Karády István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karády István
Karády István arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Karády István arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született 1904. augusztus 20.
Jászberény
Elhunyt 1974. szeptember 21. (70 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
patofiziológus,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karády István témájú médiaállományokat.

Karády István (Jászberény, 1904. augusztus 20.Szeged, 1974. szeptember 21.) orvos, patofiziológus, egyetemi tanár

Kutatási területe: Főleg a Selye János által felfedezett stressz fogalomkörével kapcsolatos kórélettani kérdésekkel foglalkozott. Vizsgálta a szervezet alkalmazkodásának mechanizmusát, a sokkal szembeni ellenállását. Allergiai és anafilaxiai kutatásokat végzett. Ő fedezte fel a rezisztint.[1]

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oklevelét a Budapesti Egyetemen szerezte meg 1929-ben. 19231926 között a Budapesti Egyetem I. sz. Anatómiai Intézetében, 19261929 között a kórbonctani intézetben dolgozott. 1929-1932 között az I. sz. Belgyógyászati Klinikán működött. 1932-től Budapestről Szegedre tevődött át kutatói, oktatói és gyógyító tevékenysége.

19321948 között a szegedi Belgyógyászati Klinikán tevékenykedett. 1934-ben bel- és ideggyógyászati szakorvosi vizsgát tett. 1940-ben az allergiás betegségek kór- és gyógytana tárgykörből magántanárrá habilitálták, 1947-től rk. tanár, 1951. szeptember 15-étől egyetemi tanár volt Szegeden. 1948-ban a King Edward University School of Medicine tanára lett. 19481951 között a Szegedi Tudományegyetem gyógyszertani intézetében, 19511974 között a Kórélettani Intézet tanszékvezetőjeként dolgozott.

Kandidátusi fokozatot is szerzett 1952-ben az új szovjet tudományos szisztéma szerint. Kórélettani előadásai alapján készült tankönyveit és jegyzeteit számos alkalommal egymás utáni években kiadták (1951-1980), abból tanultak az orvostanhallgatók még az 1980-as években is. Számos tanulmányúton vett részt Nyugat-Európában, Kanadában és Amerikában, tudományos közleményeit német és angol nyelven publikálta. Szegeden érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[2]

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Esperimentalis [!] vizsgálatok állatok tachiphilaxiájának és histaminresistentiájának kérdéséhez. (Budapest, 1935)
  • Kórélettan (Budapest, 1951)[3]
  • Die Frage des Histamin-Desensibilisierung im Spiegel eigener Untersuchungsergebnisse und der Literaturangaben. Rapcsák Vilmos társszerzővel. (Budapest, 1953)
  • A heparin alvadásgátló és clearing működése hyperlipaemiában. Pintér Imre, Csergő István társszerzőkkel. (Budapest, 1957)
  • Zur Pathophysiologie des traumatischen Schocks : Kapillarpermeabilität und Sludge-Bildung in traumatischen Schock. Kiss Lajos Thuránszky Károly társszerzőkkel. (Budapest, 1959)

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedi Akadémiai Bizottsági tag (1968-)
  • Acta Physiologica és Acta Medica Hungarica c. orvosi szakfolyóiratok lektora.

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Belgyógyász Társaság, tag (1935-)
  • Magyar Élettani társaság, tag (1942-); veztőségi tag (1970-)
  • Korányi Sándor Társaság, alapító tag (1950-)
  • Magyar Endokrinológiai Társaság, tag, (1968-)
  • Canadian Physiological Soc. (1938-)
  • Pathological Soc., USA (1939-)
  • Soc. Francaise d'Allergologie (1956-)
  • Int. Histamine Club, Párizs (1958-)
  • Fellow of Royal College of Surgeons, London, (1964-)
  • Collegium Int. Allergologicum (Stockholm) (1970-)

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "resistin"
  2. Szeged, Belvárosi temető, XVII-díszsírhely-1 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. p.
  3. 1956,1958, 1964, 1967, 1968, 1970, 1971, 1973, 1975, 1980. évi kiadások ma is megtalálhatók a magyarországi könyvtárakban.
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Karády István lásd 167-168. p.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]