Neuropszichológia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A neuropszichológia az agysérülések következtében a megismerőrendszerben megjelenő deficitmintázatokat rendszerező tudományág. A klasszikus neuropszichológia az egyes megismerőfunkció-kieséseket okozó agykárosodások lokalizációjával foglalkozott, amelynek hagyományait a 19. században Paul Broca és Carl Wernicke teremtették meg a nyelvi zavarok kutatásával. A klasszikus neuropszichológia a tünetek és a sérülés eredete alapján próbált homogén betegcsoportokat képezni, ezzel szemben az úgynevezett kognitív neuropszichológia az egyedi funkcionális mintázatokra helyezi a hangsúlyt.
Források [szerkesztés]
- Pszichológiai lexikon. Budapest : Helikon, 2007. Neuropszichológia lásd 298-99. ISBN 978-963-227-084-5
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
 |
Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
