Eötvös Loránd Tudományegyetem

Eötvös Loránd Tudományegyetem
Alapítva	1635
Hely	Budapest, Magyarország
Típus	állami egyetem
Oktatók száma	kb. 1500 fő
Hallgatói létszám	32 500 fő (23 000 nappali tagozatos)
Rektor	Prof. Dr. Mezey Barna
Elérhetőség
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem weboldala

Névváltozatok

Időszak Név 1872 előtt Pesti Egyetem 1872–1921 Budapesti Tudományegyetem 1921–1950 Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem 1950 óta Eötvös Loránd Tudományegyetem

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legrégebbi folyamatosan működő és az egyik legnagyobb egyeteme.

Kezdetben Pesti Egyetemnek, majd 1872-től 1921-ig Budapesti Tudományegyetemnek nevezték. A két világháború között Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem néven volt ismert, Eötvös Loránd fizikus nevét pedig 1950. szeptember 15-e óta viseli. Latin neve: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominata.

Története

Jogelődjét, a Nagyszombati Egyetemet 1635-ben alapította Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus, és vezetését a jezsuitákra bízta. Az egyetem ekkor egy, bölcsészeti és teológiai karból állt, fokozatszerzési joggal. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben kezdte meg működését; így klasszikus értelemben csak ettől a karalapítástól beszélhetünk egyetemről. A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem 1777-ben – az alapító szándékával összhangban – Budára költözött, a királyi várba. Itt kezdődött el speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnök- és állatorvosképzés. Az intézmény Pesten nyert végleges elhelyezést 1784-ben. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre. Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból, 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, s az önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar.

A tudományegyetem nagypecsétje 1880-ból

A Bölcsészettudományi kar főépülete, Múzeum körút 6-8.

ELTE, Lágymányosi Campus

Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. Új nevet is kapott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultás. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem kapott számottevő fejlesztést, így épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt.

Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. (Ezért van bizonyos fennakadás az ún. „kisdoktorik” európai uniós elfogadásánál.)

Hallgatói, tanárai közé számos ismert magyar személyiség tartozott:

Rektorai

• Trencsényi-Waldapfel Imre (1950–1953)
• Tamás Lajos (1953–1955)
• Sőtér István (1955. I. félév)
• Világhy Miklós (1956–1957. márc.)
• Ortutay Gyula (1957–1963)
• Sőtér István (1963–1966)
• Nagy Károly (1966–1972)
• Ádám György (1972–1978)
• Eörsi Gyula (1978–1983)
• Fülöp József (1984–1990)
• Vékás Lajos (1990–1993)
• Szabó Miklós (1993–1999)
• Klinghammer István (2000–2006)
• Hudecz Ferenc (2006–2010)
• Mezey Barna (2010–)

Az egyetemi karok

• Az egyetem ma nyolc karból áll, több mint 30 000 hallgatója van.
• A rendkívül széttagolt egyetemi hálózat integrációja során 2000. január 1-jétől az ELTE részévé vált a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, valamint a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, majd fokozatosan létrehozták az Informatikai Kart, a Pedagógiai és Pszichológiai Kart és a Társadalomtudományi Kart, valamint 2003. augusztus 31. napjával megszüntették a Tanárképző Főiskolai Kart. A karon folyó képzés azonban nem szűnt meg, azt – az adott szaktól függően – a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar, az Informatikai Kar és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar vette át. Az Állam- és Jogtudományi Kart nem érintette az integráció.

Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket.

Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE-ÁJTK)

1053 Budapest, Kecskeméti u. 10–12.

• politológia
• jogász

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar (ELTE-BGGyK)

1097 Budapest, Ecseri út 3.

• gyógypedagógia

Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK)

1088 Budapest Múzeum krt. 4/A, B, C, D, F, I Múzeum krt. 6–8, 6–8/A

• anglisztika
• ének-zene
• germanisztika - néderlandisztika szakirány
• germanisztika - német nemzetiségi szakirány
• germanisztika - németszakirány
• germanisztika - skandinávisztika szakirány
• informatikus könyvtáros
• keleti nyelvek és kultúrák - arab-, hebraisztika-, indológia-, iranisztika-, japán-, kínai-, koreai-, mongol-, tibeti-, török-, újgörög- szakirány
• kommunikáció és médiatudomány
• magyar
• néprajz
• ókori nyelvek és kultúrák
• ókori nyelvek és kultúrák - klasszika- filológia szakirány
• romanisztika - francia-, olasz-, portugál-, román-, spanyol- szakirány
• szabad bölcsészet
• szlavisztika - bolgár-, cseh-, horvát-, lengyel-, orosz-, szerb-, szlovák-, szlovén-, ukrán- szakirány
• történelem
• történelem - régészetszakirány

Felsőfokú szakképzés

• idegennyelvi kommunikátor

Informatikai Kar (ELTE-IK)

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

• programtervező informatikus (magyar és angol nyelven)

Felsőfokú szakképzések

• általános rendszergazda
• web - programozó

Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE-PPK)

• 1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.
• 1064 Budapest, Izabella u. 46.
• 1117 Budapest, Bogdánffy Ödön u. 10.

