Csire Gabriella

Csire Gabriella
Arcképe 70. születésnapján (2007)
Született	Marosújvár, Románia 1938. április 21. (75 éves)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	magyar író gyermek- és ifjúsági író
Fontosabb munkái	A varázsló kosara Turpi-könyvek

Csire Gabriella (Marosújvár, 1938. április 21. –) bukaresti magyar író, gyermek- és ifjúsági író. Csire József zeneszerző özvegye.

Életpályája

Kétéves korában szüleivel együtt Kolozsvárra költözött. Itt érettségizett a (volt református) leánygimnáziumban, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. 1959 őszétől Bukarestben él: az Irodalmi Könyvkiadó, majd az Ifjúsági Kiadó szerkesztőjeként működött. A Tanügyi Újság, az Előre és a Jóbarát újságírója-szerkesztője, 1990-92 között a Cimbora című gyermeklap főszerkesztője volt. Szerkesztői, újságírói tevékenysége mellett karcolatokat, novellákat, meséket és szabad verseket közölt. Publikál az Erdélyi Toll gyermek rovatában (2010). 1990 óta a Romániai Írószövetség tagja.

Munkássága

Csire Gabriella munkásságát több lexikon méltatja. Az évek során készített, sajtóban közölt, illetőleg tévé- és rádióban elhangzott interjúk, valamint a köteteit bemutató recenziók tanúsága szerint Csire Gabriella a romániai magyar gyermekirodalom egyik jeles képviselője.

Művei 1969 óta látnak napvilágot önálló kötetekben és antológiákban. Főbb munkái: mese- és karcolatfüzér gyerekeknek (Turpi meséi; Álomhajó; Kaktusztövis; Áprilisi tréfa; Az aranyhal palotája), meseregények (Turpi és Világjáró Kópé; Mókus Pali vándorúton; Álomfestő Bíborka - A Kása-barlang titka; Turpi Lak), tudománynépszerűsítő kötetek a zene, az asztronómia és a biológia területéről (Bűvös dalnok; 9 bolygó meg 1 Nap; Csillagregék; Bambuszka;), valamint különböző mítosz- és eposzfeldolgozások az ifjúság számára (Kalevala messze földjén, Ráma és Szítá csodálatos története; Odüsszeusz, a vándor; Trója; Görög regevilág; Gilgames álmai; Itt járt Mátyás király; Egy magyar kalandor ifjúsága). Két kötete román fordításban is megjelent 2001-ben. Férje, Csire József zeneszerző számára több librettót írt (Liliomhullás – balett; Hajnaltól hajnalig, Válságos órák, Napfia dalia – operák; A varázsló kosara, Szavak Háza – 2 zenés mesejáték stb.).

De miért is jegyzi el magát valaki - szinte kizárólagosan - a gyermek- és ifjúsági irodalommal? Hadd válaszoljon erre a szerző. „A kisfiam kérdezett, s én megpróbáltam kérdéseire válaszolni. Mindenre kíváncsi volt, mert tudni akarta: ki tette oda a hegyeket? Hogyan lehet eljutni a világ végére? És hol lakik s mivel foglalkozik a Semmi? A gyermekek tanítottak mesélni örök nagy kíváncsiságukkal, sajátos bájt és játékosságot ötvöző beszédükkel, érzéseik elemi erejének természetes megnyilvánulásaival. Csak azokat a meséket és karcolatokat tartottam meg, melyeket újra meg újra akartak hallani vagy olvasni...”

Az írónő napjainkban az unokájának mesél

Kötetei

Tündér Ibolya (ill. Péter Katalin), 2011. Észak ékes csillaga (ill. Péter Katalin), 2011. Kalevala messze földjén (ill. Szabó Erzsébet) 2011. A magyarság mondáiból, 2010. A nagy erejű Toldi (ill. Péter Katalin), 2010. Csaba és a Nap fia (ill: Keller Emese) 2009. Lúdas Matyi három arca (ill: Keller Emese) 2009. Szuhay Mátyás tréfája (ill: Keller Emese) 2009. Árgirus királyfi és az aranyalmák (ill: Keller Emese) 2009. A párjanincs János Vitéz (ill: Keller Emese) 2009. Vitéz Háry János (ill: Keller Emese) 2009. Az Ótestamentum igazgyöngyei (ill: Keller Emese) 2008. Egy magyar kalandor ifjúsága (ill: Felszegi Stefánia) 2008. Csillagregék (Csire Gáborral) (ill. vázarajzok alapján) 2007. Szavak Háza – A varázsló kosara (Csire Józseffel), 2007. Trója / (ill. vázarajzok alapján) 2006. Gilgames álmai (ill. műemlékek nyomán) 2005. Görög regevilág. Héroszok, 2005. Görög regevilág. Istenek, 2004.

