ekkor már tizennégy ponttal vezetett Barrichello előtt. A Ferrari negyvenöt ponttal állt a Renault-val szemben.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 1 Németország Michael Schumacher Ferrari 60 1h32:35.101 1 10
2 2 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 60 + 17.989 7 8
3 9 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 60 + 22.533 5 6
4 7 Olaszország Jarno Trulli Renault 60 + 53.673 3 5
5 8 Spanyolország Fernando Alonso Renault 60 + 1:00.987 6 4
6 11 Olaszország Giancarlo Fisichella Sauber-Petronas 60 + 1:13.448 19 3
7 14 Ausztrália Mark Webber Jaguar-Cosworth 60 + 1:16.206 14 2
8 3 Kolumbia Juan Pablo Montoya Williams-BMW 59 + 1 kör 8 1
9 12 Brazília Felipe Massa Sauber-Petronas 59 + 1 kör 16
10 18 Németország Nick Heidfeld Jordan-Ford 59 + 1 kör 13
11 17 Franciaország Olivier Panis Toyota 59 + 1 kör 10
12 15 Ausztria Christian Klien Jaguar-Cosworth 59 + 1 kör 12
13 19 Olaszország Giorgio Pantano Jordan-Ford 58 + 2 kör 15
14 20 Olaszország Gianmaria Bruni Minardi-Cosworth 57 + 3 kör 20
15 21 Magyarország Zsolt Baumgartner Minardi-Cosworth 57 + 3 kör 17
Ki 10 Japán Szató Takuma BAR-Honda 47 Motorhiba 2
Ki 5 Egyesült Királyság David Coulthard McLaren-Mercedes 25 Motorhiba 18
Ki 6 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 9 Motorhiba 4
Ki 4 Németország Ralf Schumacher Williams-BMW 0 Ütközés 9
Ki 16 Brazília Cristiano da Matta Toyota 0 Ütközés 11

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Németország Michael Schumacher 60 1. Olaszország Ferrari 106
2. Brazília Rubens Barrichello 46 2. Franciaország Renault 61
3. Egyesült Királyság Jenson Button 38 3. Egyesült Királyság BAR-Honda 46
4. Olaszország Jarno Trulli 36 4. Egyesült Királyság Williams-BMW 36
5. Spanyolország Fernando Alonso 25 5. Svájc Sauber-Petronas 10

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A versenyben vezettek:

Michael Schumacher 76. (R) győzelme, 60. pole pozíciója, 62. (R) leggyorsabb köre, 19. (R) mesterhármasa (gy, pp, lk)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
2004-es Formula–1 monacói nagydíj
FIA 2004-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
2004-es Formula–1 kanadai nagydíj
Előző nagydíj:
2003-as Formula–1 európai nagydíj
Formula–1 európai nagydíj Következő nagydíj:
2005-ös Formula–1 európai nagydíj