Báthory Zoltán (pedagógus)
| Báthory Zoltán | |
| Születéskori neve | Báthory Zoltán |
| Született | Budapest 1931. május 2. |
| Elhunyt | Budapest, 2011. december 12. (80 évesen) |
| Nemzetisége | magyar  |
| Házastársa | Kerner Ágnes (1978-2011) |
| Foglalkozása | pedagógus, egyetemi tanár |
| Díjak | Kiss Árpád-díj (2004) |
Báthory Zoltán (Budapest, 1931. május 2. – Budapest, 2011. december 12.) magyar pedagógus, neveléstudós, közoktatási helyettes államtitkár (1994-1998), egyetemi tanár.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
A budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola diákja volt (1950–1952), majd a szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatójaként (1959–1962) szerzett biológia–földrajz szakos tanári képesítést.
Tanár volt Pusztaszabolcson (1952–1956); Budapesten, a XI. kerület Kecskeméti úti (1956–1962), majd a XI. kerület Váli úti (1962–1964) általános iskolában. Dolgozott a budapesti XI. kerületi Tanács Oktatási Osztályán mint tanulmányi felügyelő (1964–1967). – Egyetemi tanárként oktatott a Szegedi Tudományegyetemen, a Miskolci Egyetemen (1993–1998) és mint magántanár a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Tudományos kutatónak először az Országos Pedagógiai Intézetben (OPI) alkalmazták. Előbb a Didaktikai Tanszék munkatársa (1967–1976) volt; később a Tantervelméleti Osztály vezetője, majd az Értékelési Központ vezetője (1976–1993) lett. Eközben az Országos Oktatástechnikai Központ Pedagógiai Osztályának vezetői feladatait is ellátta (1973–1975). – Kinevezték az Országos Közoktatási Intézet vezetőjének, ahol ugyancsak létrehozta az Értékelési Központot, és így lett az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont igazgatója. Innen ment nyugdíjba.
1990 óta a Pedagógiai Bizottság tagja, 1990-1999 között, valamint 2002 óta elnöke is volt. 1990-1995 között, valamint 2003-ben és 2007-ben a Nemzeti Alaptanterv társszerzője és társszerkesztője volt. 1994 óta az Európai Akadémia (London) tagja volt. 1994-1998 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára volt. 1994-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője volt. Több hazai és külföldi pedagógiai társaság tagja, pedagógiai folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. 2002-2005 között az Országos Köznevelési Tanács tagja volt.
Művei (válogatás) [szerkesztés]
- A tantárgyi osztályozás néhány mai jellegzetessége (1968)
- Hét standardizált tantárgyteszt (1973)
- Természettudományos oktatásunk helyzete (1974)
- Feladatok szerkesztése, adatok értékelése (1976)
- Tanítás és tanulás (1978)
- Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata (1992)
- Pedagógiai lexikon (társfőszerkesztő, 1997)
- Maratoni reform, a magyar közoktatás reformjának története, 1972-2000 (2001)
Forrás [szerkesztés]
- MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Révai új lexikona II. köt. (Bak–Bia) 546. l.
