Baskírföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baskír Köztársaság (Республика Башкортостан, Башҡортостан Республикаһы)
RussiaBashkortostan2007-01.png
Baskír Köztársaság címere
Baskír Köztársaság címere		 Baskír Köztársaság zászlaja
Baskír Köztársaság zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország Oroszország
Székhely Ufa
Járás 54 járás (rajon), 20 járási jogú (köztársasági irányítású) város, 1 szövetségi irányítású város
Települések 21 város, 3 városi jellegű település, 953 község
Alapítás 1919. március 23.
Rendszám 02, 102
Népesség
Teljes népesség 4 104 336 fő (2002) +/-
Népsűrűség 29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 143 600 km²

Baskírföld vagy Baskíria, hivatalosan Baskír Köztársaság (oroszul Респу́блика Башкортоста́н, baskír nyelven Башҡортостан Республикаһы) autonóm köztársaság Oroszország európai részének keleti peremén, a Déli-Urálban, az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Ufa. Délről és délnyugatról az Orenburgi terület, nyugatról Tatárföld és Udmurtföld, északról a Permi határterület és a Szverdlovszki terület, keletről a Cseljabinszki terület határolja. Területe 143 600 km², 2002-ben népessége 4,104 millió fő volt, népsűrűsége 29 fő/km². 1919-ben alakult Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság néven az Oroszországi SZSZSZK-n belül, 1992. március 25-én köztársasággá alakult át.

A köztársaság zászlajában látható sárga szimbólum a kuráj növény virága, mely növényből készül a baskír nemzeti fúvós hangszer, amelynek neve szintén kuráj. A növény hét ága a baskír nép hét alapító törzsét szimbolizálja. Ufa a Muszlim vallás Oroszországi hivatalos központja, jelenleg itt építik Oroszország legnagyobb mecsetjét.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Természetföldrajz

A köztársaság keleti részén a Déli-Urál egymással párhuzamos láncai húzódnak, a hegyvonulat itt a legszélesebb. A legmagasabbra a középső hegyvonulatok emelkednek: Masak-hegység (Jamantau 1640 m), Avaljak-hegység (Iremel 1582 m), melyek dél felé fokozatosan alacsonyodnak. Az ezzel párhuzamos keleti hegyláncok (Irendik-hegység, Kriktitau) meredeken lejtenek az Urál-folyó völgye felé. A nyugati hegyláncok sorozata (Julmatau, Alatau, Zilmerdak, Takati, Bas-Alatau) a Belaja (Adige) széles völgye felé egyre alacsonyodik (1000 méterről 500-ra). A Belaja-völgy Baskíria legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része. A köztársaság legdélebbi részén a 659 m-es magasságot elérő Zilair-plató az Urál hegységjellegét elvesztett része, hullámos dombság. Az északkeleti részen az 517 m-ig emelkedő Ufai-platót az Ufa és mellékfolyóinak mélyen bevágott völgyei tagolják. Legnyugatibb része a Bugulma-Belebeji-hátsághoz (Ivanovszkoje, 420 m) tartozik, ahol értékes földgáz- és kőolajkészletei találhatóak.

Területe nagyrészt az erdős sztyep övezetbe tartozik, az erdők Baskíria területének 40%-át borítják. A Belaja-folyó völgyében alakították ki 1930-ban 720 km² területen a Baskír Nemzeti Parkot. Éghajlata kontinentális, a januári középhőmérséklet –14-17,5 °C, a júliusi 16,5-20,5 °C között változik [1].

[szerkesztés] Történelem

A korabeli arab feljegyzések szerint a baskírok (basgard néven említik őket) már a 9. században a mai Baskíria területén éltek. A 10. században kezdődött az iszlám vallás térhódítása és a 14. századra az egész nép áttért. A 10-13. században nyugati területei a volgai bolgár államhoz tartoztak. 1229–1236 között a tatárok foglalták el. A 15. században a mai Baskíria területe a kazanyi és a szibériai tatár kánságok, valamint a Nogáj Horda között oszlott meg. A baskírok Rettegett Iván orosz cárhoz fordultak védelemért a tatároktól. 1552-ben Kazany elfoglalásával lehetővé vált a moszkvai orosz állam további terjeszkedése kelet felé, 1557-re Baskíria legnagyobb része orosz uralom alá került (az Uráltól keletre fekvő területek csak a század végére). A 17. században orosz jobbágyok tömegei telepedtek át ide. A 17.-18. században számos felkelés (1662–1664, 1681–1683, 1704–1711, 1755) törti ki a földesúri-nemesi elnyomás ellen, de valamennyit leverték. Az orosz birodalom iszlám vallású népeinek vallási jogait csak 1798-ban ismerték el. 1865-ben megalakult az Ufai kormányzóság, amely a baskírok lakta területeket egyesítette (korábban az Orenburgi kormányzósághoz tartoztak). 1919 márciusában megalakult a Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság.

[szerkesztés] Elnöke

Baskírföld elnöke 1993 és 2010. júliusa között: Murtaza Rahimov volt. Hivatali ideje 2011. őszén járt volna le, de a 76 éves Rahimov helyére – Dmitrij Medvegyev ajánlása alapján – a köztársasági parlament 2010. július 19-én Rusztem Zakijevics Hamitovot (oroszul: Рустэм Закиевич Хамитов) választotta meg elnöknek.[1]

[szerkesztés] Népesség

Baskíria lakosságának 36%-a orosz, 29%-a baskír, 24%-a tatár, 3% csuvas, 3%-a mari, 2%-a ukrán nemzetiségű.

[szerkesztés] Városok listája

[szerkesztés] Járások listája

(zárójelben a járásszékhely neve abban az esetben, ha nem a székhelyéről kapta a járás a nevét)

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ↑ Irina Zubova (2010. július 19.). „Хамитов стал новым президентом Башкирии”. utro.ru. Hozzáférés ideje: 2010. július 19.  

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baskírföld témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bask%C3%ADrf%C3%B6ld&oldid=11237249”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken