Áldásy Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Áldásy Antal
Született 1869. szeptember 25.
Pest
Elhunyt 1932. július 14. (62 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása történetíró,
heraldikus,
egyetemi tanár

Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25.Budapest, 1932. július 14.) történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A neve néha előfordul Áldássy formában is.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Diplomatikai tanulmányait a bécsi történeti intézetben folytatta. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre volt 1894 és 1912 között. 1912 és 1932 között a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem ny. r. tanára volt. 1902 és 1924 között ő szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.

Tudományos pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutatási területe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több tanulmányban foglalkozott a 15. századi zsinatok, továbbá Zsigmond király történetével, Nagy Lajos király itáliai összeköttetéseivel. Címertana máig a magyarul megjelent művek egyik csúcsponja ezen a területen. A magyar címeres levelek kiadásával jelentős forrásközlő tevékenységet folytatott.

Akadémiai tagsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az MTA levelező tagja (1908)
  • Az MTA rendes tagja (1926)

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önálló kötetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A diplomatikai rendszerekről. Budapest 1890
  • Anabaptisták a XVI. és XVII. században Magyarországon. 1894
  • Az 1707-iki ónodi országgyűlés története. Budapest 1895
  • A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig. Esztergom 1896
  • Pázmány Péter élete. 1898
  • A pecsétek. Az iparművészet könyve. Budapest I. 1902
  • Név- és tárgymutató a gr. Zichy család okmánytára 1-6. kötetéhez. 1906
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. szerk. Á. A. (és Czobor A. I-IV.) Budapest I-VIII. 1904-1942

(Kronológiai sorrendben közli a címeresleveleket, sok címerleírást, címerképet is közzétesz)

  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában található címereslevelek jegyzéke. Budapest I-VIII. 1923
  • A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke. II. Címeres levelek, VII. (Budapest 1941), VIII. (Bp. 1942)
  • Magyar czimeres emlékek. III. Budapest 1926
  • Címertan. Budapest 1923 (A magyar történettudomány kézikönve. szerk. Hóman Bálint, II. kötet, 6. füzet)

Cikkek, tanulmányok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Batthyány Boldizsár és Benedek czímeres levele 1500-ból. Turul 12, 1894, 94-96.
  • Az enyingi Török család czímeres-levele 1481-ből. Turul, 15, 1897, 33-34
  • A Marsovszky-család czimeres levele 1430-ból. Turul, 26, 1908
  • A Dobry család czímeres levele 1431-ből. Turul, 24, 1906
  • Az Armbruster-család czímereslevelei. Turul 34, 1916, 97-101.
  • Ismeretlen czímereslevél II. Lajostól. Turul 40, 1926, 28-29.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 19–20. o.  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 31. o.