Ferenciek tere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kígyó tér

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 21″

A Ferenciek tere és a templom 1901-ben (a Duna felől nézve)


Az 1909-1913 között épült Párisi udvar villamosmegállóval (1963. február 20.)
A tér keleti oldalán álló Alkantarai Szent Péter Templom, vagy közismertebb nevén a Pesti Ferences Templom kapuja
A délkeleti sarkon álló Egyetemi Könyvtár

A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határai: Szabad sajtó út 5., Duna utca 7. és 6., Veres Pálné utca 1. és 2., Irányi utca 29., Károlyi Mihály utca 7-9. és 12., Reáltanoda utca 1. és 2., Kossuth Lajos utca 1. és 2/a., Petőfi Sándor utca 1. és 2., Kígyó utca 4. és 1., Szabad sajtó út 2.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferenciek terén álló ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyult, ezért a ferences atyák 1727-ben új templom építésébe kezdtek. A ma is álló 766 m2 alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szentelték fel. A Ferences szerzetesrend tagjait a magyar nyelv történeti-etimológiai szótár szerint ferences, Ferenc-rendi és franciskánus, ferencbarát, ferencszerzetes néven említjük. A „ferenci” formára először 1793-ból van adat. A teret 1874 óta hívják Ferenciek terének, de már a 18. században ismert volt a Franziskanerplatz neve is, ezért valószínűsíthető, hogy a pesti szlengben régóta élő elnevezés vált hivatalossá.[1]

1893-ban a vezetés törvényt alkotott két új Duna híd létesítéséről. 1898-ban elkezdődött az Eskü téri híd (ma Erzsébet híd) építése, amelyhez kapcsolódóan kissé át kellett rendezni a Belvárost. A hidat a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcával össze kellett kötni. A ma is álló Belvárosi plébániatemplomot meghagyták, azt a hídfő kikerülte, de a Hatvani utca szélesítése miatt a Kígyó utcában álló régi pesti Városházát is le kellett bontani. (Helyére az északi Klotild palota került.) A déli hamarabb épült fel, a két ház 1899-1902 között épült.

1903-ban átadták a láncszerkezetű hidat és a széles sugárúton megindulhatott a mostanihoz képest még elég csekély forgalom. 1914-től már a hídon közlekedő villamosjárat is érintette a teret.

1945-ben a második világháborúban a főváros ostroma során a régi Erzsébet híd megsemmisült, csak a balparti pillér maradt állva. 1947-től a villamosjáratok ideiglenes végállomása a pesti hídfő lett. 1964-ben adták át a forgalomnak a ma is látható modern kábelhidat, amelyen 1973-ig közlekedett villamos. Megszüntetését a 2-es metró megindításával indokolták. Szakmai indokoltsága ma is viták tárgya. A Rákóczi úti villamos forgalmát a 2-es metró helyett a sűrűn közlekedő 7-es buszcsalád vette át. Az erős közúti forgalom a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt nagy környezeti terhelést okoz. Emiatt a köznyelvben elterjedtté vált a "városi autópálya" kifejezés.

A téren a külön szintű csomópont és a 3-as metró állomását 1976-ra alakították ki. A Váci utca északi szakaszát 1986-ban, a délit 1996-ban alakították át sétálóutcává. A mai tér 1992. április 30-án jött létre a Ferenciek tere és a Felszabadulás tér összevonásából. Azóta sokféle terv és ötlet született a tér és a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és a villamos újraindításáról is.

A Ferenciek tere korábbi elnevezései: A XVI. századtól Platea dominorum (Urak utcája), ill. Szent Péter utca, 1690-től Herrngasse (Úri utca), a XVIII. századtól Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz, ill. Universitätplatz (Egyetem tér), 1874-től Ferenciek tere, 1962-től Károlyi utca, 1991-től Ferenciek tere.

A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-tól Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér. A pesti népnyelv Felszab térnek nevezte.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi autóbuszok megállnak a Ferenciek terén:

Metró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt található a 3-as metró egyik megállóhelye. A megálló 27,7 méterrel van a felszín alatt. A metrómegállót 1976. december 31-én adták át.[2]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenciek tere témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]