Karády István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karády István
István Karády (1904-1974) Hungarian doctor.jpg
Karády István arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született 1904. augusztus 20.
Jászberény
Elhunyt 1974. szeptember 21. (70 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
patofiziológus,
egyetemi tanár

Karády István (Jászberény, 1904. augusztus 20.Szeged, 1974. szeptember 21.) orvos, patofiziológus, egyetemi tanár

Kutatási területe: Főleg a Selye János által felfedezett stressz fogalomkörével kapcsolatos kórélettani kérdésekkel foglalkozott. Vizsgálta a szervezet alkalmazkodásának mechanizmusát, a sokkal szembeni ellenállását. Allergiai és anafilaxiai kutatásokat végzett. Ő fedezte fel a rezisztint.[1]

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oklevelét a Budapesti Egyetemen szerezte meg 1929-ben. 19231926 között a Budapesti Egyetem I. sz. Anatómiai Intézetében, 19261929 között a kórbonctani intézetben dolgozott. 1929-1932 között az I. sz. Belgyógyászati Klinikán működött. 1932-től Budapestről Szegedre tevődött át kutatói, oktatói és gyógyító tevékenysége.

19321948 között a szegedi Belgyógyászati Klinikán tevékenykedett. 1934-ben bel- és ideggyógyászati szakorvosi vizsgát tett. 1940-ben az allergiás betegségek kór- és gyógytana tárgykörből magántanárrá habilitálták, 1947-től rk. tanár, 1951. szeptember 15-étől egyetemi tanár volt Szegeden. 1948-ban a King Edward University School of Medicine tanára lett. 19481951 között a Szegedi Tudományegyetem gyógyszertani intézetében, 19511974 között a Kórélettani Intézet tanszékvezetőjeként dolgozott.

Kandidátusi fokozatot is szerzett 1952-ben az új szovjet tudományos szisztéma szerint. Kórélettani előadásai alapján készült tankönyveit és jegyzeteit számos alkalommal egymás utáni években kiadták (1951-1980), abból tanultak az orvostanhallgatók még az 1980-as években is. Számos tanulmányúton vett részt Nyugat-Európában, Kanadában és Amerikában, tudományos közleményeit német és angol nyelven publikálta. Szegeden érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[2]

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Esperimentalis [!] vizsgálatok állatok tachiphilaxiájának és histaminresistentiájának kérdéséhez. (Budapest, 1935)
  • Kórélettan (Budapest, 1951)[3]
  • Die Frage des Histamin-Desensibilisierung im Spiegel eigener Untersuchungsergebnisse und der Literaturangaben. Rapcsák Vilmos társszerzővel. (Budapest, 1953)
  • A heparin alvadásgátló és clearing működése hyperlipaemiában. Pintér Imre, Csergő István társszerzőkkel. (Budapest, 1957)
  • Zur Pathophysiologie des traumatischen Schocks : Kapillarpermeabilität und Sludge-Bildung in traumatischen Schock. Kiss Lajos Thuránszky Károly társszerzőkkel. (Budapest, 1959)

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedi Akadémiai Bizottsági tag (1968-)
  • Acta Physiologica és Acta Medica Hungarica c. orvosi szakfolyóiratok lektora.

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Belgyógyász Társaság, tag (1935-)
  • Magyar Élettani társaság, tag (1942-); veztőségi tag (1970-)
  • Korányi Sándor Társaság, alapító tag (1950-)
  • Magyar Endokrinológiai Társaság, tag, (1968-)
  • Canadian Physiological Soc. (1938-)
  • Pathological Soc., USA (1939-)
  • Soc. Francaise d'Allergologie (1956-)
  • Int. Histamine Club, Párizs (1958-)
  • Fellow of Royal College of Surgeons, London, (1964-)
  • Collegium Int. Allergologicum (Stockholm) (1970-)

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "resistin"
  2. Szeged, Belvárosi temető, XVII-díszsírhely-1 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. p.
  3. 1956,1958, 1964, 1967, 1968, 1970, 1971, 1973, 1975, 1980. évi kiadások ma is megtalálhatók a magyarországi könyvtárakban.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Karády István témájú médiaállományokat.
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Karády István lásd 167-168. p.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]