2006-os Formula–1 kínai nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kína 2006-os kínai nagydíj
Az évad 16. versenye a 18-ból
a 2006-os Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Shanghai.png
Versenyadatok
Dátum 2006. október 1.
Hivatalos elnevezés Sinopec Chinese Grand Prix
Helyszín Shanghai International Circuit, Sanghaj, Kína
Versenypálya 5,451 km
Táv 305.066 km
Körök 56
Időjárás esős, nedves
Pole-pozíció
Versenyző Spanyolország Fernando Alonso
(Renault)
Idő 1:44.360
Leggyorsabb kör
Versenyző Spanyolország Fernando Alonso
(Renault)
Idő 1:37.586 (49-ben. a(z) 56-ból)
Dobogó
Első Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Második Spanyolország Fernando Alonso
(Renault)
Harmadik Olaszország Giancarlo Fisichella
(Renault)

A kínai nagydíj volt a 2006-os Formula–1 világbajnokság tizenhatodik futama, amelyet 2006. október 1-jén rendeztek meg a kínai Shanghai International Circuiten, Sanghajban.

Pénteki versenyzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csapat/Motor Versenyző
Williams-Cosworth Ausztria Alexander Wurz
Honda UK Anthony Davidson
Red Bull-Ferrari Németország Michael Ammermüller
BMW Sauber Németország Sebastian Vettel
Spyker MF1-Toyota Franciaország Alexandre Prémat
Toro Rosso-Cosworth Svájc Neel Jani
Super Aguri-Honda Franciaország Franck Montagny

Időmérő edzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az esős időmérőn Fernando Alonso szerezte meg az első rajtkockát. Giancarlo Fisichella a második helyen végzett Rubens Barrichello előtt, míg Michael Schumacher csak a hatodik lett az esőt nehezen viselő Bridgestone gumik miatt.[1]

Helyezés Versenyző Csapat/Motor 1. rész 2. rész 3. rész
1 Spanyolország Fernando Alonso Renault 1:44.128 1:43.951 1:44.360
2 Olaszország Giancarlo Fisichella Renault 1:44.378 1:44.336 1:44.992
3 Brazília Rubens Barrichello Honda 1:47.072 1:45.228 1:45.503
4 Egyesült Királyság Jenson Button Honda 1:45.809 1:44.662 1:45.503
5 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 1:44.909 1:45.622 1:45.754
6 Németország Michael Schumacher Ferrari 1:47.366 1:45.660 1:45.775
7 Spanyolország Pedro de la Rosa McLaren-Mercedes 1:44.808 1:45.095 1:45.877
8 Németország Nick Heidfeld BMW Sauber 1:46.249 1:45.055 1:46.053
9 Lengyelország Robert Kubica BMW Sauber 1:46.049 1:45.576 1:46.632
10 Hollandia Robert Doornbos Red Bull-Ferrari 1:46.387 1:45.747 1:48.021
11 USA Scott Speed Toro Rosso-Cosworth 1:46.222 1:45.851
12 Egyesült Királyság David Coulthard Red Bull-Ferrari 1:45.931 1:45.968
13 Olaszország Vitantonio Liuzzi Toro Rosso-Cosworth 1:45.564 1:46.172
14 Ausztrália Mark Webber Williams-Cosworth 1:48.560 1:46.413
15 Németország Nico Rosberg Williams-Cosworth 1:47.535 1:47.419
16 Németország Ralf Schumacher Toyota 1:48.894
17 Olaszország Jarno Trulli Toyota 1:49.098
18 Portugália Tiago Monteiro Spyker MF1-Toyota 1:49.903
19 Japán Jamamoto Szakon Super Aguri-Honda 1:55.560
20 Brazília Felipe Massa* Ferrari 1:47.231 1:45.970
21 Japán Szató Takuma* Super Aguri-Honda 1:50.326
22 Hollandia Christijan Albers* Spyker MF1-Toyota 1:49.542
* Felipe Massa és Szató Takuma tízhelyes rajtbüntetést kapott motorcsere miatt, Christijan Albers pedig csak a huszonkettedik helyről indulhatott a versenyen.[2]

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pálya első kanyarjában a mezőny eső közben

