Formula–1 szuperlicenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szuperlicenc olyan engedély, amely feljogosítja a pilótákat Formula–1-es autó vezetésére a világbajnokság során. Megszerzéséhez bizonyos feltételeket kötött a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA).

Feltételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annak a pilótának, aki Formula–1-es szuperlicencet szeretne szerezni, teljesítenie kell legalább 300 km-t tesztek és edzések során Formula–1-es autóban ülve. Az FIA licenceknek A, B, C és D fokozataik vannak, így a pilótának legalább A fokozatú versenyzői engedéllyel kell rendelkeznie,[1] valamint valamely alacsonyabb kategóriájú autóverseny-sorozat (Formula–3, GP2) során szerzett bajnoki címmel. Az FIA elfogadja az itt sorozatban szerzett jó eredményeket is a szuperlicenc megszerzéséhez. Az IndyCaron részt vevő versenyzők is szerezhetnek szuperlicencet, amennyiben a világbajnokságon az első négy hely valamelyikén végeznek. Az engedély megszerzéséhez kötött feltételeket a szabályzat „L” függeléke tárgyalja részletesen,[2] és kivételes esetekben a szuperlicenc visszavonható. A kettős állampolgárságú pilótáknak dönteniük kell, hogy melyik nemzetiségük szerepeljen az engedélyen, mert ez határozza meg azt is, hogy mely nemzet színeiben indulnak a világbajnokságon. Egyéb szempontból a szuperlicenc olyan, mint egy útlevél: nem csak a kiállító országban érvényes.

Anyagi vonzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szuperlincencnek van éves illetménye, amelynek alapösszege 2014-ben körülbelül 10 000 . Ennek összege pilótánként kissé eltér.[3][4] A szuperlicenc árával kapcsolatban időről időre felmerülnek az észrevételek az FIA és a GPDA között, ugyanis annak a pilótának kell többet fizetnie ezért, aki sok pontot szerzett a világbajnokság alatt, ezt viszont többen is nehezményezik.[5][6]

Az 1982-es bojkott[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szuperlicencekkel kapcsolatban már évtizedekkel korábban is merültek fel problémák, egyik emlékezetes példája ennek, amikor a pilóták a GPDA, Niki Lauda és Didier Pironi vezetésével sztrájkba kezdtek az 1982-es szezonnyitó dél-afrikai nagydíjat megelőző napon.[7] A szuperlicenc által megszabott feltételek között volt az is, hogy három évre egyetlen csapathoz kellett volna elköteleződniük, nyilvánossá kellett volna tenniük a pénzügyi megállapodások részleteit, illetve a FISA - az FIA egykori részlege - intézkedéseit tilos lett volna kritikával illetniük. Tiltakozásul bezárkóztak egy bérelt házba Kyalami mellett, megpendítve annak a lehetőségét, hogy nem indulnak el a futamon.[8] Szombatra azonban kompromisszumot kötöttek az FIA-val, így a pilóták elindultak a versenyen.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a FIA Super Licence című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.