Rédei László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rédei László
László Rédei (1900-1981) Hungarian mathematician.jpg
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Születési neve Rédei László
Született 1900. november 15.
Rákoskeresztúr, magyar
Elhunyt 1980. november 21. (80 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása matematikus, egyetemi tanár, MTA-tag
Kitüntetései Kossuth-díj (1950, 1955)

Rédei László (Rákoskeresztúr, 1900. november 15.Budapest, 1980. november 21.) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár, a magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kutatási területei: algebrai számelmélet, algebra, geometria.

Élete, munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1921-től 1940-ig középiskolai tanárként tanított Budapesten, Miskolcon és Mezőtúron.[1] Eközben 1932-ben a Debreceni Egyetemen magántanári képesítést szerzett és 1934–1935-ben Humboldt-ösztöndíjasként Göttingenben folytatott tanulmányokat.[1][2] 1940-ben az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat Kőnig Gyula-díjjal tüntette ki.

Még abban az évben a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemre került, ahol 1941-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Először a geometriai, majd az algebra és számelméleti tanszéket vezette.

Pályafutása során közel százötven dolgozatot és öt könyvet írt. Legjelentősebb eredményeit az algebra és a számelmélet területén, a véges Abel-csoportok elméletében érte el. Tétele a magyar matematika egyik legszebb gyöngyszeme, hatásos eszköznek bizonyult az n-dimenziós euklideszi terek térfedő kockarácsainak vizsgálatánál, egyben fontos számelméleti vonatkozásai is vannak, és segítségével meglepő kódoláselméleti eredmények születtek. További eredményei a p-csoportokkal, a végesen generált félcsoportokkal, illetve a félcsoportok és gyűrűk bővítéselméletével kapcsolatosak. Rédei Lászlót az MTA 1949-ben levelező, 1955-ben rendes tagjává választotta.

Rövidebb tanulmányutakon járt az NDK-ban, az NSZK-ban, Ausztriában, Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Svédországban, Norvégiában, Jugoszláviában. 1967-től újra Budapestre költözött és az MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Osztályát vezette.

Fia, L. B. Rédei Szegeden kezdett tanulmányait Svédországban fejezte be elméleti fizikusként. Balesetben elhunyt még apja életében, azonban a halálhírt már nem mondták el apjának, aki akkor már idős volt és beteges. Feleségével együtt a Kútvölgyi Kórház krónikus osztályára kerültek. Hosszú betegeskedés után egy infarktus következtében 1980. november 21-én hunyt el, sírja a budapesti Kerepesi temető MTA parcellájában található.[3][4]

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954.
  • Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1963.
  • Begründung der euklidischen und nichteuklidischen Geometrien nach F. Klein., Budapest, 1965.
  • Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1970.
  • Endliche p-Gruppen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989[3][5]

Szerkesztései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Acta Mathematica Hungarica társszerkesztő, 1950-
  • Semigroup Forum társszerkesztő, 1969-

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1922–1947)
  • Bolyai János Matematikai Társaság (1947–)
  • Deutsche Mathematiker Vereinigung (1934–)
  • Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina (1962–)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla tiszteletére készített dombormű a szegedi Dóm tér pantheonjában

Rédei László születésének 100-adik évfordulóján (2000-ben) a szegedi Dóm tér Nemzeti pantheonjában domborművet avattak fel Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikusok tiszteletére.[6][7]

Kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Lásd: Rédei László az SZTE Egyetemi Könyvtár oldalán
  2. Lásd: Rédei László a MacTutor oldalán
  3. ^ a b Lásd:WIEGANDT RICHÁRD: Rédei László, történelmi háttérben. Szubjektív emlékek
  4. Budapesti Negyed 25. (1999/3)
  5. Rédei még 1977-ben leadta a kész kéziratot, de pénzhiány miatt a kiadó csak 1989-ben, Rédei halála után 9 évvel jelentette meg a könyvet.
  6. Lásd: Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.) Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.
  7. Lásd: www.szoborlap.hu
  8. Lásd a Magyar Örökség díj oldalát

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon : 1000–1990. Javított, átdolgozott kiadás, Budapest, 2001
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Rédei László lásd 403-404. p. ISBN 963-482-037-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rédei László témájú médiaállományokat.