Alfred Binet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfred Binet
Alfred Binet.jpg
Életrajzi adatok
Született 1857. július 8.
Nizza, Franciaország
Elhunyt 1911. október 18. (54 évesen)
Párizs
Ismeretes mint az első intelligenciateszt összeállítója
Nemzetiség francia
Pályafutása
Szakterület pszichológia

Alfred Binet (Nizza, 1857. július 8. - Párizs, 1911. október 18.) francia fejlődéspszichológus, 1910-ben ő állította össze az első intelligenciatesztet.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia pszichológus Alfredo Binetti néven látta meg a napvilágot Nizzában, iskoláit azonban - szülei válása után - már Párizsban végezte el, ahol művész anyja mellett ifjú éveit töltötte. Jogi diplomával a kezében úgy gondolta, hogy ő is apja nyomdokaiba lép és megkezdi tanulmányait a híres Sorbonne Egyetemen, ahol a pszichológiában merült el leginkább. John-Martin Charcot irányítása alatt hamarosan a Salpétriére Hospital munkatársa lesz, később a Pszichológiai Laboratórium kutatójaként - 1894-től pedig egészen haláláig (1911) igazgatóként tevékenykedik. Bár Charcot mellett hipnózissal is foglalkozott és több más téma is izgatta, érdeklődése hamar az intelligencia felé fordult.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1900-as évek környékén vezették be a tankötelezettséget Franciaországban, de hamarosan kiderült: nem minden gyermek képes megfelelni a tantervi követelményeknek. Binet arra kapott felkérést, hogy hozzon létre egy egységes módszert, melynek segítségével a gyengébben teljesítő gyerekek időben kiszűrhetők – nem szegregációs, hanem felzárkóztató célzattal. Binet meggyőződése volt, hogy az intelligencia nem veleszületetten meghatározott, változtathatatlan jellemzője a gyerekeknek, hanem fejleszthető. Saját módszerével, amelyet mentális orthopédiának nevezett el, sok esetben tanulni tanította meg a gyerekeket és ennek nyomán szellemi teljesítményük javult, intelligenciaszintjük nőtt.

Intelligenciatesztjében Binet minden korcsoport számára egy feladatcsokrot állított össze. Ezt úgy kellett alkalmazni, hogy a vizsgáló lépcsőzetesen fölfelé haladt a korcsoportok feladatain – a legutolsó helyesen megoldott feladatsor mutatta meg a gyermek mentális korát. A gyermek-intelligenciavizsgálat ma is ezen a „lépcsős” módszeren nyugszik. Théodore Simonnal együtt kifejlesztett kérdőíves módszerét, a Stanford-Binet intelligenciaskálát (Stanford-Binet intelligence scale) átdolgozott formában még ma is alkalmazzák, iskolára csak korlátozottan alkalmas gyermekek kiszűrése céljából.[1]

Binet tartott attól, hogy a kiszűrt gyerekekre megbélyegzés vár, ezért hangsúlyozta: az intelligenciateszt nem tökéletes módszer, nem helyeselte, hogy a gyermekeket gyakran egyik iskolából a másikba helyezzék, ezzel kapcsolatban így vélekedett:

Minden elmaradottsággal gyanúsított gyerek csak akkor emelhető ki az általános iskolából s tehető át speciális iskolába, ha pedagógiai és orvosi vizsgálaton vesz részt, mely megállapítja, hogy értelmi állapota képtelenné teszi arra, hogy átlagosan profitáljon az általános iskolában folyó munkából.

[2]

Magyar nyelven megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pléh Csaba - Boross Ottilia: Pszichológia : a pszichológia legfontosabb fogalmai magyar és angol nyelven. Akadémiai Kiadó, Budapest Standford-Binet intelligenciaskála lásd 268. p.
  2. (Binet, 1904; idézve Reuchlin, 1987 nyomán) Lásd A különbségek kultusza i.m.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pszichológiai lexikon (2007). Helikon, Budapest 50. p.
  • Orvosok Lapja 2012/10 szám 45.old. Czompó Judit cikke

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]