Az aranyhal palotája (ill: Felszegi Stefánia) 2004. Bűvös dalnok (Csire Józseffel), 2003 Turpi lak (ill: Felszegi Stefánia) 2002. Itt járt Mátyás király (ill: Felszegi Stefánia) 2001. Münchhausen báró barangolásai (ill: Felszegi Stefánia) 2001. Legendele constelațiilor (ill: Marian Voinea), fordította Szonda Szabolcs, Cornelia Moldovan 2001. Kalevala, țara îndepărtată (ill: Marian Voinea), fordította Lendvay Éva, 2001. Elek apó Cimborája, 2000. Odüsszeusz, a vándor (ill: Damó István) 2000. Ráma és Szítá csodálatos története, 1997. Bambuszka (Csire Gáborral) 1997. Áprilisi tréfa, 1996. 9 bolygó meg 1 Nap (Csire Gáborral) (ill. vázarajzok alapján) 1996. Csillagregék (Csire Gáborral), (ill. vázarajzok alapján) 1995. Kalevala messze földjén (ill: Vándor-Várhelyi Ilona) 1995. Elek apó Cimborája (fedőlap: Csutak Levente) 1994. Kaktusztövis (ill: Keller Emese) 1991. Álomfestő Bíborka - A Kása-barlang titka (ill: Damó István) 1988. A forrás titka (ill: Damó István) 1985. A varázsló kosara (Csire Józseffel), 1984. Mókus Pali vándorúton (ill: Keller Emese) 1983. Az anyám és én (fedőlap: Plugor Sándor) 1982. Álomhajó (fedőlap: Balogh Lajos) 1980. Bűvös dalnok (Csire Józseffel) (fedőlap: Balogh Lajos) 1978. Turpi és Világjáró Kópé (ill: Karancsi Sándor) 1976. Turpi meséi (ill: Labancz László) 1971. Pandóra szelencéi (fedőlap: V. Socolnic) 1969.

Irodalom

• Beke György: Eligazító egy hasznos kalauzhoz. Hargita 1970. március 8.
• A Brassói Lapok Írói Albuma: Csire Gabriella. Brassói Lapok, 1970. december 24.
• Bartis Ferenc: Turpi meséi. Vörös Zászló, Figyelő c. melléklet, 1971. szeptember 5.
• Barabás István: Csire Gabriella Turpi és Világjáró Kópé. Előre, 1976. július 7.
• Lakatos István: Mesélő hangszerek. Előre, 1979. január 17.
• Tóth Mária: Álomhajó. Jóbarát, 1981. február 5.
• Balogh Irma: Álomhajó. Előre, 1981. március 4.
• Benamy Sándor: Csire Gabriella Pandóra szelencéje. Új Kelet (Tel Aviv), 1981. november 13.
• Márki Zoltán: A legszebb asszony. Előre, 1983. február 17.
• Kozma Mária: Csire Gabriella: Mókus Pali vándorúton. Hargita, 1984. január 18.
• Szávai Géza: Irodalmi irodalomterjesztés. A Hét, 1986. május 29.
• Benkő Judit: Rajzálmok muzsikája. Igazság, 1988. augusztus 30.
• Marton Lili: Mese és valóság. Utunk, 1988. október 28.
• Bölöni Domokos: Cimbora - remény és rettenet. Beszélgetés Cs. G. főszerkesztővel. Hargita Népe, 1991. augusztus 24.
• Marton Lili: Kaktusztövis. Csire Gabriella új kötete. Helikon, 1992. április 24.
• Barabás István: A Cimbora feltámadása. Orient Expressz, 1994. szeptember 21-27.
• Ráduly János: Elek Apó Cimborája. Antológia. Székely Útkereső, 1994. 1-2-3. szám.
• Indig Ottó: Elek Apó Cimborája. Erdélyi Napló, 1995. január 18.
• Györfi Jenő: Csillagnéző kalauz. Romániai Magyar Szó, 1996. január 30.
• Éltes Enikő: Kalevala - Erdély földjén. Romániai Magyar Szó, 1996. február 16.
• Simon Attila: Csillagok, bolygók, mitológia. Könyvesház. 1996. október, VI. évf., 3. sz.
• Ráduly János: Történetek gyermekeknek. Romániai Magyar Szó, 1996. december 21-22. Melléklet.
• Pomjánek Béla: Milyen állat a kutyamacska? Hargita Népe, 1997. október 29.
• Marton Lili: Ráma és Szítá csodálatos története. Csire Gabriella új könyve. Szabadság, 1997. november 26.
• Zsidó Ferenc: Csire Gabriella: Ráma és Szítá csodálatos története. UdvarhelySzék, 2000.
• Tüzes Bálint: Örök vándor - kortalan mese. Bihari Napló, 2000. november 21.
• Németh Júlia: Hangszermitológia. Szabadság, 2003. július 18.
• Nagy-Hintós Diana: Gilgames álmai. Szabadság, 2005. október 3.
• Sándor Boglárka Ágnes: Trója - ahogy még nem ismertük. Szabadság, 2006. június 29.
• Két zenés mesejáték. Közoktatás, 2007. április.
• Csire Gabriella írói vallomása. In: Hetvenöt jeles hetvenes. Napkút Kiadó, Bp., 2007. december.
• Cseke Gábor: Egy magyar kalandor ifjúsága. Új Magyar Szó, 2008. október 25-26.
• Beke Sándor: "Nem szeretnék olyan világban élni, amely nem ismeri az olvasás örömét". Erdélyi Toll, 2009. I. évf., 1. szám.
• Brauch Magda: Csire Gabriella gyemekirodalmi kötetei. Erdélyi Toll, 2010. II. évf., 3. sz.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Online hozzáférés
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 373. o. ISBN 963-05-6805-5
• Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Biográf, Budapest, 1994.
• Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996.
• Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Biográf, Budapest, 1996.
• Romániai magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 1997.
• Kortárs Magyar Írók 1945–1997.
• Magyar és nemzetközi Ki Kicsida, Greger-Biográf, Budapest, 1999.
• Erdélyi magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 2000.
• Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda, Greger-Biográf, Budapest, 2002, 2006, 2009.
• Erdélyi magyar Ki Kicsoda, Scripta, Nagyvárad, 2010.

Kapcsolódó szócikkek

• Librettó (Erdély)
• Színműjátszás Erdélyben
• Óvónőképzés Erdélyben