ELTE TTK Biológiai Intézet
| ELTE TTK Biológiai Intézet (Institute of Biology) | |
| Alapítva | 2005 |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Oktatók száma | 50 |
| Tanulólétszám | 200 |
| Igazgató | Miklósi Ádám |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C |
| Postacím | 1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C |
| Az ELTE TTK Biológiai Intézet weboldala | |
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézete az egyetem egyik intézete.[1]
Történet[szerkesztés]
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Magyarország legsokoldalúbb egyetemi biológiai szakmai közössége. Az intézet 12 tanszéket, több MTA-ELTE Kutatócsoportot, Lendület és más számos pályázati nyerteseket egyesítő közösséget foglal magába.[2]
Az ELTE-n a biológiai képzés az 1800-as évek közepén kezdődött különböző természettudományos diszciplínák önállósodásának következtében. Ekkoriban még csak tanárképzés keretében folyt a biológia oktatása. Az ELTE levéltárának adatai szerint 1875-ben már elkezdték ellenőrizni a biológiai tanárképzés minőségét. 1954-ben a biológiatanári szakot kibővítették ötéves képzés szakká. 1963-ban megalapították a biológus szakot, aminek célja a kutató szakemberek képzése volt.
2006-tól három éves alap- (B.Sc.) és erre épülő két éves mesterképzés (M.Sc.) keretében folyik a képzés az intézetben a bolognai folyamatoknak megfelelően. A legkiemelkedőbb hallgatók a Biológiai Doktori Iskola programjában folytathatják tanulmányaikat.
2013-tól a biológiatanári végzettséghez ötéves képzésben folyik az oktatás.
A Biológiai Intézet a Biológiai alapszak, a Biológus mesterszak és a tanárképzés Biológia modulja oktatásáért felelős. Az intézetnek meghatározó szerepe van a Környezettan és Környezettudomány képzésekben, mindemellett az intézet részt vesz pszichológusok és gyógyszerészek oktatásában is. Ezen felül az intézet felügyel felsőoktatási szakképzéseket is, illetve szakirányú továbbképzéseket. A Tudományos Diákkör munkájában való aktív részvétel egy nagyon fontos eleme a hallgatók kutatói életpályára nevelésében. A Biológiai Doktori Iskola 10 programot működtet a mesterszakos diplomát szerzett hallgatók számára.
A Biológiai Intézet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ELTE Természettudományi Kar vezető helye legyen a hazai és a nemzetközi egyetemi rangsorokban. Az intézet publikációs teljesítménye, pályázati sikeressége valamint hazai és külföldi kapcsolatrendszere további fejlesztésével kíván fejlődni.
Tanszékek[szerkesztés]
Az intézet 12 tanszéket és egy szakmódszertani csoportot foglal magába.[3]
| Tanszék | Tanszékvezetők |
|---|---|
| Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék | Lőw Péter |
| Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék | Herczeg Gábor |
| Biokémiai Tanszék | Kovács Mihály |
| Embertani Tanszék | Vellainé Takács Krisztina |
| Etológiai Tanszék | Miklósi Ádám |
| Élettani és Neurobiológiai Tanszék [4] | Ádám György (1968–1992) Kukorelli Tibor (1992–2000) Détári László (2000–2015) Világi Ildikó (2015–2018) Dobolyi Árpád (2018–) |
| Genetikai Tanszék | Vellai Tibor |
| Immunológiai Tanszék[5][6] | Gergely János (1973–1993) Erdei Anna (?–?) Kacskovics Imre (?–?) |
| Mikrobiológiai Tanszék | Tóth Erika |
| Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék | Fodor Ferenc |
| Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék | Standovár Tibor |
| Növényszervezettani Tanszék | Kovács M. Gábor |
| Biológiai Szakmódszertani Csoport |
Vezetés[szerkesztés]
Az intézetet az intézetigazgató vezeti, két helyettessel (egy stratégiai és egy oktatási intézetigazgató).[7]
| Títulus | Név |
|---|---|
| Intézetigazgató | Miklósi Ádám |
| Stratégiai intézetigazgató helyettes | Vellainé Takács Krisztina |
| Oktatási intézetigazgató helyettes | Kovács M. Gábor |
Oktatás[szerkesztés]
Az intézetben alapképzés, mesterképzési és doktori képzés folyik.[8]
| Képzés | Tantárgy |
|---|---|
| Alapképzés | Biológia |
| Mesterképzés | Biológus Biotechnika Gyógyszerész |
| Doktori képzés | Biológia |
Oktatók[szerkesztés]
A félkövérrel szedett oktatók 2021-ben is az egyetemen oktatnak.
