Marót Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marót Károly
Károly Marót (1885-1963) teacher of Classical philology.jpg
Arcképe a SZTE Klasszika-Filológiai tanszék honlapjáról
Született 1885. március 2.
Arad, Magyarország
Elhunyt 1963. október 27. (78 évesen)
Budapest, Magyarország
Nemzetisége magyar
Foglalkozása Klasszika-filológus
egyetemi tanár
MTA-tag
Díjak Kossuth-díj (1961)

Marót Károly (Arad, 1885. március 2.Budapest, 1963. október 27.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1945, rendes: 1956), Kossuth-díjas (1961).

Kutatási területe: A görög eposz kora és etnográfiai vonatkozásai. Vallástörténet.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesti Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait görög-latin szakon, egyetemi doktorátusát már 1907-ben[1] megszerezte, 1908-ban kézhez kapta középiskolai tanári oklevelét. Vidékre ment középiskolai tanári beosztásba. 1917-ben a kolozsvári egyetemen Görög folklore és vallástörténet témakörből egyetemi magántanárrá habilitálták. 1924-től a középiskolai tanári tevékenység mellett a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a Klasszika-Filológiai Intézetben is tanított, sőt az 1930-as években a tanszékre rendelték szolgálattételre. Néhány rövidebb tanulmányutat is tett ebben az időszakban Nyugat-Európában, Svédországban (1929) és Franciaországban (1937).

A rasszista üldöztetés elől a második világháború utolsó éveiben bujkálnia kellett[2], de mihelyt Szegedet 1944. októberében elfoglalták a szovjet csapatok, Marót is hamarosan visszatért, s megkezdte a tanszék újraindítását. 1946. januárjában nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Az 1945/46-os[3] tanévre őt bízták meg a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetésével, s megválasztották prodékánnak. 1947. augusztus 27-én a budapesti egyetemre távozott, ahol a Klasszika-Filológia Tanszéken professzori állást kapott, majd tanszékvezető volt 1962. júliusi nyugdíjazásáig. Pesti működése idején is tett néhány rövidebb tanulmányutat Nyugat-Európába, Belgiumba (1948) és Olaszországba (1955, 1958).

1958-tól elnöke volt az Ókortudományi Társaságnak. Nagy irodalmi működést fejtett ki. Tanulmányainak többsége a görög eposz korát és etnográfiai vonatkozásait tárgyalja.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutatásainak középpontjába a homéroszi eposzokat állította. "Ezek számos sajátosságát egy olyan egyénileg kimunkált költészetelmélet keretébe ágyazta, amely az angol etnológiai-antropológiai iskola (főleg J. G. Frazer[4] The Golden Bough-ja) és a mélylélektan ösztönvizsgálatai tanulságaira támaszkodott, s a görög naiv eposzok alakulásának társadalmi gyökerét keresve egy új terminus, a 'közköltészet' bevezetését javasolta. Oktatóként is rendkívüli igényesség jellemezte Marót Károlyt."[5]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ὅμηρος[6] Homérosz
  • Fejezetek a Homeros kérdéshez (Budapest, 1907)
  • A vallás egyénlélektani gyökerei (Budapest, 1919)
  • Homeros harcleírásai és az epikus műfaj kialakulása (Szeged, 1926)
  • Goethe görögsége (Szeged, 1932)
  • Hornyánszky Gyula (Budapest, 1934)
  • Faj- és fejlődés az ethnológiában (1936)
  • Szent Iván Napja. In: Ethnographia-Népélet, 1939, 254—296 11.
  • Eitus és Ünnep. In: Ethnographia-Népélet,1940, 143—187 11.
  • A magyar néprajzkutatás feladatai. In: Ethnographia-Népélet, 1940, 273—308. 11.
  • A magyar "Szent Iván" tanítása. In: Szellem és Élet 4. évf. 4. szám (1941. június) A fentiek előadásként hangzottak el a Budapesti Philologiai Társaság 1940. dec. 18-i felolvasó ülésén.[1]
  • Homeros „a legrégibb és legjobb” (Budapest, 1948)
  • A népköltészet elmélete és magyar problémái (Budapest, 1949)
  • A görög irodalom kezdetei (Budapest, 1956, német: 1960)
  • Az epopeia helye a hősi epikában (Budapest, 1964)

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTA Klasszika-filológia Bizottság, tag
  • Int. Association for the History of Religions, végrehajtó bizottsági tag, magyar nemzeti bizottság elnöke

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ókortudományi Társaság, elnök, 1958-
  • Philológiai Társaság, választmányi tag
  • Magyar Néprajzi Társaság, választmányi tag
  • Dugonics Társaság, tag

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarországon a 20. század közepéig lehetett előbb doktorátust, majd utána diplomát szerezni, 1949-től ez már többé nem volt lehetséges.
  2. Az is lehet, hogy munkaszolgálatos volt, nincs adat.
  3. A szegedi tudományegyetem múltja és és jelene : 1921-1998 (1999) i. m. 272. p.
  4. James George Frazer (1854-1941) skót származású szociálantropológus, aki mitológiával és vallástörténettel is foglalkozott.
  5. Szádeczky-Kardoss Samu: Ókortudomány, latin-görög filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. 206. p.
  6. görögül

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marót Károly témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]