Csire Gabriella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csire Gabriella
Csire Gabriella írónő.JPG
Arcképe 70. születésnapján (2007)
Született 1938. április 21. (76 éves)
Marosújvár, Románia
Nemzetisége magyar
Foglalkozása magyar író
gyermek- és ifjúsági író
Fontosabb munkái A varázsló kosara
Turpi-könyvek

Csire Gabriella (Marosújvár, 1938. április 21. –) bukaresti magyar író, gyermek- és ifjúsági író. Csire József zeneszerző özvegye.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétéves korában szüleivel együtt Kolozsvárra költözött. Itt érettségizett a (volt református) leánygimnáziumban, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. 1959 őszétől Bukarestben él: az Irodalmi Könyvkiadó, majd az Ifjúsági Kiadó szerkesztőjeként működött. A Tanügyi Újság, az Előre és a Jóbarát újságírója-szerkesztője, 1990-92 között a Cimbora című gyermeklap főszerkesztője volt. Szerkesztői, újságírói tevékenysége mellett karcolatokat, novellákat, meséket és szabad verseket közölt. Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó szerkesztőbizottságának tagja és a 2009-ben indult Erdélyi Toll c. irodalmi-művelődési folyóirat társszerkesztője. 1990 óta a Romániai Írószövetség tagja.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csire Gabriella munkásságát több lexikon méltatja. Az évek során készített, sajtóban közölt, illetőleg tévé- és rádióban elhangzott interjúk, valamint a köteteit bemutató recenziók tanúsága szerint Csire Gabriella a romániai magyar gyermekirodalom egyik jeles képviselője.[1]

Művei 1969 óta látnak napvilágot önálló kötetekben és antológiákban. Főbb munkái: mese- és karcolatfüzér gyerekeknek (Turpi meséi; Álomhajó; Kaktusztövis; Áprilisi tréfa; Az aranyhal palotája), meseregények (Turpi és Világjáró Kópé; Mókus Pali vándorúton; Álomfestő Bíborka - A Kása-barlang titka; Turpi Lak), tudománynépszerűsítő kötetek a zene, az asztronómia és a biológia területéről (Bűvös dalnok; 9 bolygó meg 1 Nap; Csillagregék; Bambuszka;), valamint különböző mítosz- és eposzfeldolgozások az ifjúság számára (Kalevala messze földjén, Ráma és Szítá csodálatos története; Odüsszeusz, a vándor; Trója; Görög regevilág; Gilgames álmai; Itt járt Mátyás király; Egy magyar kalandor ifjúsága). Két kötete román fordításban is megjelent 2001-ben. Férje, Csire József zeneszerző számára több librettót írt (Liliomhullás – balett; Hajnaltól hajnalig, Válságos órák, Napfia dalia – operák; A varázsló kosara, Szavak Háza – 2 zenés mesejáték stb.).

De miért is jegyzi el magát valaki - szinte kizárólagosan - a gyermek- és ifjúsági irodalommal? Hadd válaszoljon erre a szerző. „A kisfiam kérdezett, s én megpróbáltam kérdéseire válaszolni. Mindenre kíváncsi volt, mert tudni akarta: ki tette oda a hegyeket? Hogyan lehet eljutni a világ végére? És hol lakik s mivel foglalkozik a Semmi? A gyermekek tanítottak mesélni örök nagy kíváncsiságukkal, sajátos bájt és játékosságot ötvöző beszédükkel, érzéseik elemi erejének természetes megnyilvánulásaival. Csak azokat a meséket és karcolatokat tartottam meg, melyeket újra meg újra akartak hallani vagy olvasni...”

Az írónő napjainkban az unokájának mesél

Kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög regevilág, 2014.
  • Erdélyi mondák és históriák, 2012.
  • Tündér Ibolya (ill. Péter Katalin), 2011.
  • Észak ékes csillaga (ill. Péter Katalin), 2011.
  • Kalevala messze földjén (ill. Szabó Erzsébet) 2011.
  • A magyarság mondáiból, 2010.
  • A nagy erejű Toldi (ill. Péter Katalin), 2010.
  • Csaba és a Nap fia (ill: Keller Emese) 2009.
  • Lúdas Matyi három arca (ill: Keller Emese) 2009.
  • Szuhay Mátyás tréfája (ill: Keller Emese) 2009.
  • Árgirus királyfi és az aranyalmák (ill: Keller Emese) 2009.
  • A párjanincs János Vitéz (ill: Keller Emese) 2009.
  • Vitéz Háry János (ill: Keller Emese) 2009.
  • Az Ótestamentum igazgyöngyei (ill: Keller Emese) 2008.
  • Egy magyar kalandor ifjúsága (ill: Felszegi Stefánia) 2008.
  • Csillagregék (Csire Gáborral) (ill. vázarajzok alapján) 2007.
  • Szavak Háza – A varázsló kosara (Csire Józseffel), 2007.
  • Trója / (ill. vázarajzok alapján) 2006.
  • Gilgames álmai (ill. műemlékek nyomán) 2005.
  • Görög regevilág. Héroszok, 2005.
  • Görög regevilág. Istenek, 2004.
  • Az aranyhal palotája (ill: Felszegi Stefánia) 2004.
  • Bűvös dalnok (Csire Józseffel), 2003
  • Turpi lak (ill: Felszegi Stefánia) 2002.
  • Itt járt Mátyás király (ill: Felszegi Stefánia) 2001.
  • Münchhausen báró barangolásai (ill: Felszegi Stefánia) 2001.
  • Legendele constelațiilor (ill: Marian Voinea), fordította Szonda Szabolcs, Cornelia Moldovan 2001.
  • Kalevala, țara îndepărtată (ill: Marian Voinea), fordította Lendvay Éva, 2001.
  • Elek apó Cimborája, 2000.
  • Odüsszeusz, a vándor (ill: Damó István) 2000.
  • Ráma és Szítá csodálatos története, 1997.
  • Bambuszka (Csire Gáborral) 1997.
  • Áprilisi tréfa, 1996.
  • 9 bolygó meg 1 Nap (Csire Gáborral) (ill. vázarajzok alapján) 1996.
  • Csillagregék (Csire Gáborral), (ill. vázarajzok alapján) 1995.
  • Kalevala messze földjén (ill: Vándor-Várhelyi Ilona) 1995.
  • Elek apó Cimborája (fedőlap: Csutak Levente) 1994.
  • Kaktusztövis (ill: Keller Emese) 1991.
  • Álomfestő Bíborka - A Kása-barlang titka (ill: Damó István) 1988.
  • A forrás titka (ill: Damó István) 1985.
  • A varázsló kosara (Csire Józseffel), 1984.
  • Mókus Pali vándorúton (ill: Keller Emese) 1983.
  • Az anyám és én (fedőlap: Plugor Sándor) 1982.
  • Álomhajó (fedőlap: Balogh Lajos) 1980.
  • Bűvös dalnok (Csire Józseffel) (fedőlap: Balogh Lajos) 1978.
  • Turpi és Világjáró Kópé (ill: Karancsi Sándor) 1976.
  • Turpi meséi (ill: Labancz László) 1971.
  • Pandóra szelencéi (fedőlap: V. Socolnic) 1969.

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csire Gabriella témájú médiaállományokat.
  • Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 373. o. ISBN 963-05-6805-5
  • Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Biográf, Budapest, 1994.
  • Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996.
  • Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Biográf, Budapest, 1996.
  • Romániai magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 1997.
  • Kortárs Magyar Írók 1945–1997.
  • Magyar és nemzetközi Ki Kicsida, Greger-Biográf, Budapest, 1999.
  • Erdélyi magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 2000.
  • Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Greger-Biográf, Budapest, 2002, 2006, 2009.
  • Erdélyi magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 2010.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]