| Tanszék | Tanszékvezetők |
|---|---|
| Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék | Lőw Péter |
| Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék | Herczeg Gábor |
| Biokémiai Tanszék | Kovács Mihály |
| Embertani Tanszék | Vellainé Takács Krisztina |
| Etológiai Tanszék | Miklósi Ádám |
| Élettani és Neurobiológiai Tanszék [4] | Ádám György, Détári László,Dobolyi Árpád, Kukorelli Tibor, Világi Ildikó |
| Genetikai Tanszék | Ari Eszter, Bana Ágnes, Barna János, Billes Viktor, Egyed Balázs, Hotzi Bernadett, Kovács Tibor, Orosz László, Sigmond Tímea, Sturm Ádám, Varga Máté, Vellai Tibor, Vida Gábor |
| Immunológiai Tanszék[5][6] | Gergely János, Erdei Anna, Kacskovics Imre |
| Mikrobiológiai Tanszék | Tóth Erika |
| Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék | Fodor Ferenc |
| Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék | Standovár Tibor, Szathmáry Eörs |
| Növényszervezettani Tanszék | Kovács M. Gábor, Solymosi Katalin |
| Biológiai Szakmódszertani Csoport |
Kutatás[szerkesztés]
Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék[szerkesztés]
Az Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék a molekuláris sejtbiológia tárgykörén belül a sejtpusztulással és az autofágia (a sejtes önemésztés) molekuláris mechanizmusával és szabályozásával foglalkozik. A tanszék kutatói vizsgálják az autofágia hormonális és genetikai szabályozását, az autofágia szerepét a sejtpusztulásban, a makromolekulák degradációjában, a neuronvesztéssel járó betegségekben, és a tumorigenezisben. A kutatók modellrendszerként ecetmuslicát és emlős sejtvonalakat alkalmaznak. A tanszék oktató-kutatóinak érdeklődési területe a kutatási témák igen széles spektrumát öleli fel: génszabályozástól és RNS interferenciától, az autofágián, endocitózison át a krinofágia folyamatát szabályozó molekulák jellemzéséig.[9]
Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék[szerkesztés]
Az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék kutatásainak közös tulajdonsága, hogy az egyed feletti szerveződési szintekre (populációk, fajok, magasabb taxonok) koncentrál, bár a vizsgált kérdések megválaszolásához gyakran nyúl az egyed alatti szerveződési szintek (fiziológia, genetika, molekuláris biológia) vizsgálatában bevett módszerekhez. A modellfajok rendkívül széles skálán mozognak az amőbáktól a televényférgeken és ízeltlábúakon át a gerincesekig. Az ökológiai vizsgálatainkat túlnyomó részt természetes élőhelyeken végezzük, pl. a Pilisi hegységben működő (ELTE Pilis Projekt) kutatóállomásunkon több mint 30 éve folyamatosan kutatjuk az odúköltő énekesmadarakat.[10]
Biokémiai Tanszék[szerkesztés]
A Biokémiai Tanszéket Bíró Endre, Szent-Györgyi Albert egykori tanítványa, alapította az 1970-es években. Ebből az évtizedből datálódik a tanszék történetét végigkísérő kutatási téma, az izombiokémia, amit ma a motorfehérjék kutatása címmel űz. A tanszék történetének másik nagy alakja, Gráf László a szerin-proteázok szerkezet-funkció vizsgálatát indította el a tanszéken az 1980-as évek közepén, amely azóta is a tanszék kutatási témái közé tartozik. Az elmúlt két évtizedben a tanszék kutatási portfóliója jelentősen kiszélesedett és az fehérjetudományi alapkutatás kiegészült alkalmazott kutatásokkal, biomarker- és gyógyszerfejlesztési projektekkel. A Biokémiai Tanszéken jelenleg 6 kutatócsoport működik, kiegészülve 3 pályázatnyertes junior kutatónkkal, akik részben önálló témákon dolgoznak. A kutatásaik elsősorban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A tanszéken működött az Európai Kutatási Tanács első, a Biológiai Intézethez kötődő kutatócsoportja. A kutatási projektjeik kiterjedt hazai és nemzetközi együttműködésben valósulnak meg. Ipari együttműködési partnereink között van a Richter gyógyszergyár.[11]
Embertani Tanszék[szerkesztés]
