Baskíria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Baskírföld szócikkből átirányítva)
Baskír Köztársaság (Республика Башкортостан, Башҡортостан Республикаһы)
Baskír Köztársaság címere
Baskír Köztársaság címere		 Baskír Köztársaság zászlaja
Baskír Köztársaság zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Székhely Ufa
Járás 54 járás (rajon), 20 járási jogú (köztársasági irányítású) város, 1 szövetségi irányítású város
Települések 21 város, 3 városi jellegű település, 953 község
Alapítás 1919. március 23.
Köztársasági elnök Rusztem Zakijevics Hamitov
Rendszám 02, 102
Népesség
Teljes népesség 4 072 292 fő (2010) +/-
Népsűrűség 29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 143 600 km²
Elhelyezkedése
RussiaBashkortostan2007-01.png
Bashkir03.png

Baskíria vagy Baskírföld, hivatalosan a Baskír Köztársaság (oroszul Респу́блика Башкортоста́н, baskír nyelven Башҡортостан Республикаһы) autonóm köztársaság Oroszország európai részének keleti peremén, a Déli-Urálban, az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Ufa. Délről és délnyugatról az Orenburgi terület, nyugatról Tatárföld és Udmurtföld, északról a Permi határterület és a Szverdlovszki terület, keletről a Cseljabinszki terület határolja. Területe 143 600 km², 2002-ben népessége 4,104 millió fő volt, népsűrűsége 29 fő/km². 1919-ben alakult Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság néven az Oroszországi SZSZSZK-n belül, 1992. március 25-én köztársasággá alakult át.

A köztársaság zászlajában látható sárga szimbólum a kuráj növény virága, mely növényből készül a baskír nemzeti fúvós hangszer, amelynek neve szintén kuráj. A növény hét ága a baskír nép hét alapító törzsét szimbolizálja. Ufa az iszlám Oroszországi központja, itt épül Oroszország legnagyobb mecsetje.

Tartalomjegyzék

Természetföldrajz [szerkesztés]

A köztársaság keleti részén a Déli-Urál egymással párhuzamos láncai húzódnak, a hegyvonulat itt a legszélesebb. A legmagasabbra a középső hegyvonulatok emelkednek: Masak-hegység (Jamantau 1640 m), Avaljak-hegység (Iremel 1582 m), melyek dél felé fokozatosan alacsonyodnak. Az ezzel párhuzamos keleti hegyláncok (Irendik-hegység, Kriktitau) meredeken lejtenek az Urál-folyó völgye felé. A nyugati hegyláncok sorozata (Julmatau, Alatau, Zilmerdak, Takati, Bas-Alatau) a Belaja (Adige) széles völgye felé egyre alacsonyodik (1000 méterről 500-ra). A Belaja-völgy Baskíria legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része. A köztársaság legdélebbi részén a 659 m-es magasságot elérő Zilair-plató az Urál hegységjellegét elvesztett része, hullámos dombság. Az északkeleti részen az 517 m-ig emelkedő Ufai-platót az Ufa és mellékfolyóinak mélyen bevágott völgyei tagolják. Legnyugatibb része a Bugulma-Belebeji-hátsághoz (Ivanovszkoje, 420 m) tartozik, ahol értékes földgáz- és kőolajkészletei találhatóak.

Területe nagyrészt az erdős sztyep övezetbe tartozik, az erdők Baskíria területének 40%-át borítják. A Belaja folyó völgyében alakították ki 1930-ban 720 km² területen a Baskír Nemzeti Parkot. Éghajlata kontinentális, a januári középhőmérséklet –14-17,5 °C, a júliusi 16,5-20,5 °C között változik [1].

