Hans Asperger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hans Asperger (Bécs, 1906. február 18.Bécs, 1980. október 21.) osztrák orvos, gyógypedagógus, egyetemi tanár.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalon aktív tagja a „Neuland” katolikus ifjúsági mozgalomnak. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen (1931-ben) végezte, gyermekszakorvosi képesítést is ott szerzett a gyermekklinikán, 1943-ban habilitált (Die autistischen Psychopathen im Kindesalter). 1957-62 között az innsbrucki, 1962-77 között a bécsi egyetem gyermekklinikáján professzor. Asperger az osztrák gyógyító pedagógiai irányzat egyik vezető egyénisége, akinek többek között a gyógyító nevelési terápiáról (heilpädagogische Therapie) közölt megállapításai jelentősek (Vértes, 1990). Gyermek-neuropszichiátriai munkásságában kiemelkedő a szakirodalomban az autizmus-spektrumhoz tartozó Asperger-szindróma leírása.

Asperger az osztrák gyógypedagógiai társaság (Österr. Gesellschaft für Heilpädagogik) elnöke (1946-80), hasonlóan elnöke vagy tagja több orvosi és pedagógiai tudományos vagy szakmai szervezetnek, tiszteletbeli professzor (1965) a müncheni egyemen, több mint 300 szakmai publikáció szerzője.

Főműve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heilpädagogik. Wien-New York, 1952. (7. kiad.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Illyés Gy. és mts.: Gyógypedagógiai pszichológia. Budapest, 1968. 364-66.;
  • Vértes O. András: Gyógyít-e a gyógyító pedagógia? In: Gyógypedagógiai Szemle, 1990. 3. 163-170.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]