Az Embertani Tanszék jelenlegi kutatási témái közé tartozik a kárpát-medencei történeti népességek embertani kutatása, különös tekintettel az őskori és népvándorlás kori populációk eredetének és esetleges továbbélésének kérdéseire. Életmód és betegségek a történeti korokban.Pajzsmirigy alulműködéses gyermekek növekedési mintázata. A Kolekalciferol ellátottság mértéke és a testszerkezet mutatói közötti kapcsolat elemzése gyermekeknél. Az alapanyagcsere életkori és nemi különbségei. Tumor szuppresszor és metasztázis inhibitor gének biológiai funkciójának vizsgálata genetikai modell, tumorsejtvonalak és humán szérum minták felhasználásával.[12]
Etológiai Tanszék[szerkesztés]
Az Etológiai Tanszék kutatási területei közé a viselkedéskutatás és azzal összefüggő biológiai területek (genetika, ökológia, élettan) széles skáláját tartozik. Kezdetben a tanszéki kutatások döntően a kutyák elmebeli képességeinek vizsgálatával foglalkoztak, de mára más fajokkal is bővült az elmeműködésre és agyműködésre irányuló kutatási paletta.[13]
Élettani és Neurobiológiai Tanszék[szerkesztés]
Az Élettani és Neurobiológiai Tanszék az idegrendszer felépítésének és működésének megismerésével foglalkozik. A tanszék az emberi életkor meghosszabbodása, az életvitel felgyorsulása következtében azonban megfigyelhető az idegi működést érintő betegségek kialakulásának okaival is foglalkozik. A normál idegrendszeri működés, viselkedés és az ennek hátterében álló sejtszintű folyamatok feltárása a tanszék egyik fő kutatási területe. A tanszéken különböző vizsgálati módszerek felhasználásával ezen kutatásoknak nagy hagyománya van.[14]
Kutatók[szerkesztés]
A következő lista az ismertebb kutatókat tartalmazza. Az ismertség a Google Tudós idézetek alapján lett megállapítva.
| Idézetek száma | Kutató |
|---|---|
| 10 000-50 000 | Miklósi Ádám,[15] Lőrincz Péter[16] |
| 5000-10 000 | Lőw Péter,[17] Varga Máté,[18] Szatmári Zsuzsanna[19] |
Ismertebb hallgatók[szerkesztés]
- Balogh János, biológus (1935, biológia, PhD)
- Csuzdi Csaba, biológus (1984, biológia)
- Hámori József, biológus (1955, biológia)
- Jávor Benedek, politikus (2006, biológia, PhD)
- Juhász-Nagy Pál, biológus (1957, biológia és kémia)
- Kampis György, biológus (1988, biológia)
- Kollányi Ágoston, rendező (1971, biológia)
- Kubinyi Enikő, etológus (2004, etológia PhD)
- Podani János, biológus (biológia)
- Solymosi Katalin, biológus (2005, biológia PhD)
- Szabó Rebeka, politikus (2001, biológia)
- Tölgyesi Ágnes, rendező (1980, biológia)
- Vida Gábor, biológus (1957, biológia és kémia)
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet - Történet. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ ELTE TTK Biológiai Inézet - Tanszékek. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ a b http://physiology.elte.hu/tortenet.html
- ↑ a b ELTE TTK Biológiai Inézet Immunológiai Tanszék. immun.elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ a b https://immun.elte.hu/tortenet
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet Vezetése. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet - Oktatás. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet - Anatómia, Sejt, és fejlődésbiológiai Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet - Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet - Biokémiai Tanszék. elte.hu. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet - Etológiai Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
- ↑ ELTE TTK Biológiai Intézet - Élettani és Neurobiológiai Tanszék. elte.hu. (Hozzáférés: 2021. június 27.)
- ↑ Google Tudós: Miklósi Ádám. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Google Tudós: Lőrincz Péter. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Google Tudós: Lőw Péter. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Varga Máté. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
- ↑ Szatmári Zsuzsanna. Google Tudós. (Hozzáférés: 2021. június 26.)