Tálasi István
| Tálasi István | |
| Született | 1910. július 12.[1] Laško község |
| Elhunyt | 1984. április 17. (73 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | néprajzkutató |
| Tisztsége | egyetemi oktató |
| Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-10. fülke)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tálasi István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tálasi István (Laskó, 1910. július 12. – Budapest, 1984. április 17.) magyar etnográfus, egyetemi tanár. A történelem tudományok kandidátusa (1952), doktora (1972), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1976).
Életpályája[szerkesztés]
1920–1928 között a kunszentmiklósi Baksay Sándor Gimnáziumban tanult. Eötvös-kollégistaként nyert felvételt a budapesti tudományegyetemre, ahol 1933-ban magyar-német szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Néprajzból doktorált Györffy István professzornál A kiskunsági pásztorkodás (Budapest, 1936) című disszertációjával. 1935–1939 között a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban oktatott. Az 1938-1939-es tanévben – mint a bécsi Collegium ösztöndíjasa – történeti néprajzi és összehasonlító néprajzi kutatásokkal foglalkozott. 1940–1942 között a fővárosi Fáy András Gimnáziumban tanított. 1942–1951 között a Szegedi Tudományegyetemen „az Alföld tárgyi néprajza és magyar történeti néprajz” tárgykörből magántanárrá habitálták. 1944–1949 között a budapesti Teleki Pál Tudományos Intézet (a későbbi Kelet-európai Tudományos Intézet) munkatársa volt. 1944–1945 között frontszolgálatot teljesített, ahol 1945–1946 között szovjet hadifogságban volt. 1949–1951 között az ELTE BTK Néprajzi Intézetének tanára lett. 1951–1980 között a Tárgyi Néprajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1959–1963 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. 1967–1984 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Bizottságának elnöke volt. 1976-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1978–1982 között a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Művei[szerkesztés]
- A kiskunsági pásztorkodás (Budapest, 1936)
- A Kiskunság népi állattartása (Budapest, 1936)
- A bakonyi pásztorkodás (Ethnogr., 1939)
- Változásvizsgálatok a népi állattenyésztés köréből (Néprajzi Ért., 1942)
- Az Alföld néprajzi kutatásának kérdései és problémái (Szeged, 1946)
- Néprajzi életünk kibontakozása (A magyar népkutatás kézikönyve, Budapest, 1948)
- Az anyagi kultúra vizsgálatának tíz éve (Ethnogr., 1955)
- A termelés és a nyelv kapcsolata aratóműveleteinkben (Ethnogr., 1957)
- A magyar nép anyagi kultúrája Európában (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály Közlönye, 1964)
- Kiskunság (Budapest, 1977)
- Az európai aratóműveletek néprajzi vizsgálatának főbb eredményei (Termelés és munkaracionalizálás) (MTA I. Oszt. Közl., székfoglaló előadás, 1978)
- A magyar agráretnográfia kutatásának negyedszázada (Diss. Ethn. 2. 1976-1978)
- Néprajzi tanulmányok I. (Diss. Ethn. 3-4. Bp., 1979-1980)
- Baksay Sándor táj- és népismereti tanulmányai (Válogatott művek Baksay Sándor születésének 150. évfordulójára, Budapest, 1982)
- Vásárhely helye a magyar népi kultúra fejlődésében (Kiss Lajos Emlékv., Hódmezővásárhely, 1983)
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Finn Oroszlán lovagrend I. osztályú keresztje (1969)
- Györffy István-emlékérem (1970)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/en/view/BFLV_bn_42_11_2003_4_3/?pg=0&layout=s
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Emlékpont.hu
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk[szerkesztés]
- Andrásfalvy Bertalan: Köszöntjük Tálasi Istvánt (Ethnogr., 1980)
- Filep Antal: Tálasi István köszöntése (Néprajzi H., 1980)
- Heltai Nándor: Bács Kiskun megye tudományos díjasa, Tálasi István akadémikus (Petőfi Népe, Kecskemét, 1983)
- Tálasi István (1910-1984) (Petőfi Népe, 1984)
- Kriza Ildikó: I. T. (Demos, 1984)
- Balassa Iván: Tálasi István születésének 75. évfordulója (Népr. H., 1985)
- Molnár Ambrus: Tálasi István (Confessio, 1985)
- Voigt Vilmos: Emlékezünk Tálasi Istvánra (Art. Pop, 1985)
- Selmeczi László: Tálasi István 1910-1984 (Arany János Múz. Közl., 1986)
- Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete (Budapest, 1989)
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánjai | |
|---|---|
Medveczky Frigyes (1900–01) · Medveczky Frigyes (1901–02) · Pauer Imre (1902–03) · Ballagi Aladár (1903–04) · Lóczy Lajos (1904–05) · Pasteiner Gyula (1905–06) · Hegedűs István (1906–07) · Lánczy Gyula (1907–08) · Asbóth Oszkár (1908–09) · Szinnyei József (1909–10) · Békefi Remig (1910–11) · Beke Manó (1911–12) · Fináczy Ernő (1912–13) Mágócsy-Dietz Sándor (1913–14) · Alexander Bernát (1914–14) · Petz Gedeon (1915–16) · Kövesligethy Radó (1916–17) · Goldziher Ignác (1917–18) · Angyal Dávid (1918–19) · Angyal Dávid (1919–20) · Haraszti Gyula (1920–21) · Siegescu Ferenc (1921–23) · Siegescu József (1922–23)
· Kuzsinszky Bálint (1923–24) · Áldásy Antal (1924–25) · |
