Budó Ágoston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budó Ágoston
Arcképe az SZTE fotóarchívumából
Arcképe az SZTE fotóarchívumából
Született 1914. március 4.
Budapest
Elhunyt 1969. december 23. (55 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Foglalkozása fizikus, egyetemi tanár, MTA tag
Díjak Lásd a Kitüntetések szakaszban
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budó Ágoston témájú médiaállományokat.

Budó Ágoston (Budapest, 1914. március 4.Szeged, 1969. december 23.) Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1961 és 1969 között az akadémia elnökségi tagja.

Kutatási területe: molekula-színképek, dielektrikumok fizikája, molekuláris lumineszcencia.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte 19311936 között. 1936-1937-ben belföldi kutatóösztöndíjas volt. 19371938-ban Berlinben a Kaiser-Wilhelm-Institut ösztöndíjasa volt, a Nobel-díjas Peter Debye (1884-1966) professzor mellett dolgozott. 1940-től a Budapesti Tudományegyetemen volt tanársegéd, s még ugyanebben az esztendőben A molekulák fizikája témakörben magántanárrá habilitálták. 1949-től a Debreceni Tudományegyetem tanára volt. 1950-től a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizika tanszékét vezette. 1952-ben érte el a fizika tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjainak sorába 1950-ben, rendes tagjai közé 1960-ban választották be.

Két tanéven át (1958/59, 1959/60) a Természettudományi Kar dékánjává választották. Ezzel egyidejűleg 1960-1969 között az MTA Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutató Csoport vezetését is ellátta. 1954-1969 között a Szegeden kiadott Acta Physica et Chemica című folyóiratot szerkesztette. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vezetőségi tagja, 1950-től e társulat Csongrád megyei csoportjának elnöke. 1964-1969 között az MTA III. osztályának titkára volt. 19591969 között a Fizikai Szakbizottság elnöki tisztét is ellátta.

Életének utolsó két évtizedét (1950-1969) Szegeden élte le a Kísérleti Fizikai Tanszék élén és Berzsenyi utcai otthonában, de mint tudományos közéleti tevékenységéből láthatjuk, a budapesti és - az MTA-n keresztül - a nemzetközi szakmai körökkel is folyamatosan tartotta a kapcsolatot. 1957-ben például a Kísérleti Fizika Tanszéken tartott előadást Raman Chandrasekhara Venkata, indiai Nobel-díjas fizikus. Budó rövidebb külföldi tanulmányutakat is tett, Szovjetunióba (1953), Angliába (1954), NDK-ba (1955, 1958), Franciaországba (1960), Lengyelországba, Jugoszláviába (1963), Dániába (1965).[1] 1969-ben a Budapest és Szeged között közlekedő vonaton érte a halál[2][3][4], a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik[5].

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős a tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága is, behatóan foglalkozott az oktatás korszerűsítésének kérdéseivel. Jeles egyetemi tankönyvíró volt. Tudományos munkásságának egyik fontos területe a kétatomos molekulák színképvizsgálata. Legtöbbet idézett munkája egy 1935-ös tanulmánya, melyben a triplett sávok intenzitáseloszlásáról értekezett. Más irányú vizsgálataiban a poláris molekulákat tartalmazó folyadékok nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedésével foglalkozott, mellyel a Debye-elméletet tette megalapozottabbá. Szegeden szekunder-lumineszcencia vizsgálatokat végzett. Tudományos közleményeit gyakran publikálta német, angol nyelven.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budó (jobbra) Raman, Chadrasekhara Venkatan (balra), Nobel-díjas fizikussal beszélget, 1957. SZTE fotóarchívumából
  • Über die Triplett-Bandentermformel (Zeitschrift für Physik, 1935)
  • Die Rotationskonstanten… (Zeitschrift für Physik, 1936)
  • Über den Zeeman-Effekt (Zeitschrift für Physik, 1936)
  • A triplett molekulatermekről és triplett sávok intenzitásáról (1936)
  • The influence of secondary fluorescence on the emission spectra of luminescent solutions (Ketskeméty Istvánnal) J. Chem. Phys. (1956)
  • Vizsgálatok a molekuláris lumineszenncia köréből. Akadémiai székfoglaló előadás, (1961)
  • Theoretische Mechanik (Berlin, 1969)
  • Mechanika (Budapest, 1972)
  • Kísérleti fizika (I. Budapest, 1975, II. Budapest, 1977, III. Budapest, 1978)

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ketskeméty István: A Budó-féle lumineszencia-iskoláról, különös tekintettel a kutatás megszervezésére. Fizikai Szemle, 1989.
  • Kovács István: Budó Ágoston molekulaspektroszkópiai és a dielektromos jelenségekkel foglalkozó tudományos kutatásai. Fizikai Szemle, 1989.

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTA Elnökségi tag (1961-1969)
  • Szegedi Akadémiai Bizottság, elnök (1961-1969)
  • Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya titkár (1964-1969)
  • Fizikai Szakbizottság, elnök (1961-1969)

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eötvös Loránd Fizikai Társulat, vezetőségi tag (1950-1969)
  • Csongrád megyei Csoport, elnök (1950-1969)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budó Ágoston emléktáblája Szegeden
  • Budó Ágoston tiszteletére 1979-ben mészkőből készült emléktáblát helyeztek el lakóházának falán, Szegeden, a Berzsenyi utca 1. sz. alatt.[6]"
  • Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1994-ben egyik tudományos díját Budó Ágostonról nevezte el. Lásd Budó Ágoston-díj.
  • Nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán a Kísérleti Fizikai tanszékének legnagyobb előadóterme.

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szegedi egyetemi almanach: 1921-1970 (1971). Szeged, Márta Ferenc. Budó Ágoston lásd 135-136. p.
  2. (Szerző és cím nélkül:) Budó Ágoston
  3. Fizikai Szemle 2004/11 - Dombi József: Emlékezés Budó professzorra
  4. Wikipédia:Tudakozó/Budó Ágoston elhalálozási helye
  5. Szeged, Belvárosi temető, XII-10-697 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. p.
  6. Tóth Attila. In memoriam A-tól Z-ig (Emléktáblák Szegeden, I. rész, A-CS.) Szeged, 16. évf. 2004/8. sz. 30-43. p. Budó Ágoston emléktáblájáról lásd 41. p.
  7. Szegedi Akadémiai Bizottság

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]