Ortvay Rudolf
_physicist.jpg)
Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1. – Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: Az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet.
Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Budapesten, Göttingenben, Zürichben és Münchenben járt egyetemre. A kolozsvári egyetemen doktorált fizika szakon. Külföldi tanulmányútján Zürichben Peter Debye (1884-1966) mellett dolgozott, Münchenben Arnold Sommerfeld (1868-1951) német matematikus és elméleti fizikus környezetében az anyagszerkezettel foglalkozott. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1915-től magántanár, majd a nyugdíjba vonuló Farkas Gyula tanszékvezetői székét öröklte a kolozsvári egyetemen.
A menekülő kolozsvári magyar egyetemmel ő is Budapestre érkezett, majd 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, az Elméleti Fizikai Tanszék alapítója és első vezetője lett. (1921. szeptember 22. - 1928. augusztus 7.[1]) A Matematikai és Természettudományi Kar élére dékánnak választották az 1923/24-es tanévre, prodékáni tisztet töltött be 1924/25-ben. Szegeden ő szerkesztette az egyetemi természettudományi aktát.
Az 1920-as években tartotta Szegeden híres előadássorozatát a Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe címen. Előadásainak anyaga 1927-ben nyomtatásban is megjelent, sőt akadémiai székfoglalóján (1925) is ezt a könyvet ismertette.[2] 1928-1945 között a Budapesti Egyetemen az elméleti fizika tanára illetve az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója volt.
Munkássága [szerkesztés]
1929 őszétől már Budapesten szervezte a modern fizikai elméletek megismertetésére a kollokviumokat, amelyekre többek közt Sommerfeldet, Paul Diracot, Neumann Jánost, Wigner Jenőt hívta meg előadónak.
Művei [szerkesztés]
- A kvantumelmélet axiomatikus felépítése Heisenberg, Born és Jordan szerint (1926)
- Törvényszerűségek az elemek spektrumaiban (1926)
- Bevezetés az anyag korpuszkuláris elméletébe (Budapest, 1927)
- Korpuszkulák és hullámok (1929)
- Bevezetés a quantummechnnikába (Budapest, 1931)
- Mechanika. Előadások alapján összeállította Haász István Béla (1931)
- Farkas Gyula r. tag emlékezete (1933)
- Elektrodynamika (1938)
- Az egész és rész problémája (1940)
- A matematika néhány újabb szempontjának fizikai vonatkozásai (1940)
- Tangl Károly 1869-1940 (1940)
- Galilei és az újkori tudományos gondolkodás kibontakozása (1942)
- Newton és korunk tudománya, Születésének 300. évfordulója alkalmából (1943)
- Természetfilozófia (1943)
Tudományos tisztség [szerkesztés]
- Math. és Phys. Lapok szerkesztője (1930-1945)
Társasági tagság [szerkesztés]
- Eötvos Loránd Matematikai és Fizikai Társulat, választmányi tag
- Magyar Természettudományi Társaság, választmányi tag (1919-1925)
- Magyar Filozófiai Társaság
- Deutsche Physikalische Gesellschaft
- Deutsche Mathematiker Vereinigung
- Astronomische Gesellschaft
- Stella Csillagászati Egyesület, elnöki tanács tag
- Magyar Aeroszövetség, választmányi tag
Irodalom [szerkesztés]
- Füstös László: Ortvay Rudolf. Budapest, 1984.
- Születésének centenáriumán cikkeket jelentettek meg életútjáról, tudományos munkásságáról. Fizikai Szemle, 1985/5. sz.
Források [szerkesztés]
- ↑ Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). i.m. 529. p.
- ↑ Farkas Zsuzsanna: Fizika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 334-335. p.
- Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ortvay Rudolf lásd 388. p.
