Bónis György

Bónis György
Született	1914. január 5. Budapest
Elhunyt	1985. november 6. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész jogász jogtörténész könyvtáros levéltáros
Iskolái	ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bónis György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bónis György (Budapest, 1914. január 5. – Budapest, 1985. november 6.) jogász, jogtörténész, az állam- és jogtudományok doktora. Fő kutatási területén, a magyar és egyetemes állam- és jogtörténet a középkorban témában ért el kiváló eredményeket.

Életútja

1936-ban szerzett jogászdoktori diplomát az Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán „Sub auspiciis gubernatoris” kitüntetéssel. 1936 novemberétől 1937 májusáig a School of Economics and Political Sciences (London) ösztöndíjasa volt. A budapesti Egyetemi Könyvtárban kutatókönyvtárosi beosztásban, 1939-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban segédfogalmazóként működött.

1940-ben magyar alkotmánytörténetből a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen egyetemi magántanárrá habilitálták. Néhány héttel később még ugyanebben az évben a kolozsvári egyetemen a jogtörténet rendkívüli egyetemi tanárává nevezték ki.

1940-től 1947-ig volt a kolozsvári egyetem jogi karának egyetemi tanára. Szerkesztette a Jogtörténeti és Népi Jogi Tanulmányok c. könyvsorozatot. 1945-ben a háborús front elől Budapestre menekült, majd 1945-ben vissza is tért Kolozsvárra. 1947-ben a hatóságok kiutasították Romániából. A köztársasági elnök nevezte ki 1947-ben a Szegedi Tudományegyetemre a Magyar és Egyetemes Jogtörténet tanszékvezető egyetemi tanárává. 1955-ben a jogi kar dékánhelyettesi posztját is ellátta. 1957-ig működött Szegeden. 1952-ben kandidátussá, 1969-ben a jogtudományok doktorává nyilvánította az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága.

A szegedi egyetemen az 1956-os forradalom miatt számos hallgatót és oktatót elítéltek vagy elbocsátottak, köztük Bónis Györgyöt is. 1957. június 28-án Budapestre távozott, ahol a Fővárosi Levéltár munkatársa, majd osztályvezetőjeként működött. 1956-70 közt rövidebb kutatói- vagy tanulmányutakon járt Európa különböző országaiban: Hollandia, Írország, NDK, NSZK, Franciaország, Lengyelország, Svédország, Svájc, Csehszlovákia, Olaszország. 1974-ben vonult nyugdíjba.

Munkássága

Nevéhez fűződik az első magyar büntetőjogi kodifikációs kísérlet (1712) felfedezése, a magyar hűbériség és rendiség nyugat-európai összefüggéseinek feltárása, a ius commune magyarországi és erdélyi történetének első német nyelven megjelent összefoglalása, valamint a magyar törvények kritikai kiadása (Decreta Regni Hungariae). Jogtörténeti, történettudományi munkái mellett néprajztörténeti kutatásokkal is foglalkozott.

Számos európai egyetemen és jogtörténeti konferencián tartott előadást, Cambridge-ben vendégprofesszor volt, az Európai Történettudományi Akadémia tagja.

Kötetei (válogatás)

• A magyar büntetőtörvénykönyv első javaslata 1712-ben (Az Angyal szeminárium kiadványai 26. Budapest, 1934.
• A bírósági szervezet megújítása III. Károly korában. Budapest, 1935.
• Hagyomány és haladás az erdélyi jog fejlődésében. Kolozsvár, 1944.
• Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, 1947.
• Jacobinus János erdélyi kancellár formuláskönyve, 1602, Szerk., Kolozsvár, 1947.
• Hajnóczy József. Budapest, 1954.
• Egyetemes állam- és jogtörténet. Sarlós Mártonnal. Budapest, 1957.
• Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után: 1686–1708. Budapest, 1962.
• Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, Ius Romanum Medii Aevi V. 10., Mediolani, 1964.
• A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971.
• A jogtudó értelmiség a középkori Nyugat- és Közép-Európában. Budapest, 1972.
• Középkori jogunk elemei. Budapest, 1972.
• Decreta Regni Hungariae : 1301-1457 / Collectionem manuscriptam Francisci Dőry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai ; [Deutsche Übersetzung Gyula Gál] = Gesetze und Verordnungen Ungarns. Budapest, 1976.
• Decreta regni Hungariae : 1458-1490. Érszegi Gézával és Teke Zsuzsával. Budapest, 1989.
• The laws of the medieval kingdom of Hungary / ... collab. with Leslie S. Domonkos. 2. rev. ed. Idyllwild : Charles Schlacks, jr., 1999-

Irodalom

• Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Millenniumi Magyar Történelem - Historikusok. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. ISBN 963-389-426-3
• Brockhaus Enzyklopädie. 3. Bd. Wiesbaden, 1967. 111. p.
• Révész T. Mihály: Bónis György. (Levéltári Szemle, 1986. 2. sz.).
• Nagyné Szegvári Katalin: Bónis György (1914-1985). Magyar Jogtudósok I. Szerk. Hamza Gábor. Budapest, 1999. 155-168. old.

Társasági tagság

• Magyar Történelmi Társulat (1932-; 1969-)
• Commission Internationale pour l'Histoire des Assemblées d'États (1957-)
• Commission Internationale pour la Diplomatique (1970-)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  
• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Bónis György lásd 29. p. ISBN 963-482-037-9
• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Bónis György lásd 19. p.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 322–323. o. ISBN 963-05-1286-6