Howard Gardner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horward Gardner
Howard Gardner Approved3 2009 Hi Res.JPG
Arcképe (2009)
Születéskori neve Howard Gardner
Született 1943. július 11. (71 éves)
Scranton Pennsylvaniaamerikai
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása pszichológus
egyetemi tanár
Iskolái Harvard Egyetem
Fontosabb munkái Creating minds (1993)
Multiple Intelligences Around the World (2009)

Horward Gardner weboldala

Howard Gardner (1943. július 11 – ) a Harvard Egyetem pszichológia professzora, a többszörös intelligencia elméletének kidolgozója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsidó származású szülei, Ralph és Hilde Gardner 1938. november 9-én Nürnbergből az Amerikai Egyesült Államokba menekültek. Howard már az Államokban született, Scrantonban, egy északkelet-pennsylvaniai egykori bányászvárosban nőtt fel. Kitűnő tanuló volt, és tehetséges zongorista, de zenei tanulmányait kamaszkorában félbehagyta. Saját bevallása szerint akkor kezdte komolyan venni a tanulást, amikor 1961 szeptemberében bekerült a Harvard College-ba, ahol pszichológiát, szociológiát és történelmet tanult, majd a neves pszichoanalitikussal, Erik H. Eriksonnal dolgozott. Ezután egy évig a London School of Economics hallgatója volt, majd a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol fejlődéspszichológiát tanult. Miután doktori fokozatot szerzett, Roger Brownnal, Nelson Goodmannel és Norman Geschwinddel dolgozott együtt. 1986-tól az Egyesült Államok egyik elit iskolájának, a Harvard Graduate School of Education kognitív pszichológia professzora, emellett a Harvard Egyetem pszichológia professzora és a Bostoni Orvosi Egyetem idegtudományi professzora. A Harvard Egyetemen működő, a magasabb rendű kognitív működéseket tanulmányozó Project Zero munkacsoport alapító tagja. 2004-ben a Kelet-Kínai Egyetem tiszteletbeli professzorává nevezték ki, 2005-ben a Foreign Policy és a Prospect magazin a száz legbefolyásosabb értelmiségi közé választotta. Gardner nevéhez több mint húsz könyv fűződik, melyeket huszonnégy nyelvre fordítottak le.

Többszörös intelligencia elmélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gardner elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Hétféle, egymástól független intelligenciát különböztet meg: nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás és kétféle személyes intelligenciát. A standard intelligenciatesztek az első hármat mérik. Zenei intelligencián többek között a ritmus, hangmagasság érzékelését érti, a testi-kinesztéziás intelligencia mutatója, hogy valaki mennyire bánik ügyesen a tárgyakkal, mennyire tudja kontrollálni saját mozgásait, a személyes intelligenciának pedig két összetevőjét írja le: a személyen belüli és a személyközi intelligenciát. Gardner hozzáteszi, hogy az egyes intelligenciatípusok fejlettségére hatással van az öröklődés és a kultúra is.

Gardner 1998-ban további három intelligencia típust állapított meg, a naturalista, spirituális és egzisztenciális intelligenciát.

A Harvard college tudományos központja
Harvard tér

Magánélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1982-ben vette feleségül Ellen Winner pszichológust. Négy gyermekük született: Kerith (1969), Jay (1971), Andrew (1976) és Benjamin (1985).

Magyarul megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Extraordinary minds (magyar) Rendkívüliek : kivételes egyéniségek : Mozart, Freud, Virginia Woolf, Gandhi portréi és "hétköznapi rendkívüliségünk".[1] Budapest : Kulturtrade Kiadó, cop. 1998. 180 p. (Ser. Mesterelmék 1417-9032) ISBN 963-9069-28-0
  • Good work: when excellence and ethics meet (magyar) Jó munka : amikor a kiválóság és az etika találkozik. Társszerzők: Csíkszentmihályi Mihály, William Damon. Győr : Lexecon, cop. 2008. 378 p. ISBN 978-963-88047-0-9

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ford. Farkas Éva.