2004-es Formula–1 francia nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Francia 2004-es francia nagydíj
Az évad 10. versenye a 18-ból
a 2004-es Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Magny Cours.png
Versenyadatok
Dátum 2004. július 4.
Hivatalos elnevezés Mobil 1 Grand Prix de France
Helyszín Magny-Cours, Franciaország
Versenypálya 4,411 km
Táv 308.77 km
Körök 70
Időjárás száraz
Pole-pozíció
Versenyző Spanyolország Fernando Alonso
(Renault)
Idő 1:13.698
Leggyorsabb kör
Versenyző Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Idő 1:15.377 (32. a(z) 70-ből)
Dobogó
Első Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Második Spanyolország Fernando Alonso
(Renault)
Harmadik Brazília Rubens Barrichello
(Ferrari)

A francia nagydíj volt a 2004-es Formula–1 világbajnokság tizedik futama, amelyet 2004. július 4-én rendeztek meg a francia Circuit de Nevers Magny-Cours-ön, Magny-Cours-ban.

Időmérő edzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első rajthely Fernando Alonsoé lett, másodikként Michael Schumacher rajtolt.[1]

Helyezés Versenyző Csapat/Motor Idő Különbség
1 Spanyolország Fernando Alonso Renault 1:13.698
2 Németország Michael Schumacher Ferrari 1:13.971 + 0.273
3 Egyesült Királyság David Coulthard McLaren-Mercedes 1:13.987 + 0.289
4 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 1:13.995 + 0.297
5 Olaszország Jarno Trulli Renault 1:14.070 + 0.372
6 Kolumbia Juan Pablo Montoya Williams-BMW 1:14.172 + 0.474
7 Japán Szató Takuma BAR-Honda 1:14.240 + 0.542
8 Spanyolország Marc Gené Williams-BMW 1:14.275 + 0.577
9 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 1:14.346 + 0.648
10 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 1:14.478 + 0.780
11 Brazília Cristiano da Matta Toyota 1:14.553 + 0.855
12 Ausztrália Mark Webber Jaguar-Cosworth 1:14.798 + 1.100
13 Ausztria Christian Klien Jaguar-Cosworth 1:15.065 + 1.367
14 Franciaország Olivier Panis Toyota 1:15.130 + 1.432
15 Olaszország Giancarlo Fisichella Sauber-Petronas 1:16.177 + 2.479
16 Brazília Felipe Massa Sauber-Petronas 1:16.200 + 2.502
17 Németország Nick Heidfeld Jordan-Ford 1:16.807 + 3.109
18 Olaszország Giorgio Pantano Jordan-Ford 1:17.462 + 3.764
19 Olaszország Gianmaria Bruni Minardi-Cosworth 1:17.913 + 4.215
20 Magyarország Baumgartner Zsolt Minardi-Cosworth 1:18.247 + 4.549

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A verseny is Fernando Alonso és Michael Schumacher csatájáról szólt és a német győzelmével ért véget. Rubens Barrichello a verseny utolsó kanyarjában előzte meg Jarno Trullit, és szerezte meg a dobogó harmadik fokát. Jenson Button ötödik, David Coulthard hatodik, Kimi Räikkönen hetedik, Juan Pablo Montoya pedig a nyolcadik helyen zárt. A sérült Ralf Schumachert a spanyol Marc Gené helyettesítette, aki a tizedik helyen fejezte be a futamot.[2]

A bajnokságot továbbra is Michael Schumacher vezette, a gyártók közt a Ferrarinak pedig kereken dupla annyi pontja volt ekkor mint a második helyen álló Renault istállónak.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 1 Németország Michael Schumacher Ferrari 70 1h30:18.133 2 10
2 8 Spanyolország Fernando Alonso Renault 70 + 8.329 1 8
3 2 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 70 + 31.622 10 6
4 7 Olaszország Jarno Trulli Renault 70 + 32.082 5 5
5 9 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 70 + 32.484 4 4
6 5 Egyesült Királyság David Coulthard McLaren-Mercedes 70 + 35.520 3 3
7 6 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 70 + 36.230 9 2
8 3 Kolumbia Juan Pablo Montoya Williams-BMW 70 + 43.419 6 1
9 14 Ausztrália Mark Webber Jaguar-Cosworth 70 + 52.394 12
10 4 Spanyolország Marc Gené Williams-BMW 70 + 58.166 8
11 15 Ausztria Christian Klien Jaguar-Cosworth 69 + 1 kör 13
12 11 Olaszország Giancarlo Fisichella Sauber-Petronas 69 + 1 kör 15
13 12 Brazília Felipe Massa Sauber-Petronas 69 + 1 kör 16
14 16 Brazília Cristiano da Matta Toyota 69 + 1 kör 11
15 17 Franciaország Olivier Panis Toyota 68 + 2 kör 14
16 18 Németország Nick Heidfeld Jordan-Ford 68 + 2 kör 17
17 19 Olaszország Giorgio Pantano Jordan-Ford 67 + 3 kör 18
18 20 Olaszország Gianmaria Bruni Minardi-Cosworth 66 + 4 kör 19
Ki 21 Magyarország Baumgartner Zsolt Minardi-Cosworth 31 Kicsúszás 20
Ki 10 Japán Szató Takuma BAR-Honda 15 Motorhiba 7

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Németország Michael Schumacher 90 1. Olaszország Ferrari 158
2. Brazília Rubens Barrichello 68 2. Franciaország Renault 79
3. Egyesült Királyság Jenson Button 48 3. Egyesült Királyság BAR-Honda 62
4. Olaszország Jarno Trulli 46 4. Egyesült Királyság Williams-BMW 37
5. Spanyolország Fernando Alonso 33 5. Egyesült Királyság McLaren-Mercedes 22

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Fernando Alonso 36 (1-32 / 43-46)
  • Michael Schumacher 34 (33-42 / 47-70)

Michael Schumacher 79. (R) győzelme, 63. (R) leggyorsabb köre, Fernando Alonso 3. pole pozíciója.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2004-es Formula–1 francia nagydíj témájú médiaállományokat.


Előző nagydíj:
2004-es Formula–1 amerikai nagydíj
FIA 2004-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
2004-es Formula–1 brit nagydíj
Előző nagydíj:
2003-as Formula–1 francia nagydíj
Formula–1 francia nagydíj Következő nagydíj:
2005-ös Formula–1 francia nagydíj