Giergl Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giergl Kálmán
Született 1863. június 29.
Pest
Elhunyt 1954. szeptember 10. (91 évesen)
Nógrádverőce
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giergl Kálmán témájú médiaállományokat.
Klotild paloták, 1901
Zeneakadémia, 1907
Luxus Áruház, 1911

Giergl Kálmán (Pest, 1863. június 29.Nógrádverőce, 1954. szeptember 10.), a magyar eklektika korszakának jelentős építésze. A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.

Családi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiroli gyökerű, művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Édesapja Giergl Henrik (1827-1871), korának híres üvegművese volt, míg másodunokatestvérei között találjuk Györgyi Géza építészt (1851-1934), aki a budai királyi palota, a Műegyetem "K" épülete és más középületek tervezésében vett részt, és Györgyi Kálmán művészeti írót (1860-1930), aki az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője volt.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Giergl Kálmán a pesti Műegyetemen, majd a berlini Kunstakademie-n végezte tanulmányait. Pályáját a német fővárosban a Gropius és Schmieden cégnél kezdte. Hazatérése után Hauszmann Alajos tanársegédje lett a Műegyetemen, aki saját tervezőirodájában is jelentős munkákat bízott rá. Ekkoriban kezdett együtt dolgozni a Hauszmann-iroda másik tehetséges tagjával, Korb Flórissal (1860–1930). Hauszmann több fontos középület tervezésébe vonta be a két tehetséges ifjút. Így az Alkotmány utcai törvényszéki épület, a New York-palota és az Igazságügyi palota tervezésébe, de a Budavári Palota kibővítésébe is.

1893-ban mindketten kiváltak a Hauszmann-irodából és társas viszonyba léptek. Első nagyobb szabású közös művük a Pesti Hírlap budapesti székháza volt. Együtt tervezték az 1896-os Ezredéves Kiállítás több, utóbb lebontott pavilonját. Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél az építtető Klotild főhercegasszonyról elnevezett két 1901-ben épült iker-palota és az 1902-ben emelt Király-bérház tervezése is nevükhöz fűződik. Az 1902-es pályázat nyerteseiként kapták a megbízást a Zeneakadémia tervezésére. Ez az 1904–1907 között kivitelezett Liszt Ferenc téri épület tekinthető fő művüknek. A rákövetkező években készült el terveik szerint a budapesti Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti- és Belklinika. Korb és Giergl 1906-ig vagy 1909-ig, más adatok szerint 1914-ig dolgozott együtt.

Giergl Kálmán sokat utazott Európában, Amerikában, a Közel- és Távol-Keleten. Jelentős műgyűjteményének jegyzékét az Iparművészeti Múzeum őrzi.

Tervek és épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]