Frei Zsolt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frei Zsolt (fotó: Kálló Péter)

Frei Zsolt (született Pécs,[1] 1965) fizikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara (ELTE, TTK) Fizikai Intézetének igazgatóhelyettese, az Atomfizikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. [2] Asztrofizikát, kozmológiát és képfeldolgozást tanít.[3] Az MSc szinten oktatott asztrofizika modul koordinátora.[4] Az Inflációs kozmológia c. egyetemi tankönyv társszerzője (Patkós Andrással közösen).[5][6]

Tartalomjegyzék

Életút [szerkesztés]

Középiskolás éveit a pécsi Nagy Lajos gimnázium diákjaként töltötte. Az Országos középiskolai tanulmányi versenyen (OKTV) két második díjat is szerzett, egyet fizikából,[7] egyet pedig az 1983-ban először meghirdetett számítástechnika versenyen, kétfős csapat tagjaként, Danyi Pállal közösen. A KöMaL fizika pontversenyében több díjat szerzett, 1982-ben első lett (Tóth Gáborral holtversenyben).[8] Részt vett a 14. Nemzetközi fizikai diákolimpián.

Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán végezte. Többszörös díjazottja volt az Ortvay Rudolf Problémamegoldó Verseny-nek, helyi és Országos Tudományos Diákkonferencián (OTDK) több, köztük első díjat is kapott. Fizikus és angol nyelvi szakfordító diploma, 1989. Egyetemi tanulmányi- és kutatómunkájáért elsők között kapta meg a Pro Scientia Aranyérmet.[9]

Még egyetemi tanulmányai alatt a University of Tennessee-n töltött egy évet, majd 1990-ben a Fermilab vendégkutatója volt. 1990 és 1994 között a Princeton Egyetem doktorandusza, PhD fokozatát 1995 januárjában ítélték oda.[10] Később a garchingi Max Planck Institute for Astrophysics (München mellett, Németország) és a University of Tokyo (Japán) vendégkutatója,[11] majd a University of Pennsylvania (USA) vendégtanára. 1998-tól docens, 2010-től egyetemi tanár az ELTE-n. 2009-ben habilitált, 2010-ben megkapta az MTA doktora tudományos címet. 2012-ben az MTA által meghirdetett Lendület pályázaton nyert.

Tudományos munkásság [szerkesztés]

Az 1980-as évek végén Patkós Andrással közösen a kvark-hadron fázisátalakulást tanulmányozták,[12] bevezették a perfect wetting fogalmát.[13] 1994-ben James Gunn-nal közösen írt nagy hatású cikket a galaxisok fotometriájáról.[14] 1996-ban publikálta digitális galaxis katalógusát,[15] amelyet a Lowell Obszervatóriumban és a Palomar Obszervatóriumban készült képekből állított össze.[16] Több tanulmányt készített a galaxisok morfológiai osztályozásának témájában.[17]

2005-ben a Sunyaev-Zeldovich effektus alapján kimutatható galaxishalmazokról értekezett.[18] A következő két évben Kocsis Bence doktorandusszal és kettő, az USA-ban dolgozó társszerzővel (Zoltán Haiman, Kristen Menou; mindkettő Columbia Egyetem, New York) először a gravitációs hullámok forrásainak optikai tartományban történő megfigyelésére,[19] majd a feketelyuk-összeolvadások előrejelzésére adott stratégiát.[20] Ez utóbbi eredményt a LISA gravitációs űrobszervatórium tervezésénél is figyelembe veszik.[21]

2007-ben Haiman Zoltánnal, Márka Szabolccsal és Szapudi Istvánnal közösen megalakította az Eötvös International Research School in Astrophysics-et (EIRSA).[22] Ennek része az Eötvös Gravity Research Group (EGRG), amely Frei vezetésével csatlakozott a LIGO gravitációshullám-detektor tudományos programjához.[23]

Frei 2006-ban létrehozta az ELTE Vizualizációs Centrumát.[24] Ebben vezetésével megépítették az ország első, nagyméretű sztereoszkóp megjelenítő berendezését,[25] melynek vetítőfelülete nagyobb mint 10 m², és profi alkatrészekből áll (Christie vetítők, Stewart vászon, Item vázszerkezet, CrystalEyes aktív szemüvegek).

Elismerések, díjak [szerkesztés]

Fontosabb kapcsolódó internetes oldalak [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]