Történelem [szerkesztés]

A korabeli arab feljegyzések szerint a baskírok (basgard néven említik őket) már a 9. században a mai Baskíria területén éltek. A 10. században kezdődött az iszlám vallás térhódítása és a 14. századra az egész nép áttért. A 10-13. században nyugati területei a volgai bolgár államhoz tartoztak. 1229–1236 között a tatárok foglalták el. A 15. században a mai Baskíria területe a kazanyi és a szibériai tatár kánságok, valamint a Nogáj Horda között oszlott meg. A baskírok Rettegett Iván orosz cárhoz fordultak védelemért a tatároktól. 1552-ben Kazany elfoglalásával lehetővé vált a moszkvai orosz állam további terjeszkedése kelet felé, 1557-re Baskíria legnagyobb része orosz uralom alá került (az Uráltól keletre fekvő területek csak a század végére). A 17. században orosz jobbágyok tömegei telepedtek át ide. A 17.-18. században számos felkelés (1662–1664, 1681–1683, 1704–1711, 1755) törti ki a földesúri-nemesi elnyomás ellen, de valamennyit leverték. Az orosz birodalom iszlám vallású népeinek vallási jogait csak 1798-ban ismerték el. 1865-ben megalakult az Ufai kormányzóság, amely a baskírok lakta területeket egyesítette (korábban az Orenburgi kormányzósághoz tartoztak). 1919 márciusában megalakult a Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.

Népesség [szerkesztés]

Nemzetiségi megoszlás [szerkesztés]

Baskíria lakosságának 36%-a orosz, 29%-a baskír, 24%-a tatár, 3% csuvas, 3%-a mari, 2%-a ukrán nemzetiségű.

Települések [szerkesztés]

Baskíriában (a 2010. évi népszámláláskor) 21 város, 2 városi jellegű település és 4534 falusi település található, mely utóbbiak közül 98 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 42 volt, a Szovjetunió megszünése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan, 4 viszont azóta városi címet kapott.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Baskíriában 60% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a 20 ezer főt, és összesen 72-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Baskíria városai a következők (2010. évi népességükkel):

A városi jellegű települések:

  • Csismi (21 196)
  • Prijutovo (20 891)

Államszervezet [szerkesztés]

Elnök [szerkesztés]

Baskíria köztársasági elnöke 1993 és 2010 júliusa között Murtaza Rahimov volt. Hivatali ideje 2011 őszén járt volna le, de a 76 éves Rahimov helyére – Dmitrij Medvegyev ajánlása alapján – a köztársasági parlament 2010. július 19-én Rusztem Zakijevics Hamitovot (oroszul: Рустэм Закиевич Хамитов) választotta meg.[1]

Közigazgatás és önkormányzatok [szerkesztés]

Baskíria (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 54 járásra oszlik, ezen kívül a 21 város közül valamennyi köztársasági alárendeltségű, kivéve a zárt városként közvetlenül az Oroszországi Föderáció szövetségi szerveinek alárendelt Mezsgorje. A városok közül hathoz falusi települések is be vannak osztva, melyek így a városhoz hasonlóan nem tartoznak egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 54 járás mindegyikében járási önkormányzat működik. A városok közül 9 (Ufa, Agigyel, Kumertau, Mezsgorje, Nyeftyekamszk, Oktyabrszkij, Szalavat, Szibaj és Sztyerlitamak) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyek egyszintű önkormányzatok, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A többi 12 város és a 2 városi jellegű település városi községet alkot, melyek valamely járási önkormányzatnak alá vannak rendelve, akárcsak a 818 falusi község. A városokhoz beosztott falusi települések a megfelelő városi körzethez illetve városi községhez tartoznak.

Közigazgatási szempontból tehát Baskíria 54 járásra és 21 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 54 járási önkormányzat és 9 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 14 városi és 818 falusi község alkotja.

A járások és székhelyeik:

Források [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ Irina Zubova (2010. július 19.). „Хамитов стал новым президентом Башкирии”. utro.ru. Hozzáférés ideje: 2010. július 19.  

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baskíria témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baskíria&oldid=13500923”