• andragógia
• pedagógia
• pszichológia
• rekreációszervezés és egészségfejlesztés
• sportszervező

Felsőfokú szakképzés

• intézményi kommunikátor

Tanító- és Óvóképző Kar (ELTE-TÓK)

1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40.

• csecsemő- és kisgyermek nevelő
• óvodapedagógus
• óvodapedagógus - német nemzetiségi szakirány
• óvodapedagógus - szerb nemzetiségi szakirány
• tanító
• tanító - német nemzetiségi szakirány
• tanító - szerb nemzetiségi szakirány

Felsőfokú szakképzések

• ifjúságsegítő
• csecsemőgondozó

Társadalomtudományi Kar (ELTE-TáTK)

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.

• alkalmazott közgazdaságtan
• nemzetközi tanulmányok
• szociális munka
• szociológia
• társadalmi tanulmányok

Természettudományi Kar (ELTE-TTK)

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

• biológia
• fizika
• földrajz
• földtudományi
• kémia
• környezettan
• matematika

A világ egyetemeinek és a magyarországi egyetemek rangsorában

A sanghaji Jiao Tong Egyetem által összeállított a világ egyetemeinek tudományos rangsorolása alapján a magyarországi egyetemek közül 2011-ben a Szegedi Tudományegyetemmel együtt az 1–2. helyet foglalta el, a világranglistán pedig a 301–400. helyre sorolták.

A Times Higher Education Supplement rangsorában 2006-ban a 376–377. helyet érte el.

Az internetes jelenlétet és hatást mérő Webometrics világranglistáján az ELTE (2007. januárban) a 351., míg a Műszaki Egyetem a 283., a Szegedi Tudományegyetem az 594. helyet foglalta el. A 2010. januári listán az ELTE összesítésben a 277., az európai ranglistán 101. helyet foglalja el.

A magyarországi főiskoláknak és egyetemeknek az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) által az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján összeállított abszolút rangsora szerint az ELTE a legjobb magyarországi felsőoktatási intézmény 2010-ben. A listát a HVG Diploma 2011 különszáma adta közre.

Híres hallgatók

• Babits Mihály (1883–1941) költő, író, irodalomtörténész
• Bay Zoltán (1900–1992) magyar fizikus, feltaláló, az űrkutatás úttörője
• Békésy György (1899–1972) magyar fizikus, orvosi és élettani Nobel-díjas
• Bogsch Árpád (1919-2004) jogász, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) alapító főigazgatója
• Eötvös József (1813–1871)
• Eötvös Loránd (1848–1919)
• Erdős Pál (1913–1996) matematikus, az MTA tagja
• Harsányi János (1920–2000) magyar származású amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet kutatója, a Harsányi János Főiskola névadója
• Hevesy György (1885-1966) magyar kémikus, kémiai Nobel-díjas
• Juhász Gyula (1883–1937) költő
• Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató
• Kossuth Lajos (1802–1894) államférfi, Magyarország kormányzója
• Kosztolányi Dezső (1885–1936) író, műfordító, újságíró
• Lénárd Fülöp (1862–1947) Nobel-díjas fizikus
• Lenhossék József (1818–1888) orvos, anatómus, antropológus, az MTA tagja
• Lovász László (1948–) matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
• Neumann János (1903–1957) matematikus
• Semmelweis Ignác (1818–1865) „az anyák megmentõje”, a Semmelweis Egyetem névadója
• Szent-Györgyi Albert (1893–1986) magyar biokémikus, orvosi és élettani Nobel-díjas

ELTE-s közösségek

• ELTE ONLINE
• MEEX – ELTE

Lásd még

• ELTE ETTDK
• Epresso - Felsőoktatási Hírügynökség

Források

• Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

Külső hivatkozások

• Az egyetem története
• Academic Ranking of World Universities – 2006
• A Bölcsészkar honlapja
• Híres diákok