2004-es Formula–1 maláj nagydíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maláj 2004-es maláj nagydíj
Az évad 2. versenye a 18-ból
a 2004-es Formula–1 világbajnokságon.
Circuit Sepang.png
Versenyadatok
Dátum 2004. március 21.
Hivatalos elnevezés Petronas Malaysian Grand Prix
Helyszín Sepang International Circuit, Sepang, Malajzia
Versenypálya 5,54 km
Táv 310.408 km
Körök 56
Időjárás száraz
Pole-pozíció
Versenyző Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Idő 1:33.074
Leggyorsabb kör
Versenyző Kolumbia Juan Pablo Montoya
(Williams-BMW)
Idő 1:34.223 (28. a(z) 56-ból)
Dobogó
Első Németország Michael Schumacher
(Ferrari)
Második Kolumbia Juan Pablo Montoya
(Williams-BMW)
Harmadik Egyesült Királyság Jenson Button
(BAR-Honda)

A maláj nagydíj volt a 2004-es Formula–1 világbajnokság második futama, amelyet 2004. március 21-én rendeztek meg a maláj Sepang International Circuiten, Sepangban.

Időmérő edzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rajtelsőséget a szezonnyitót követően itt is Michael Schumacher szerezte meg, ám második ezúttal a Jaguaros Mark Webber lett.

Helyezés Versenyző Csapat/Motor Idő Különbség
1 Németország Michael Schumacher Ferrari 1:33.074
2 Ausztrália Mark Webber Jaguar-Cosworth 1:33.715 + 0.641
3 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 1:33.756 + 0.682
4 Kolumbia Juan Pablo Montoya Williams-BMW 1:34.054 + 0.980
5 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 1:34.164 + 1.090
6 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 1:34.221 + 1.147
7 Németország Ralf Schumacher Williams-BMW 1:34.235 + 1.161
8 Olaszország Jarno Trulli Renault 1:34.413 + 1.339
9 Egyesült Királyság David Coulthard McLaren-Mercedes 1:34.602 + 1.528
10 Brazília Cristiano da Matta Toyota 1:34.917 + 1.843
11 Brazília Felipe Massa Sauber-Petronas 1:35.039 + 1.965
12 Olaszország Giancarlo Fisichella Sauber-Petronas 1:35.061 + 1.987
13 Ausztria Christian Klien Jaguar-Cosworth 1:35.158 + 2.084
14 Franciaország Olivier Panis Toyota 1:35.617 + 2.543
15 Németország Nick Heidfeld Jordan-Ford 1:36.569 + 3.495
16 Olaszország Gianmaria Bruni Minardi-Cosworth 1:38.577 + 5.503
17 Magyarország Baumgartner Zsolt Minardi-Cosworth 1:39.272 + 6.198
18 Olaszország Giorgio Pantano* Jordan-Ford 1:39.902 + 6.828
19 Japán Szató Takuma* BAR-Honda idő nélkül
20 Spanyolország Fernando Alonso* Renault idő nélkül
* Giorgio Pantano, Szató Takuma és Fernando Alonso tízhelyes rajtbüntetést kapott motorcsere miatt.

Futam[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pályán egy kör 5,540 km, a verseny 56 körös volt. Három versenyző: Giorgio Pantano, Szató Takuma és Fernando Alonso motorcsere miatt tízhelyes rajtbüntetést kapott. A versenyt Schumacher nyerte, a kolumbiai Juan Pablo Montoya és a brit Jenson Button előtt. A pontszerzők további sorrendje Rubens Barrichello, Jarno Trulli, David Coulthard, Fernando Alonso és Felipe Massa volt. Mark Webber kicsúszás, Kimi Räikkönen, Nick Heidfeld és Ralf Schumacher technikai probléma miatt nem fejezte be a futamot.

Helyezés Rajtszám Versenyző Csapat/Motor Futott kör Idő/Kiesés oka Rajthely Pont
1 1 Németország Michael Schumacher Ferrari 56 1h31:07.490 1 10
2 3 Kolumbia Juan Pablo Montoya Williams-BMW 56 + 5.022 4 8
3 9 Egyesült Királyság Jenson Button BAR-Honda 56 + 11.568 6 6
4 2 Brazília Rubens Barrichello Ferrari 56 + 13.615 3 5
5 7 Olaszország Jarno Trulli Renault 56 + 37.360 8 4
6 5 Egyesült Királyság David Coulthard McLaren-Mercedes 56 + 53.098 9 3
7 8 Spanyolország Fernando Alonso Renault 56 + 1:07.877 19 2
8 12 Brazília Felipe Massa Sauber-Petronas 55 + 1 kör 11 1
9 16 Brazília Cristiano da Matta Toyota 55 + 1 kör 10
10 15 Ausztria Christian Klien Jaguar-Cosworth 55 + 1 kör 13
11 11 Olaszország Giancarlo Fisichella Sauber-Petronas 55 + 1 kör 12
12 17 Franciaország Olivier Panis Toyota 55 + 1 kör 14
13 19 Olaszország Giorgio Pantano Jordan-Ford 54 + 2 kör 18
14 20 Olaszország Gianmaria Bruni Minardi-Cosworth 53 + 3 kör 16
15 10 Japán Szató Takuma BAR-Honda 52 + 4 kör 20
16 21 Magyarország Baumgartner Zsolt Minardi-Cosworth 52 + 4 kör 17
Ki 6 Finnország Kimi Räikkönen McLaren-Mercedes 40 Váltóhiba 5
Ki 18 Németország Nick Heidfeld Jordan-Ford 34 Váltóhiba 15
Ki 4 Németország Ralf Schumacher Williams-BMW 27 Motorhiba 7
Ki 14 Ausztrália Mark Webber Jaguar-Cosworth 23 Kicsúszás 2

A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

H Versenyzők Pont H Konstruktőrök Pont
1. Németország Michael Schumacher 20 1. Olaszország Ferrari 33
2. Brazília Rubens Barrichello 13 2. Egyesült Királyság Williams-BMW 17
3. Kolumbia Juan Pablo Montoya 12 3. Franciaország Renault 14
4. Egyesült Királyság Jenson Button 9 4. Egyesült Királyság BAR-Honda 9
5. Spanyolország Fernando Alonso 8 5. Egyesült Királyság McLaren-Mercedes 4

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A versenyben vezettek:

Michael Schumacher 72. (R) győzelme, 57. pol pozíciója, Juan Pablo Montoya 10. leggyorsabb köre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző nagydíj:
2004-es Formula–1 ausztrál nagydíj
FIA 2004-es Formula–1 világbajnokság Következő nagydíj:
2004-es Formula–1 bahreini nagydíj
Előző nagydíj:
2003-as Formula–1 maláj nagydíj
Formula–1 maláj nagydíj Következő nagydíj:
2005-ös Formula–1 maláj nagydíj