A futam kezdete esős volt, ahogy azonban kezdett felszáradni a pálya, úgy egyre gyorsabbak lettek a Bridgestone-os csapatok autói. Schumacher a 9. körben megelőzte Barrichellót, majd később Buttont is, megszerezve ezzel a negyedik helyet. Räikkönen a versenyen megelőzte Fisichellát is, azonban mechanikai probléma miatt kiállni kényszerült. Alonso előnye gumiproblémái miatt egyre csökkent Fisichellával és Schumacherrel szemben, míg végül mindketten megelőzték. A második boxkiálláskor Schumacher ment ki először, már száraz gumiért, nem sokkal Fisichella követte, akit a boxkiállása utáni első kanyarban megelőzte a német. Alonso az utolsó körökben ismét kezdett felzárkózni, és megelőzte Fisichellát. A további pontszerzők Fisichella, Button, de la Rosa, Barrichello, Heidfeld és Webber lettek. A leggyorsabb kör Alonsóé lett. (1:37.586)[3] Szatót a verseny után diszkvalifikálták, mert balesetet okozott az utolsó körökben, Alberst pedig 25 másodperces büntetéssel sújtották, mivel nem vette figyelembe a kék zászlót.

A verseny után pontegyenlőség állt elő a két rivális között, Schumacher azonban több futamgyőzelme miatt átvette a vezetést Alonsótól.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 5 Németország Michael Schumacher Ferrari 56 1h37:32.747 6 10
2 1 Spanyolország Fernando Alonso Renault 56 + 3.121 1 8
3 2 Olaszország Giancarlo Fisichella Renault 56 + 44.197 2 6
4 12 Egyesült Királyság Jenson Button Honda 56 + 1:12.056 4 5
5 4 Spanyolország Pedro de la Rosa McLaren-Mercedes 56 + 1:17.137 7 4
6 11 Brazília Rubens Barrichello Honda 56 + 1:19.131 3 3
7 16 Németország Nick Heidfeld BMW Sauber 56 + 1:31.979 8 2
8 9 Ausztrália Mark Webber Williams-Cosworth 56 + 1:43.588 14 1
9 14 Egyesült Királyság David Coulthard Red Bull-Ferrari 56 + 1:43.796 12
10 20 Olaszország Vitantonio Liuzzi Toro Rosso-Cosworth 55 + 1 kör 13
11 10 Németország Nico Rosberg Williams-Cosworth 55 + 1 kör 15
12 15 Hollandia Robert Doornbos Red Bull-Ferrari 55 + 1 kör 10
13 17 Lengyelország Robert Kubica BMW Sauber 55 + 1 kör 9
14 21 USA Scott Speed Toro Rosso-Cosworth 55 + 1 kör 11
15 19 Hollandia Christijan Albers* Spyker MF1-Toyota 53 + 3 kör 22
16 23 Japán Jamamoto Szakon Super Aguri-Honda 52 + 4 kör 19
Ki 7 Németország Ralf Schumacher Toyota 49 Olajnyomás 16
Ki 6 Brazília Felipe Massa Ferrari 44 Ütközés 20
Ki 8 Olaszország Jarno Trulli Toyota 38 Sűrített levegő 17
Ki 18 Portugália Tiago Monteiro Spyker MF1-Toyota 37 Kicsúszás 18
Ki 3 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 18 Gázpedál 5
Kiz 22 Japán Szató Takuma Super Aguri-Honda 55 + 1 kör 21
* Christijan Albers huszonöt másodperces időbüntetést kapott a kék zászló többszöri figyelmen kívül hagyásáért.
Szató Takumát a verseny után kizárták az utolsó körben okozott balesete miatt.[4]

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1 Németország Michael Schumacher 116 1 Franciaország Renault 179
2 Spanyolország Fernando Alonso 116 2 Olaszország Ferrari 178
3 Olaszország Giancarlo Fisichella 63 3 Egyesült Királyság McLaren-Mercedes 101
4 Brazília Felipe Massa 62 4 Japán Honda 73
5 Finnország Kimi Räikkönen 57 5 Németország BMW Sauber 35

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezető helyen:

  • Fernando Alonso: 28 (1-22 / 24-29)
  • Giancarlo Fisichella: 13 (23 / 30-41)
  • Michael Schumacher: 15 (42-56)

Michael Schumacher 91. (R) győzelme, Fernando Alonso 15. pole-pozíciója, 7. leggyorsabb köre.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2006-os Formula–1 kínai nagydíj témájú médiaállományokat.


Előző nagydíj:
2006-os Formula–1 olasz nagydíj
FIA 2006-os Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
2006-os Formula–1 japán nagydíj
Előző nagydíj:
2005-ös Formula–1 kínai nagydíj
Formula–1 kínai nagydíj Következő nagydíj:
2007-es Formula–1 kínai nagydíj