Eckstein Ferenc
| Eckstein Ferenc | |
 | |
| Született | 1769. március 28. Alsókubin |
| Elhunyt | 1833. november 7. (64 évesen) Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, egyetemi tanár, császári és királyi tanácsos |
| Tisztsége | rektor (1813–1814, Eötvös Loránd Tudományegyetem) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eckstein Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ehrenbergi Eckstein Ferenc (Alsókubin, 1769. március 28. – Pest, 1833. november 7.) orvosdoktor, császári és királyi tanácsos, a Lipót-rend lovagja, Pest és Somogy megye táblabírája, egyetemi tanár. Dédunokája Eötvös Loránd fizikus, miniszter.
Élete[szerkesztés]
Atyja királyi kamarai tisztviselő volt; Ehrenbergi Eckstein János (1751-1812) orvos öccse. Eckstein Ferenc az orvosi tudományokat a pesti egyetemen hallgatta. 1793–1797-ig Stahli György tanár segédje volt. 1795. október 27-én sebészeti, november 26. szülészeti és 1797. augusztus 1.-jén orvosdoktori oklevelet nyert, azután Kőszeg város tiszti főorvosa lett.
1799-től a pesti egyetemen a sebészet és szülészet helyettes tanára és 1803. november 1-jétől a gyakorlati sebészet rendes tanára volt. 1809–1810-ben a nemesi fölkelők kórházainak főorvosa, később a pesti sebészeti kórház igazgatója.
1812. szeptember 5-én I. Ferenc magyar király nemességet és családi címert adományozott neki, feleségének és gyermekeinek.[1] 1824. szeptember 27-én pesti polgári jogot szerzett.[2] 1825-ben császári és királyi tanácsos lett.
Pesten, a Váci út melletti sírkertben helyezték örök nyugalomra 1833. november 9-én.
Házassága és gyermekei[szerkesztés]
Felesége Wehner Erzsébet (†1837). Házasságukból született:
- ehrenbergi Eckstein Rudolf (1802-1874). Felesége, Gottesleben Magdolna.
- ehrenbergi Eckstein Anna Franciska (*Pest, 1801. június 2.–†Pest, 1842. július 5.).[3] Férje, barkóczi Rosty Albert (1779-1847) Békés vármegye alispánja.
- ehrenbergi Eckstein Alojzia (1803-1888). Férje nemes Novák Antal (1797-1843) Békés vármegye alispánja.
Művei[szerkesztés]
- Casus chirurgici tres, in publicum artis suae specimen descripti. Pesthini, 1803
- Relatio officiosa generalis de nosocomiis pro nobili insurgente militia hungarica anno 1809. erectis et administratis. Budae, 1810
- Tabellarische Darstellung der gebräuchlichsten chirurgischen Instrumente, Binden und Maschinen älterer und neuerer Zeit, zum Behufe der Wundarznei beflissenen. Uo. 1822 (ezen cím alatt is: Akologie…)
Több cikke van a berlini Encyclop. Wörterbuch der medicinischen Wissenschaft-ban.
Kézirati munkája: Vorlesungen über die Wundarzneikunst. Pest, 1819–20.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 63. kötet - 435 - 441. oldal
- ↑ Ekstein, Franciscus • polgár • Pest • 1824.09.27. • háztulajdonos, belvárosi
- ↑ familysearch.org Eckstein Anna római katolikus keresztelői adatlapja
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Bp., Medicina, 1990
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
- ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
